Közélet
Slovenia - Koper - Port - Slovenia 2016

Macedónia után újabb jugoszláv utódállamban vitáznak az Orbán-kormányról

Szegő Iván Miklós
Szegő Iván Miklós

2018. 11. 22. 11:07

Szijjártó Péter Ljubljanában tárgyalt, így még nem csúsztunk le egy nagy adriai fejlesztésről, de már elértük, hogy a szlovén miniszterek egymással hadakozzanak emiatt. Orbán Viktor szerint a magyar részvétellel tervezett koperi fejlesztésből „nem lesz semmi”, ráadásul egy másik ottani „magyar érdekeltség” is inog: bár a jobboldali SDS jól szerepelt a vasárnapi helyi választáson, a szlovén sajtó Orbán barátjának, Jansa pártelnöknek az utódlásáról spekulál.

Orbán Viktor a múlt hét végén a Magyar Állandó Értekezlet zárt ülésén (zárt volt, de tudjuk, mit mondott) kijelentette: először találkozik azzal, hogy egy komikust, „a helyi Fábryt” választották meg egy ország miniszterelnökének. Ezt Marjan Šarecről, a szlovén koalíciós kormány és az LMS nevű párt vezetőjéről mondta a kormányfő. Az odaszurkálást a korábban valóban humoristaként tevékenykedő Šarec nyilvánvalóan azzal is érdemelte ki, hogy szembehelyezkedik a magyar migrációs politikával. Ám más oka is lehetett Orbánnak a piszkálódásra: Šarec ugyanis nem túl lelkes a magyar részvételtől egy nagy adriai projektben, az úgynevezett Második vágány, azaz Drugi tir beruházásban.

Hogy miről is van szó, azt megint csak Orbán mondta ki múlt pénteken: szerinte ugyanis „nem lesz semmi” a koperi kikötő fejlesztésében és az oda vezető vasút bővítésében való magyar részvételből, „bár Magyarország szerette volna” ezt. Éppen ezért az Orbán-kabinet „a tengerhez való kijutás ügyében Kopert zárójelbe teszi és Triesztben keres kikötőszerzési és -beruházási tárgyalásokat”.

Pedig ha valami idegesíteni kezdte a szlovén politikusokat, az a „magyar kijutás a tengerre” és a „kikötőszerzés”.

Ők ugyanis nem Magyarországot akarják kijuttatni az Adriára, és nem akarják eladni az egyetlen valamirevaló (de Triesztnél kisebb jelentőségű) adriai kikötőjüket, Kopert. A szlovének ehelyett inkább az áruforgalmat (és így persze a magyar áruk forgalmát is) akarják fellendíteni a tengerparti kikötő felé. Ezért építenék meg a második vágányt Koper és Divača között. Méghozzá úgy, hogy Magyarország és Szlovénia is jól járjon.

Celje, 2018. május 11.
Orbán Viktor miniszterelnök (j2), Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Pár (SDS) elnöke (j) és Milan Zver, az SDS európai parlamenti képviselõje (j3) az SDS kampányrendezvényén Celjén, a Golovec csarnokban 2018. május 11-én. Szlovéniában június 3-án elõrehozott parlamenti választásokat tartanak.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor és a balján Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Pár elnöke az SDS kampányrendezvényén a szlovéniai Celjén
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Orbán kijelentésére így meglehetősen hűvösen reagált egy volt szlovén kormányfő, Alenka Bratušek, aki jelenleg kulcspozícióban van a koperi fejlesztéseket illetően. Ő ugyanis most az infrastruktúráért felelős miniszter.

Bratušek azt érzékeltette a szlovén parlament, illetve a nyilvánosság előtt Orbán pénteki beszéde után, hogy a magyarok túl sokat kértek a 200 millió eurójukért cserébe, amivel a közös koperi vasútfejlesztésbe beszálltak volna. A Siol.net szlovén internetes lap által megszólaltatott szakértő, Mojmir Mrak is ugyanezt elemezte nemrégiben: a 200 millió eurós hozzájárulással a magyarok túlzott jogokat és beleszólást kaptak volna a koperi fejlesztésekben szerinte. Más forrásokból tudjuk: a projektüzemeltető társaságban 50 százalékhoz közelített volna a magyar részesedés, miközben a magyar befektetés a teljes, csaknem egymilliárd eurós beruházásnak csak az egyötödét, 20 százalékát teszi ki.

De ha a puszta számoktól eltekintünk, Bratušek azt érzékeltette:

valami olyasmit is kért Budapest, amit a szlovének nem fogadhatnak el.

