Andrej ISAKOVIC / AFP
Nagyvilág koronavírus

Szerbia kipróbálta nekünk a kínai vakcinát. Mit tanulhatunk tőlük?

Szerbia maga mögött hagyta Európát az oltási programjával, a magyar kormány pedig követné ezen az úton. Mit csinálnak (másképp) a szerbek?

Szerbia lehagyta Európát az oltási programjával, és ha ilyen ütemben halad tovább, akkor a kontinensen az elsők között érheti el a nyájimmunitást. Szerdáig a lakosság 13,5 százaléka kapta meg legalább az első dózist, 4,4 százalék pedig már védettséget is szerzett a koronavírus ellen.

Pedig a szerbek a többi nyugat-balkáni államhoz hasonlóan abban a kényelmetlen helyzetben találták magukat a múlt év végén, hogy az Európai Uniótól és az Egészségügyi Világszervezet kezdeményezésén keresztül sem számíthattak oltóanyagra. Ezért a kormány úgy döntött, hogy maga szerez be vakcinát, ennek eredményeként pedig Európában jelenleg csak Szerbiában használják tömeges oltásra a kínai Sinopharm vakcináját, azt, amelynek első (275 ezer embernek elegendő) szállítmánya kedden érkezett meg Magyarországra, és néhány héten belül itthon is bevethető lesz. A magyar kormány ötmillió adagot rendelt (ez 2,5 millió embernek elég), amit a kínaiak négy hónap alatt teljesítenek.

Szerbiába viszont másfél millió dózist már leszállítottak.

Utolsókból elsők

A világunk most egy nagy Titanic. A gazdagok megmentik magukat, elviszik a mentőcsónakokat. A többiekkel pedig senki nem foglalkozik. Néhány ország több vakcinát vesz, mint amennyire szüksége van. Mintha a kutyákat és a macskákat is be akarnák oltani. De Szerbia így is biztosítani tudja a folyamatos oltóanyag-ellátást, amivel ezrek életét menthetjük meg

– mondta január végén Aleksandar Vucic szerb elnök, amikor bejelentette, hogy február végéig kétmillió vakcina áll majd a rendelkezésükre.

Milos Miskov / Anadolu Agency / AFP

Tény, hogy az uniós tagságra csak készülő nyugat-balkáni országok a közös vakcinabeszerzések vesztesei. Az Európai Bizottság 70 millió eurót különített el számukra erre a célra, de mivel a gyógyszergyárak az átmeneti kapacitáshiány miatt még a tagországokba sem vittek elég oltóanyagot, nekik még az a kevés sem jutott. Bízhattak még a koronavírus elleni védőoltásokhoz való egyenlőbb hozzáférést célzó WHO-kezdeményezésben, a COVAX-ban. Ennek keretein belül a tervek szerint 2021 végéig 2 milliárd adag vakcinát osztanak el a szegényebb országok között, de csak áprilistól.

A hétmillió lakosú Szerbia sikere részben annak tudható be, hogy időben eszmélt, részben pedig annak, hogy bár az EU-csatlakozásra vár, jó kapcsolatot ápol tradicionális szövetségesével, Oroszországgal és Kínával is. Amikor Vucic elnököt a közelmúltban a vakcinabeszerzésről kérdezték, azt mondta, októberben levelet írt Hszi Csin-ping kínai elnöknek, és az árat ezután jelentősen csökkentették.

Amikor megtudják, mennyibe került, szobrot fognak emelni a tiszteletemre,

tette hozzá.

A Sinopharm oltóanyaga egyébként a többi vakcinánál – így a legmodernebb technológiát képviselő Pfizernél és Modernánál is – drágább, Magyarország Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tájékoztatása szerint adagonként több mint 10 ezer forintot fizetett érte. A szerb kormánykommunikáció ugyanakkor azonos azzal, amit itthon is megszokhattunk: bármennyibe kerül is egy vakcina, sokkal olcsóbb, mint egy emberélet. Azzal is érvelnek, hogy ha valaki egy hétre kórházba kerül, az ellátása többe kerül, mintha beoltották volna, ráadásul ez idő alatt dolgozni sem tud.

Kapcsolódó
Miért ilyen drága a kínai Sinopharm vakcinája?
Rengeteg mindenen múlik az, hogy mennyibe kerül egy vakcina.

Kína pedig érdekelt abban, nemcsak üzletileg, de diplomáciailag is, hogy Európában is oltsanak a náluk gyártott vakcinákkal. Ehhez elég a magyar kormány érvelését hallgatni, amely a brüsszeli vakcinabeszerzést lassúnak tartja, a keleti partnereket viszont magasztalja. Az uniós engedélyre nem váró Magyarországhoz hasonlóan Szerbia is rendelt a kínai mellett az orosz oltóanyagból is.

Az oltási tervben az is szerepel, hányan kérhetik a vakcinát

Sok szó esik arról, hogy Szerbia gyorsan és nagy mennyiségben szerzett vakcinát, ráadásul az átlátható oltási tervnek köszönhetően a beadásuk is zökkenőmentesen halad déli szomszédunknál. A szerb járványügyi szakértők által összeállított oltási programot a kormány közzétette, az bárki számára elérhető, és könnyen értelmezhető.

Andrej ISAKOVIC / AFP

A Trambulin névre keresztelt ütemtervet a WHO ajánlásai alapján készítették el, és három szakaszra osztották.

