Belföld
Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu

Orbán: Úriember nem csibész, ezt az elvet követi a kormány

D. Kovács Ildikó
D. Kovács Ildikó

újságíró. 2018. 11. 16. 18:51

A közép-európai régió erejének a hagyományos német-francia tengellyel szembeni felértékelődéséről beszélt Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XVII., zárt ülésén Budapesten. A kormányfő beszédének felvételét a kormányzati honlapon tették közzé, de a távirati iroda is részletesen beszámolt róla.

Orbán Viktor felhívta a figyelmet arra, hogy a német-francia áruforgalom volumene és értéke csak az 50 százalékát éri el a V4-ek és Németország árukereskedelmi volumenének, „ami egy példátlan dolog”, hiszen a legutóbbi időkig a francia-német gazdasági tengelyre épült az EU.

A kormányfő értékelése szerint ma a kereskedelmi volumen esetében a Közép-Európa-Németország tengely meghatározóbb, mint a német-francia gazdasági tengely.

Abban a történelmi folyamatban éljük az életünket, amikor a német gazdasági erőhöz leginkább – hatalmilag és gazdaságilag is – meghatározó módon Közép-Európa fog csatlakozni.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban arról is szólt, hogy Közép-Európa geopolitikai felértékelődésének fontos momentuma lesz, amikor Montenegró, Macedónia és Szerbia csatlakozhat az EU-hoz. A Balkán újraegyesítését uniós, közép-európai és magyar érdeknek nevezte.

Zágráb, 2018. október 22.
A háborús nyerészkedéssel vádolt Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök, a Horvát Demokratikus Közösség, a HDZ egykori elnöke bírósági ítélethirdetésre vár egy zágrábi tárgyalóteremben 2018. október 22-én.
MTI/AP/Darko Bandic

Jobb, ha Horvátország nem húzza ki a gyufát

A magyar-horvát kapcsolatokról szólva a Mol problémájáról beszélt Orbán Viktor, kifejtve: eddig azt a stratégiát folytatta a miniszterelnöki tárgyalásokon, hogy a Mol-vitát Magyarország gazdasági és cégvitának, nem pedig kormányközi kérdésnek tekinti.

„Igyekeztem elmagyarázni nekik, hogy ha a Mol-problémát felemeljük a horvát-magyar államközi kapcsolatok szintjére, az a magyar állam részéről erőteljesebb fellépést fog indokolni és az mérhetetlenül le fogja rontani a horvát-magyar kapcsolatokat.”

A vállalati szintű jogi konfliktust meg kell vizsgálni, amire a nemzetközi bíróságok alkalmasak, és a magyar kormány elfogadja azokat a döntéseket, amelyek ott születnek a helyzet rendezése érdekében.

Ne emeljük a legmagasabb szintre (a vitát), még akkor sem, ha egyébként Magyarországon nem tudott módon a Molhoz kapcsolódó eljárások egy leágazásában egy olyan eljárás is meg van nyitva (…), amely egyébként a magyar gazdasági elit nagy részét személyében érinti. Mert a magyar gazdasági elit legkiemelkedőbb, nemzetközileg elismert szereplői a Mol felügyelőbizottságában vagy ilyen-olyan testületében ülnek és egy általános, velük szemben megnyitott eljárás is az asztalon van, csak nem halad előre.

A kormányfő egyúttal közölte, hogy december elején hivatalos horvát-magyar államközi találkozóra utazik Horvátországba.

Reményét fejezte ki, hogy a horvátországi Szlavóniában és a magyarországi Dél-Baranyában nagy, határokon átnyúló gazdaságfejlesztési programot lehet majd folytatni.

Fábry Sándor miniszterelnök

Szlovéniáról Orbán Viktor azt mondta: először találkozik azzal, hogy egy komikust, „a helyi Fábryt” választották meg egy ország miniszterelnökének. Jelezte ugyanakkor, hogy a szlovén miniszterelnök hibátlanul áll helyt minden nemzetközi fórumon. Azt is megjegyezte viszont, hogy Marjan Sarec más vonalat visz migrációügyben, mint Magyarország, ő támogatja az ENSZ migrációs csomagját.

