Az alaptörvénybe is bekerült, hogy a nagykorú gyermeknek gondoskodnia kell a szülőjéről, a gondozásra szoruló idősek ellátása azonban ettől még nem oldódott meg, amint a következő két, általunk megismert eset is mutatja.
- A 97 éves, a házat vagy tíz éve elhagyni képtelen nővel nem törődik a még jó karban lévő 75 éves lánya. A szomszédok tartják életben, visznek élelmet és némi vigaszt a néninek. Hosszú évek után végül a házi orvosnak jelezték, tegyen valamit, próbálja elérni, hogy a nő gondoskodjon az anyjáról. (Az idős nő lakása, ahol évtizedek óta él, már évekkel ezelőtt a lányé lett, így végső soron a lakhatásáról ő gondoskodik, de egyébként alig látogatja az asszonyt, aki egyáltalán nem képes gondoskodni magáról.)
- Vagyontalan 63 éves férfi lányát hívta fel egy kórházi orvos, rendőrrel fenyegette, ha nem gondoskodik apjáról. A lányt 15 éve megfenyegette erőszakos, iszákos apja, hogy megöli, azóta nem tartották a kapcsolatot. A férfi nem sokkal az orvos fenyegetőzése után meghalt, így per végül nem lett az ügyből. A lánya szerény körülményei miatt egyébként nem tudott volna segíteni.
A két eset azért is érdekes, mert 2016 közepe óta már nemcsak a szülők perelhetik a gyerekeiket tartásért, hanem azok a személyek, intézmények is, akik helyettük gondozzák az időseket. Az orvos azonban nem perelhet, csak ha ő maga gondoskodik a rászorulóról. És rendőrrel sem fenyegethet.
A lehetőség tehát adott. De élnek-e vele a rászoruló szülők, gondozók, hogy kikényszerítsék a gyermeki gondoskodást?
Ritka, mint a fehér holló
Az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) csak az „egyéb tartási perekről” vannak statisztikái, ezek a szülőtartási pereken kívül a házastársi- vagy testvértartás, illetve a tartás megszüntetése iránti pereket is tartalmazzák. Az ilyen perek átlagosan 179 nap alatt fejeződtek be. Amint az ábrán is látszik, viszonylag gyakori a megegyezés, és csak a perek egy része jut el az ítélethirdetésig:
A Kúriához évi 1-2 szülőtartási ügy kerül csupán, ezekből a joggyakorlatra nem lehet következtetni, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlatát pedig nem vizsgálták. A Kúriához nem került a járási hivatalok által indított ügy.
A négy kerületben illetékes Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírója, dr. Ocskó Katalin 25 éve van a szakmában. Tapasztalata szerint ritka a szülőtartási per, az utóbbi öt évben összesen nyolc darab volt náluk. Gondozók, intézmények pedig egyáltalán nem pereltek, és máshol dolgozó kollégái sem találkoztak ilyesmivel.
Nyolcból négy szülő feladta
Egy ilyen per mögött általában súlyos családi tragédiák húzódnak, a feltárás érzelmileg igen nehéz minden szereplő számára. Különösen felkavaró az érdemtelenség vizsgálata. Néha a szülő eleget tett ugyan nevelési, tartási kötelezettségének, de kiskorában bántalmazta gyermekét. Ha bizonyítható, ebből következhet érdemtelenség.
Ocskó Katalintól megtudtuk, náluk a nyolc ügyből négyet megszüntettek, mert a szülő elállt a keresettől. Vagy azért, mert kiderült, gyermeke még sincs olyan helyzetben, hogy segítse őt, vagy mert annyira fájdalmas volt az eljárás, hogy nem bírta a szülő.
A maradék négyből egy ügyet áthelyeztek, egynél a hiánypótlásnak nem tett eleget a szülő, ezért elutasították. Egyetlen ügy ment csak el az ítéletig, de az is elutasító volt, egy pedig egyezséggel végződött, ami különösen ritka.
Magas keresetből nem biztos, hogy sokat kell fizetni
amennyiben a körülmények megalapozzák a keresetet.