  • Az első beoltandó csoportba az egészségügyben, valamint az idősotthonokban és szociális intézményekben dolgozók tartoztak. Ezután következett a jelenleg is zajló szakasz, amikor az idősotthonok 65 évnél idősebb lakóit, a 75 évnél idősebbeket, valamint azokat a 65 és 74 év közöttieket oltják, akiknek krónikus betegségük van.
  • Az oltási terv második szakaszában kezdik oltani a 65 évnél fiatalabb krónikus betegeket, az államigazgatásban dolgozókat, a közüzemi cégek alkalmazottjait, a rendvédelmi szervek dolgozóit, továbbá a főiskolák, a középiskolák és az óvodák dolgozóit.
  • A harmadik szakaszban pedig következnek az általános iskolák alkalmazottjai, az élelmiszerboltokban, benzinkutakon, bankokban, gyárakban, bányákban dolgozók, a menekültek, a hajléktalanok, az egészségtelen körülmények között élők és az 50 év feletti rabok.

Az első szakaszban a lakosság 1-10 százaléka szerezhet védettséget, a másodikban további 10 százalék, a harmadikban pedig újabb harminc százalék. Összesen tehát a lakosság fele, ezután jön mindenki más.

Az oltási terv erőssége, hogy arra vonatkozóan is végeztek becsléseket, hogy vélhetően hányan kérik majd a védőoltást. Az egészségügyi dolgozóknál 80 százalékra tették az oltási hajlandóságot, míg az államigazgatásban csak 10 százalékra. Korábban azt is közölték, ha rendelkezésre állna kétmillió ember beoltásához elegendő oltóanyag, akkor ezt a három csoportot be lehetne oltani napokon belül. A várakozások szerint ennyi vakcina február végére már lesz Szerbiában.

Előre választható a vakcina

Eddig 1,5 millió adag érkezett Szerbiába a Sinopharm vakcinájából, ami 750 ezer ember beoltására elegendő. Oroszországból eddig valamivel kevesebb mint százezer dózist szállítottak le, de kétmillióra van szerződésük. Emellett 45 ezer adag Pfizer-vakcinát sikerült beszerezniük, a hónap végéig még dupla ennyi érkezik, és az első 150 ezer adag AstraZeneca-oltóanyagot is várják februárra.

Vladimir Zivojinovic / AFP

Az emberek zömét tehát a kínai vakcinával oltják be, és adódik is a kérdés, hogy vajon Szerbiában miért nincs akkora ellenállás ezzel az oltóanyaggal szemben, mint Magyarországon? Az egyik oka az lehet, hogy már a regisztráció is másként zajlik, mint nálunk. Az űrlapon az alapadatok kitöltése után mindenki szabadon választhat, hogy érdeklődik-e bármilyen, Szerbiában elérhető vakcina iránt, vagy egy konkrét oltóanyagot szeretne megkapni, és bepipálhatják, hogy milyen típusú vakcinát adatnának be maguknak, ha több ilyen is van.

Ezt követően az egészségi állapotukról kell nyilatkozniuk a jelentkezőknek, és részletesen leírhatják, milyen krónikus betegségben szenvednek. Az utolsó kérdés pedig arra vonatkozik, vannak-e olyan egészségi problémái, amik miatt nem tudja elhagyni a lakóhelyét. Ez később abban segít, hogy hozzá házhoz mennek az oltással vagy betegszállítót küldenek érte.

Ennek a rendszernek az előnye, hogy leveszi a terhet a háziorvosokról, hiszen csak akkor értesítik az embereket, ha az általuk kiválasztott vakcina rendelkezésre.

Emellett a szerb oltási program sebessége azzal is magyarázható, hogy mindhárom jelenleg elérhető vakcinát engedélyezték a teljes felnőtt lakosság számára. A Pfizert a 16 év felettiek, a Szputnyikot és a Sinopharm vakcináját pedig 18 év felettiek kaphatják meg.

Kapcsolódó
Kiderült pár dolog a Sinopharm vakcinájáról
Pakisztánban nem engedélyezik 60 felett, Egyiptomban közzétették a mellékhatásokat, egy amerikai tanár szerint a kínaiak nem tolonganak érte.

A kínai oltóanyaggal szemben több ellenjavallatot fogalmaztak meg, ezek közé tartozik, ha valaki allergiás az oltóanyag bármely összetevőire, vagy ha kórtörténetében súlyos allergiás reakciók szerepelnek. Emellett nem ajánlott beadni akut fertőző betegségben szenvedőknek, ha valakinek láza van, illetve várandós nőknek és szoptatás idején, ezek azonban a megszokott korlátozások. Emellett súlyos krónikus betegség esetén sem javasolt a kínai vakcina. Ezek hiányában azonban a 60 év felettieknek beadják, noha Kínában csak annál fiatalabbakat oltottak vele.

Orbán Viktor miniszterelnök – aki egy nyilatkozata szerint maga is a kínai vakcina beadására vár – még január végén fogalmazott úgy, hogy Szerbia meg tudta szervezni a saját ellátását, és „kipróbálják nekünk” a vakcinákat, amelyekkel szemben itt még fenntartások lehetnek, ezért a kormány figyelemmel kíséri, mi történik ott. Azóta is többször hangsúlyozta, hogy amivel magyarokat oltanak a Vajdaságban, annak az oltóanyagnak Magyarországon is elérhetőnek kell lennie.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.