Kitért arra is, hogy a koperi kikötő fejlesztésében és az oda vezető vasút bővítésében való magyar részvételből, bár Magyarország szerette volna, nem lesz semmi. Ezért a magyar kormány a tengerhez való kijutás ügyében Kopert „zárójelbe teszi” és Triesztben keres kikötőszerzési és -beruházási tárgyalásokat.

Nyugat-Európára rátérve arról beszélt, hogy „Bécstől nyugatra a helyzet reménytelen demográfiai szempontból”, ugyanis a multikulturalizmus elfogadásának következményei szinte visszafordíthatatlan szociológiai folyamatokat indítottak el a Bécstől nyugatra eső nagyvárosokban. Szerinte látványos lesz, amikor a nyugat-európai nagyvárosokban megváltozik a politikai képviseletnek a szerkezete és a rendje.

Orbán Viktor végül az első világháború befejezésének százéves évfordulójával kapcsolatban megjegyezte, hogy az első világháborús emlékévfolyamot meghosszabbították két évvel, így az kitart a trianoni évfordulóig.

Lendva, 2018. május 11.
Orbán Viktor miniszterelnök a Szlovén Demokrata Párt (SDS) kampányrendezvényén Lendván, a kulturális központban 2018. május 11-én. Szlovéniában június 3-án elõrehozott parlamenti választásokat tartanak.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor miniszterelnök a Szlovén Demokrata Párt (SDS) kampányrendezvényén Lendván, a kulturális központban 2018. május 11-én. Szlovéniában június 3-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak. (MTI/Koszticsák Szilárd)

Romániában szerencsénk volt

A külhoni gazdaságfejlesztési programokat elemezve Erdélyről szólva kiemelte: nincs értelme olyan formában gazdasági programokat hirdetni, hogy utána retorzióval lecsap a megtámogatott vállalkozásokra a főhatalmat gyakorló állam. Ezért azt kérte és ezután is így tesz, hogy az adott területen a magyarokat képviselő pártok tárgyalják le a magyar gazdaságfejlesztési programok folytatásához elengedhetetlen egyetértést a többségi nemzettel.

Ez Romániában létrejött, szerencsénk is volt – fogalmazott Orbán Viktor, aki jelezte: német mintát vettek alapul. Rámutatott: így ma, nyilván nem zavartalanul, mert olyan nincs, de lényegében a többségi nemzet egyetértésével tudnak gazdaságfejlesztési programokat végrehajtani.

Ez jó ütemben halad, a számítások szerint minden egyes forint, amelyet határon túli gazdasági fejlesztési programokra külföldön költenek el, két forint GDP-növekedést eredményez. Szerinte jól állnak, de a román politikai instabilitással nagyon nem tudnak mit kezdeni. Az RMDSZ-re és a szövetséges magyar politikai szervezetek bölcsességére vannak utalva, mikor milyen megállapodásokat érdemes kötni, de ebbe soha nem szólnak bele.

Kitért arra is: a román házelnök pártja a Magyarországgal szembeni uniós „kutyakomédia” alkalmával az Európai Parlamentben, bár képviselői a liberális európai pártfrakcióhoz tartoznak, Magyarország mellett, a javaslat ellen szavaztak. Ez olyan tény, amelyet figyelembe kell venni a kapcsolataink építésénél – mutatott rá Orbán Viktor, aki jelezte: amikor Romániát “suhintották meg” a héten egy parlamenti határozattal Brüsszelben, akkor a magyar kormánypárti képviselők mind Románia mellett szavaztak, azaz viszonozták a politikai támogatást, gesztust.

Úriember nem csibész, ezt az elvet követi a magyar kormány.

Az RMDSZ és a többi magyar párt együttműködése „a szokásos bokakocogtatások” mellett, de valahogy halad – értékelt Orbán Viktor.

A jövő évi európai parlamenti választásokról szólva, utalva a változtatásokra, az uniós lakhellyel nem rendelkező polgárok szavazati jogának megteremtésére, kiemelte: az EP-választás nem pártválasztás, hanem összmagyar szavazás. Van bizonyos számú képviselőnk az Európai Néppártban és vannak a néppárthoz tartozó határon túli magyar szervezetek, akiknek a képviselőit érdekérvényesítés során össze lehet adni.