A gyermek magas keresete egyébként nem jelent automatikusan magas tartást, csak ha a szülő szükségletei ezt alátámasztják, például mert gondozót kell fogadnia maga mellé. Ha a gyermek külföldön él, akkor pedig az ottani költségekhez viszonyítva kell nézni a jövedelmét.
A szülőnek a perben azt kell bizonyítania, hogy jövedelme, vagyona, kiadásai alapján rászorul a tartásra, önhibáján kívül került nehéz helyzetbe, és nem érdemtelen a tartásra. És persze kell, hogy a gyereke a saját és családja megélhetésén túl is teljesítőképes legyen.
Amikor a gyerek még szegényebb
Az egyik ügyben mindkét szülő perelte fiukat 30-30 ezer forintra. A fiú korábban nem tudta támogatni őket, mert munkanélküli volt, de azóta keresett, havi nettó 130 ezer forintot. Mivel gyereke nem volt, másról nem kellett gondoskodnia, bevállalta a havi 60 ezer forintos szülőtartást.
Az ítélettel végződő ügyben 2015-ben a rokkantnyugdíjas apa perelte lányát, 15 ezer forintra. Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet azzal, hogy nem alátámasztható az idős szülő rászorultsága, ugyanis elég nagy vagyonnal rendelkezett, amit pénzzé tehetett volna, hogy segítsen saját magán. Fellebbezett, de másodfokon is elutasították a kérelmét.
Egy másik ügyben bebizonyosodott, hogy önhibájából került az anya rossz anyagi helyzetbe. 34 ezer forint volt a nyugdíja, és 40 ezer forintot kért a lányától. Fájdalmas lehetett neki, hogy a tanúk sorra alkoholizmusát emlegették, meg hogy elhanyagolta a gyerekét, mert inkább elállt a keresetétől.
Egy édesanya 4 éve 120 ezer forintos nyugdíj mellett perelte lányát. 25 ezer forintot kért, de végül elállt a keresettől, mert a perben ráébredt, nyugdíja nem alapozza meg rászorultságát, lánya pedig nemigen tudna fizetni.
2017-ben mindkét szülő 30-30 ezer forintra perelte fiát, aki hajlandó is lett volna fizetni, de csak 5-5 ezer forintot tudott vállalni, különben a saját megélhetése (két kiskorú gyermeke eltartása) került volna veszélybe. A szülők a bíróságon szembesültek vele, milyen nehézségekkel küzd, így teljesen elálltak követelésüktől.
Szégyen mindkét oldalon
Ocskó Katalin tapasztalata szerint
Volt, amikor a gyerek szégyellte el magát, és a szülő által kért összegnél többet vállalt, a per során jött rá, hogy felelősséget kell vállalnia a szülőjéért. Máskor a szülő azt hitte, gyereke indokolatlanul hanyagolja. Nem tudta, milyen nehéz körülmények között él, a gyermek meg direkt nem terhelte ezzel, így elhidegültek. Amikor mindez kiderült a tárgyaláson, a szülő inkább lemondott a követeléséről.
Mi bírók is nehéz szívvel nyitjuk ki ezeket az aktákat, rengeteg tragédia. Az érzelmi felindultság váratlan, kiszámíthatatlan dolgokat hoz, ami más perekben nem jellemző
– mondta Ocskó Katalin.
Tapasztalja, hogy bár a pénzre is nagy szüksége van, ennél is fontosabb lehet az idős szülőnek, hogy a gyereke odafigyeljen rá, törődjön vele, jelen legyen az életében. A per fura módon ehhez is eszköz lehet.
Akik mégis perre viszik az ügyet, többnyire már évek óta nem beszéltek egymással. A tárgyalóteremben azonban kénytelenek. Nagy a családjogi bíró felelőssége, de Ocskó Katalin szerint szép feladat úgy vezetni a meghallgatásokat, hogy a haragban lévők valamennyire megbéküljenek. Igazi sikerként emlékszik arra, amikor az eljárás végén sírva ölelte meg egymást a szülő és a gyerek.
