Hogyan fordulhat elő, hogy a 41 éves megkapta az oltást, a 86 éves még nem?

Az oltási sorrend addig volt tartható, amíg az egészségügyi dolgozókat, majd második körben a szociális ellátásban dolgozókat és a szociális intézményben élőket oltották. Mindkét csoportnál a Pfizer és a Moderna vakcináját használták, mivel ezek érkeztek meg elsőként, és a két gyártó oltóanyaga 18 éves kortól igazoltan biztonságos és hatékony. Azonban továbbra is kevés áll belőlük rendelkezésre, a Pfizerét pedig, mivel extrém hűtést igényel, többnyire csak kórházi oltóközpontokban tudják beadni, ezért a háziorvosi rendelők, amelyek február elején kapcsolódtak be a vakcinálásba, főként Modernával és most már AstraZenecával gazdálkodhatnak. Utóbbival, az oxfordiként elhíresült vakcinával azonban csak a 18 és 60 közötti korosztály oltható, közülük egyelőre a krónikus betegek vannak soron. A nyilvánosságra ugyan nem hozott, de kiszivárgott oltási terv alapján 470 928 ember tartozik ebbe a körbe. Megérkezett már az orosz Szputnyik V is, amit a 75 évesnél fiatalabbaknak szánnak, de krónikus betegek nem kaphatják, és csak néhány kórházi oltóponton használatos.

Borult a menetrend

Az oltási rend nem sokkal a legidősebb regisztráltak február eleji oltásának megkezdése után felborult, miután kiderült, hogy nem tartható a sorrend. Sok 80 feletti idős van jelenleg is, aki még mindig nem kapta meg a koronavírus-védőoltást, sőt jelzést sem a háziorvostól arra, hogy mikor kerülhet sorra, miközben a negyvenes-ötvenes éveikben járók közül jó néhányan túl vannak már a vakcina első dózisán.

Olvasóinktól számos megkeresést kaptunk, amik azt jelzik, hogy a lakossági oltási program meglehetősen kusza, sorrendről pedig nehéz beszélni.

• Egyik 55 éves krónikus beteg olvasónk például elmondta, hogy egy héttel beelőzte az oltással a 81 éves anyósát és a 89 éves apósát. Olvasónk AstraZeneca vakcinát kapott, az idősebbek egy budapesti kórházban Pfizert. Magas vérnyomással küzdő 78 éves édesanyja viszont még vár az orvosa hívására. Egy hasonló eset: olvasónk családjában az anyának már megvan az oltási időpontja, így napokon belül megkapja a vakcinát, a nyolcvanas éveit taposó nagymamát viszont még nem kereste a háziorvos, hiába regisztrált.
• Továbbra sem kapta meg az oltást annak az olvasónknak a 86 éves édesapja sem, akinek a történetét nemrég írtuk meg. A már online is regisztrált idős férfi azóta is vár.
• Számos további olvasónk aggódik amiatt, hogy 80 év feletti hozzátartozója, bár korábban regisztrált (sokuk levélben és online is), még mindig nem kapott vakcinát vagy értesítést. Miközben tudunk olyan negyvenes éveiben járó cukorbeteg férfiról, akit több mint egy hete, az AstraZeneca-vakcina első bevetési napján beoltottak.

Közben a 60 évesnél fiatalabb krónikus betegek levelet kaptak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől, ebben arról tájékoztatják őket, hogy az oltási program új szakaszba lépett, és rövidesen ők következnek. Ám a hírek szerint nemcsak krónikus betegek, de egészséges 19 és 22 évesek is kaptak ilyen levelet. Az sem teljesen világos, hogy mi számít krónikus betegségnek, a hozzánk eljutó esetek ugyanis meglehetősen vegyes képet mutatnak.

Az mindenesetre biztos, hogy már a 40-es, 50-es, 60-as korosztály is felkerülhet arra a listára, amit a NEAK küld ki a körzeti orvosi rendelőkbe. A háziorvosok pedig e lista alapján hívják be oltásra a pácienseiket.

A vakcina típusa határozza meg a sorrendet

Hazánkban jelenleg ötféle vakcina van: néggyel – Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik V – már oltanak, és megérkezett a kínai Sinopharma oltóanyaga is. Az utóbbi egyelőre bevizsgálás alatt áll, így még nem alkalmazzák.