Kitért arra is, hogy a történelmi egyházakkal való együttműködés rendben van és nagyon régen volt akkora pénzügyi ereje Magyarországnak, hogy tartósan a magyar identitáspolitikát segítő támogatásokat tudjon nyújtani Erdélyben.

Az RMDSZ-t és a két másik magyar tömörülést arról tájékoztatta, hogy a magyar kormány szerdai ülésén tárgyalt a közbirtokosságok kérdéséről és készen áll a konzultációra.

Orbán Viktor miniszterelnök (k), mellette Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (b) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (b2) a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó ünnepségén Nagyváradon az újvárosi református templomban 2017. október 2-án. Elől a Csillagocska Alapítvány fellépői. (MTI/Koszticsák Szilárd)

Ez csapda!

A felvidékről szólva úgy fogalmazott: van egy tüske a körmük alatt, „egy Híd formájú tüske”. Hozzátette: nem a konkrét mivoltában jelent problémát számukra a magyar-szlovák párt, problémájuk strukturális természetű.

Orbán Viktor kiemelte: a felvidéki vegyes párt létezése azt a kérdést veti fel, kell-e, hogy etnikai alapú pártok legyenek a régióban vagy az a célravezetőbb, ha vegyes pártokat hoznak létre. Életveszélyes dolog a vegyes alapú politikai képviseletre áttérni, ez egy csapda, ebbe ne lépjenek bele! – javasolta a miniszterelnök.

Jól közlekedünk a szerb ajtókon át

Szerbiában „példátlan történetet” építenek hosszú évek óta, a szerb-magyar kapcsolatokat próbálják kiemelt stratégiai szintre emelni. A kormányfő méltatta a magyar és a szerb elnök történelmi megbékélés irányába tett gesztusait. Ez kinyitott jó néhány ajtót és jól közlekednek rajta.

Boldogok lehetnénk, ha a szerb jogi szabályozás általános lenne a teljes Kárpát-medencében, a kulturális autonómia lényegében megvalósult – közölte Orbán Viktor.

Az ukránokkal nem boldogulunk

Ukrajnáról szólva azt mondta: nehéz történet, és bár nem szereti más államok választott vezetőit dehonesztáló jelzőkkel illetni, de az az igazság, hogy „az ukránokkal nem boldogulunk”. Kiemelte: az, hogy “megállapodunk hétfőn, és kedden azt állítják, semmilyen megállapodás nem történt”, praxisában a párját ritkítja. Nincs meg a szavahihetőségnek az a bázisa, hogy komolyan vegyék a tárgyalásokat – mondta Orbán Viktor.

Rámutatott: az újabb és újabb tervezett javaslatok egyre rosszabb és rosszabb helyzetet idéznek elő, a titkosszolgálatok nyílt bevetése magyar és feltételezett kettős állampolgárok ellen végképp túl van azon a tűréshatáron, amelyet a Kárpát-medencében általánosan elfogadtak.

Egy dolgot tud tenni Magyarország, ezt megtette és egyre erőteljesebben meg is lépi, világossá teszi, hogy Ukrajnából, ha egyáltalán vezet út a NATO-ba és az unióba, akkor az csak Magyarországon, Budapesten keresztül vezet.

Miután jövőre elnökválasztás lesz, megkezdik a kapcsolatok kiépítését azokkal, akik szerepet játszhatnak a voksolás után, azaz elkezdenek készülni a választás utáni korszakra.

Kijev, 2015. február 13.
Petro Porosenko ukrán elnök (b2) és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (j2) tárgyal Kijevben 2015. február 13-án. Jobbról a harmadik Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. (MTI/EPA/Pool/Mihail Palincsak)
Listázások és kitiltások teszik próbára az ukrán-magyar kapcsolatokat
Egyre erősödnek a magyarellenes hangok Ukrajnában, a magyar és az ukrán kormány évtizedes jó viszonya pedig megszűnni látszik.

Kiemelt kép: 24.hu/Fülöp Dániel Mátyás

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

WASHINGTON, DC - DECEMBER 7 : President Donald J. Trump stops to speak with reporters and members of the media as he walks to board Marine One and depart from the South Lawn of the White House on Friday, Dec. 07, 2018 in Washington, DC. (Photo by Jabin Botsford/The Washington Post via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.