Olyat, amit az exminiszterelnöknő szerint a magyarok sem akceptálnának, ha tőlük kérnének hasonlót. Ehhez tette hozzá az infrastruktúráért felelős miniszter, hogy egy centimétert sem engednek át a magyaroknak a koperi kikötőből. Bár ez a megjegyzése alighanem szónoki túlzás volt, mert a szorosan vett koperi kikötő területéből a magyarok – a jelenlegi információk szerint – soha nem akartak egy darabkát sem. Ehelyett a kikötő mellett szereztek volna tartós bérlet formájában területeket, ahol logisztikai központot létesítettek volna.

A legélesebben azonban a magyarok koperi megjelenését a tengerparti városban rendkívül erős szélsőbalos párt, a Levica ellenezte, márpedig ez a párt idén kulcspozícióba került a szlovén nagypolitikában. A Šarec-kormányban ugyanis öt párt vesz részt, de még így sem rendelkezik abszolút többséggel, és a Levica külső támogatására szorul a kabinet. Az idén tavaszig kormányzó hármas koalíció (a liberális SMC, a nyugdíjaspárt DeSUS és a szociáldemokrata SD) helyett színre lépő új koalíció e három pártból és két friss tagból áll Szlovéniában. Ráadásul a két újonnan belépett párt, az Alenka Bratušek exkormányfő által vezetett SAB és a jelenlegi kormányfő, Marjan Šarec irányította LMS már nem annyira támogatja a magyarok bevonását a vasútépítésbe.

Outgoing Slovenian Prime Minister Alenka Bratusek smiles as she leaves following a TV face-off in Ljubljana, Slovenia on July 10, 2014. AFP PHOTO / JURE MAKOVEC (Photo by Jure Makovec / AFP)
Alenka Bratušek
Fotó: Jure Makovec / AFP

A magyar kormány tehát nehéz helyzetbe került Ljubljanában. Nem véletlenül nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden este a szlovén tévében, hogy nem túl biztatóak Bratušek nyilatkozatai. A szlovén miniszter arról is beszélt: országa maga is meg tudja építeni a Koper és Divača közötti 28 kilométeres vasúti vágányt (igaz, ehhez a korábban tervezettnél több hitelt kéne felvenniük). Bratušek szerint a jelenleginél olcsóbban is megépíthetnék a Drugi tirt, erről a számokat hamarosan prezentálja is a ljubljanai kormánynak. Ezt a prezentációt várja egyébként Šarec miniszterelnök is, akivel Orbán Viktor oly szívesen viccelődött.

Orbán nyilatkozatai vélhetően nem segítik elő a vita pozitív kimenetelét, ugyanakkor Szijjártó kedden a szlovén tévében emlékeztetett arra, hogy kedvező tárgyalásokat folytatott Miro Cerar külügyminiszterrel. Cerar pedig azt mondta neki: a szlovén kormány még nem mondta ki a végső döntést a koperi fejlesztésekről, így a magyarok részvételéről sem. Szijjártó kissé ingerülten azt is hozzátette az Odmevi című tévéműsornak nyilatkozva: ez

az önök országa, az önök befektetése, az önök kikötőjéről, az önök vasútjáról van szó,

, így „önöknek kell dönteniük”, tehát a magyar kormány akkor tud beszállni a projektbe, ha arra a szlovéneknek szükségük van.

Cerar különös helyzetben van: maga is volt miniszterelnök, éppen idén vesztette el ezt a pozícióját. Pártja, az SMC jelentősen meggyengült a pár hónappal ezelőtti általános választáson, s a vasárnapi helyhatósági választásokon sem szerepelt jól. (Ahogyan az egész kormánykoalíció is gyengén teljesített.) Külügyminiszterként azonban továbbra is lobbizik a magyar részvétel mellett a koperi fejlesztésekben, és szerinte a magyarok kiesése a projektből kárt okoz Szlovéniának és a jövendő generációknak.

Cerar azt is mondta Szijjártónak állítólag, hogy Bratušek nyilatkozatai nem tükrözik az egész szlovén kormány véleményét.

