A professzor az Élet és Irodalomnak (Kardos Ernőnek) azt mondja, Magyarország még sokkal jobban is teljesíthetne, ha „migránsozás” helyett a kormány az európai pénzpiac hazai hálózatának kiépítésén dolgozna. Csaba László nem a hatalomnak üzent, nagypapaként ajánlotta legújabb könyvét a Törpéknek, a következő nemzedéknek, saját unokáinak.
Az ő bőrükre megy az a sok kihagyott lehetőség, a képtelen politikai játék, a sok irracionális gazdasági fordulat, amelyet a rendszerváltás óta hatalomra került politikai elit elkövetett az ország ellen.
Az Orbán-kormánynak (rövid ideig szakértőként) maga mondta el, mit tart fontosnak, ma már inkább a következő generációnak segít felismerni a hibákat.
Hosszan sorolja a nemzetközi példákat, hogy egyes rendszerváltó és posztszovjet országok miért tudtak felzárkózni a Nyugathoz, mások – így Magyarország – miért képtelenek erre. Intő példának tartja Ukrajnát, ahol a politika alapkérdésekben sem tudott kiegyezni és kimaradt az európai fejlődési folyamatból.
Magyarország sem tudott élni az EU-tagság adta lehetőséggel, mert nem becsüljük a tudást, a teljesítményt, a legtöbb döntés rövid távú érdekek mentén születik. A korrupcióval is az a fő baj, hogy teljesítményellenes. A világban a gazdagodáshoz teljesítmény kell, nálunk nem.
Szerinte a lemaradást már mindenki érzi az élet összes területén. Vannak ugyan magyar sikerek, de
a mai gazdaságban nincs benne a fejlett európai országokhoz történő gyors felzárkózás esélye. Nyilván nem véletlenül jár a nemzet bankára, Matolcsy György is Bécsbe bevásárolni.
Ha már Bécs, akkor a CEU professzoraként úgy véli, az egyetem távozása konzerválja az ország lemaradását, hiszen néhány kedvező gazdasági adat ellenére nem tartunk ott, ahol tarthatnánk, a kigyezéshez hasonló fejlődés nincs a rendszerváltozás óta.
Az egyetemen ezért buktatnak
A kormányzati sikerpropaganda rövid távú sikereket próbál hosszú távú tervekbe előrevetíteni. Ez olyan súlyos hiba, amiért az egyetemen buktatnak.
Bár a populizmus terjedése valóban veszély, de nem jön populista korszak, mert a parancsuralomra épülő vezérdemokráciák nem sikeresek. Hiába rokonszenvezik Orbán Viktor velük,
Brazília is a szétesés felé tántorog, de veszélyben van Törökország is, a puccs után a líra elég sokat vesztett az értékéből. (…) Az események félreértelmezésének tartom a tekintélyelvű vezetés hatékonyságát.
Szerinte a negyedik ipari forradalom előtt a tudásalapú társadalmak kora jön, de természetesen nem Mészáros Lőrincre gondol, aki politikai kapcsolatait fordítja le gazdasági eredményre. Nincs még egy ország, ahol a Mészáros-birodalom szárnyalását meg lehetne ismételni, Kínában is nagy szerepe van a politikai
járadék lefölözésének, de ott ahhoz kell valami különös teljesítmény is. Mészáros Lőrinc története óvakodással kell hogy eltöltsön mindenkit, mert nem tudhatjuk – ő sem –, meddig mehet ez így.
Ha Magyarország nem lesz része az euróövezetnek, kimarad a bank- és tőkepiaci unióból, akkor egy pénzügyi válság – ami biztos lesz – esetén nem óvja meg az intézményi védőháló. Ezt a cirkuszi halálugráshoz hasonlítja.
Ilyen rizikót egy ország vezetése nem vállalhat. Lehet azt mondani, hogy hazafias cselekedet a szuverenitás megőrzése, csak épp nem bölcs.
Az interjúban Csaba László elárul kulisszatitkokat is arról, miért választotta 2012 nyarán (túl a válságon) Orbán Viktor a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitikát, kik intették óvatosságra és szorultak vele együtt partvonalra.
Történelmi példák alapján a kormánypárti médiaholdingot inkább mulatságosnak tartja.
Az internet korában médiaholdinggal nem lehet az agyakat tartósan átmosni.
Szerinte a mostani utcai elégedetlenség annak a jele, hogy már van a társadalomban akkora düh, amit nem fog vissza a félelem. Még tovább akkor éleződik a helyzet, ha a kormány megszorításokra kényszerül,
mert már nem képes irracionális mértékű, 13 százalékos béremelésre, legfeljebb 4 százalékra, s ugyanennyi lesz az infláció is.
Nem tudja, mikor lesz társadalmi robbanás, de biztos abban, hogy lesz és abban bízik, hogy a rendszer rendezetten, választáson vagy belső puccsal bukik, nem vérontással.
Már ma is érzékelhető egy Fideszen belüli széthúzás, kívülről még úgy látszik, hogy a nagyember, Orbán Viktor uralja a helyzetet, de a jelek szerint van már belső elégedetlenség.
Erre utal Lázár visszavonulása és bár még nem világos, ki lesz a Brutus, de Szijjártó, Rogán, Navracsics is veszélyes Orbánra, már hatalmon belül is érzik, ez így tovább nem megy sokáig. Szerinte az Orbán-rendszer sokkal előbb véget ér, mint azt a legtöbb elemző gondolja.
Csak az a kérdés, hogy utána mi lesz.
Kiemelt fotó: 24.hu / Bielik István