• Február 9-én érkezett Magyarországra az ötszázezredik adag az amerikai Pfizer és a német BioNTech kifejlesztett vakcinából, ezt a héten további 102 960 adaggal fejelték meg. Mivel a vakcina hűtéséhez mínusz 70 fokra van szükség, elsősorban kórházi oltópontokon vetik be, de a hivatalos tájékoztatás szerint már háziorvosok is használják.
• Az amerikai Modernából az első, 7200 főnek elegendő szállítmány január 12-én érkezett, majd január 31-én is jött egy, ám a tervezettnél kisebb: a várt 18 ezer helyett csak 10800 adag jutott el Magyarországra. A harmadik szállítmány február 11-én érkezett 21 600 adaggal. A Modernával elsősorban az idősotthonokban oltanak, ahol már a második körös oltás is zajlik.
• Február 6-án hozták be az első AstraZeneca-szállítmányt, 40 800 adagot, 11-én pedig megérkezett a második is, 45 600 adaggal. Az operatív törzs csütörtöki bejelentése szerint újabb ampullák érkeznek, azonban a várt 88 ezer helyett csak 83 ezer. Leginkább ez, az oxfordi vakcina jut el a háziorvosokhoz, akik a 60 évesnél fiatalabb krónikus betegeket oltják vele.
• Oroszországgal összesen egymillió ember oltásához elég oltóanyagra szerződött le a kormány, ez a mennyiség három hónap alatt érkezhet meg. Az első, 20 ezer ember oltására elegendő szállítmány február elején futott be. Szputnyik V-t már nemcsak a budapesti, hanem a vidéki kórházi oltópontokra is szállítanak. Erre az oltásra a háziorvosok a 75 évesnél fiatalabb, krónikus betegséggel nem küzdő idős embereket választhatnak ki. De ezt kapta meg csütörtökön Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora is, aki novemberben esett át a betegségen, így nem vehette föl a legtöbb egészségügyi dolgozóval egy időben a Pfizer-oltást. Merkely utalt arra, kiemelten fontosnak tartja, hogy az egyetem vezetői és munkatársai saját példájukon mutatják be az oltások biztonságosságát és hatékonyságát, céljuk a közbizalom növelése – talán ezért is hangsúlyozták, hogy az orosz vakcinát adták be a rektornak.
• A kínai Sinopharm vakcinájából 550 ezer adag jött, de még kérdéses, hogy mikor lehet alkalmazni, egyelőre a népegészségügyi központ vizsgálja.
• A hivatalos tájékoztatás szerint a nyugati vakcinákból 19,7 millió adagot kötött le a kormány több tízmilliárd forint értékben az uniós beszerzés révén különböző gyártóknál. Ezek közül a Janssen és a Curevac oltóanyaga még az európai engedélyezésre vár, vagyis egyelőre nem bevethető.

Bár jól hangzik, hogy ennyiféle vakcina áll rendelkezésre, valójában ez okozza az oltási menetrend keszekuszaságát, így azt, hogy amíg a legidősebb korosztály közül többen még mindig a háziorvos telefonjára várnak, fiatalabbak már túl vannak az első oltáson. Az oltás menetét ugyanis nem a háziorvos határozza meg, hanem az, milyen vakcina érkezik a rendelőjébe.

Mivel a Pfizert többnyire kórházi oltóközpontban tudják beadni, a Modernából pedig csak kevés érkezett Magyarországra, így az sem jut el nagy számban a háziorvosokhoz, a vakcinapalettából főként AstraZeneca marad a többségüknek, amit azonban csak a 18 és 60 év közötti betegek oltására lehet használni.

A jelenleg rendelkezésre álló vakcinák alapján tehát úgy tűnik, a legrosszabbul a 60 és 80 év közötti krónikus betegek jártak. AstraZenecát nem kaphatnak, a Pfizert többnyire még a legidősebbek oltására használják, és a Modernát is, ráadásul abból még kevesebb van. Marad az orosz vakcina (a 75 évnél fiatalabbaknak), amivel egyelőre csak néhány kórházban oltanak, és a háziorvosok szabályosan vadásszák azon betegeiket, akiket beküldhetnének az oltóközpontra – mert nincs krónikus betegségük, és el is fogadják az orosz vakcinát.

A kínai oltóanyag alkalmazásáról egyelőre semmit nem tudni. Szerbiában a 60 év felettieket is oltják vele, márpedig Orbán Viktor többször utalt arra, hogy ami jó a Vajdaságban, az jó lesz itt is, de a magyarországi szabályok még nem ismertek.

Kapcsolódó

Szerbia kipróbálta nekünk a kínai vakcinát. Mit tanulhatunk tőlük?

Szerbia maga mögött hagyta Európát az oltási programjával, a magyar kormány pedig követné ezen az úton. Mit csinálnak (másképp) a szerbek?

Szerda délben kapta a telefont, hogy háromig mehet a vakcináért

A menetrend nem hetekkel, hanem órákkal előbb derül csak ki – mondta a 24.hu-nak egy vidéki háziorvos, aki múlt héten egy AstraZeneca-ampullát kapott. A tervezhetetlenséget példázza, hogy szerda délben hívták azzal, hogy három óráig veheti fel a tíz, 18 és 60 év közötti páciense beoltását lehetővé tevő ampullát.

A behívható betegek listáját is a vakcinához kapja, vagyis ha az oxfordival olt, akkor adott esetben csak a 60 évesnél fiatalabb veszélyeztetettek nevét. Orosz oltóanyagot a rendelőbe ugyan nem kap, de listát igen, amiről ki kell választania és az oltóközpontba küldeni azokat, akik nem szenvednek a Szputnyik V esetében kizáró oknak számító betegségek valamelyikében, vagyis azokat, akik „gyakorlatilag egészségesek”.

Ezen túlmenően ő még azoknak a 80 év feletti betegeinek az oltását is szervezi, akiknek az első héten ugyan be lett ígérve a Moderna, a tervezettnél kisebb szállítmány miatt azonban végül lemaradtak róla. A háziorvos most őket próbálja bejuttatni a kórházi oltóközpontba, hogy megkapják a Pfizer-vakcinát.

Elmondta azt is, hogy rendelési időn kívül óránként hat embert tud beoltani úgy, hogy legfeljebb négyen várakozhatnak egyszerre a védőoltásra, az oltottakat pedig 30 percig megfigyelik, hogy súlyos mellékhatás esetén el tudják látni. Így naponta 25-30 ember beoltását tudja levezényelni.