Távolról nézve egészen elképesztő, hogy a liberális Cerar annak ellenére küzd a magyar kormány mellett, hogy a Fidesz óriási erőkkel, a Habony-közeli média befektetései révén is támogatta Cerar legfőbb politikai ellenfelét, Janez Jansát, illetve annak SDS nevű jobboldali pártját az idei kampányban. Ráadásul egyes meg nem erősített hírek szerint Jansáék kapcsolatban álltak azzal a nyugdíjassal, Vili Kovačič-csal, aki két népszavazást is kezdeményezett a koperi vasútépítés leállítására, a másodikat pedig azután verekedte keresztül, hogy a Cerar-kormányról kimondatta: közpénzt használt fel az első népszavazás kampányában. (Jansáék persze sosem ismerték el a nyugdíjassal való kapcsolatukat, s hivatalosan nem a Drugi tirt ellenezték, hanem az építkezésnek azt a formáját, amit Cerar javasolt miniszterelnökként.)

Ljubljana, 2018. november 20.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közzétett képen Miro Cerar szlovén külügyminiszter (j) fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Ljubljanában 2018. november 20-án.
MTI/KKM/Mitko Sztojcsev
Miro Cerar szlovén külügyminiszter fogadja Szijjártó Pétert Ljubljanában november 20-án
Fotó: Mitko Sztojcsev / KKM / MTI

Ha ehhez hozzávesszük, hogy az elmúlt években több magyar befektetés is érkezett a szlovén jobboldali ellenzék médiájába, sőt az SDS illegálisnak minősített pártfinanszírozási ügyeinek is voltak magyar szálai, akkor végképp érthetetlen, hogy Cerar miért küzd az Orbán-kormány bevonásáért a koperi projektbe.

Arról most nem is beszélünk, hogy Jansa ott volt tavaly azon az ohridi találkozón, ahol Orbán Viktor Nikola Gruevszkivel, az időközben Budapestre menekült macedón exminiszterelnökkel tárgyalt. Vagyis az Orbán-Gruevszki-Jansa háromszög jelzi, hogy a volt Jugoszlávia utódállamaiban a magyar kormányfő kikkel egyeztet leginkább. Jansa és Gruevszki is ismert arról, hogy a bevándorlás ügyében a magyar állásponttal ért inkább egyet, s mindkét politikus kampányaiban a magyar Fideszhez hasonló jelszavakat használt.

Macedonia's Prime Minister Nikola Gruevski salutes Bulgarian Army honor guards during an official welcoming ceremony in Sofia, 28 November 2007. Gruevski is on a one-day official visit in Bulgaria. AFP PHOTO / BORYANA KATSAROVA (Photo by BORYANA KATSAROVA / AFP)
A Balkán egész történelme benne van Gruevszki Magyarországra szökésében
36 évesen már miniszterelnök volt. Családjából nem ő az első, aki elmenekült a szülőföldjéről. Portré a Magyarországon bujkáló macedón politikusról.

A vasárnapi szlovén helyhatósági választásokon ugyan messze az SDS, azaz Jansáék juttatták be a legtöbb helyi képviselőt a városi és falusi testületekbe, de a legtöbb polgármestert egy, a parlamentből két ciklussal ezelőtt kiesett párt, az SLS színeiben választották meg.

Hozzátehetjük ehhez, hogy Jansa tartósan népszerűtlenebb pártjánál – a szlovén közvélemény-kutatások szerint az ország egyik leginkább elutasított politikusa.  

Más kérdés, az a tapasztalatok alapján semmilyen valódi riválist nem tűr meg maga mellett párjában, és akik eddig felmerültek lehetséges utódként, azok könnyen Brüsszelben találhatták magukat, félrerakva európai képviselőnek, vagy visszavonultak Szlovéniában a politizálástól.

A mostani választáson az SDS jelöltje, Anže Logar ugyan nem tudta legyőzni Ljubljana balos polgármesterét, ám így is növelte pártja szavazóbázisát, ami azt mutatja, hogy a párt egy rokonszenvesebb, fiatalabb arccal viszonylag jó eredményt érhet el, ezen pedig hosszabb távon az SDS-ben elgondolkodhatnak, a szlovén sajtó pedig máris az Orbán-szövetséges Jansa utódlásáról spekulál.

Fotó:dpa/ AFP

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. december 12.
Burány Sándor és Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselői, Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, Kunhalmi Ágnes MSZP-s képviselő, Szabó Tímea, a Párbeszéd képviselője, Bősz Anett független képviselő, Gurmai Zita szocialista képviselő, Szél Bernadett független képviselő, Bangóné Borbély Ildikó szocialista képviselő és Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője (b-j) elállja a házelnöki pulpitusra vezető lépcsőt az Országgyűlés plenáris ülésének kezdete előtt 2018. december 12-én.
MTI/Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.