Október 2-ra írta ki a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kedden, derült ki a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján megjelent közleményből.
Az államfő az alaptörvény, a népszavazási kezdeményezésről, valamint a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései alapján – figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatára – döntött az országos népszavazás kitűzésének időpontjáról.
Orbán Viktor miniszterelnök február 24-én jelentette be, hogy a kormány országos népszavazást kezdeményez a kötelező betelepítési kvótáról. A kérdés úgy szól:
Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?
A kormányfő indoklása szerint a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől, az ügyben a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem dönthet.
Az Országgyűlés május 10-én rendelte el az országos népszavazást, 136 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 5 független képviselő nem voksa ellenében.
Megtámadták
A határozatot hárman megtámadták az Alkotmánybíróságon – köztük Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő -, azzal az indokkal, hogy a parlament az alaptörvénybe ütköző módon döntött, ezért kérték a határozat megsemmisítését. Az Ab június 21-én nem adott helyt az indítványoknak. Indoklása szerint nem alaptörvény-ellenes, hogy az országgyűlési határozati javaslatot csak a törvényalkotási bizottság vitatta meg, a házszabályt sem sértette a parlamenti eljárás, és az – indítványozók által hivatkozott – Európai Bizottság május 4-ei javaslataival összefüggésben sem állapítható meg, hogy az országgyűlési határozatot alaptörvényt sértő módon fogadták volna el.
Az Ab ugyanaznap egy másik határozatában nem adott helyt Fodor Gábornak, a Magyar Liberális Párt elnökének indítványának sem, amely a népszavazásra feltett kérdést megengedő május 3-ai kúriai döntést támadta a népszavazási kérdés tartalma miatt, és kérte a kúriai határozat megsemmisítését. Az Ab a visszautasítást főként az indítványozó személyes érintettségének hiányával indokolta.
Szanyi Tibor július 4-én, a jogorvoslati határidő utolsó napján, alkotmányjogi panasszal fordult az Ab-hoz, ugyancsak a kúriai döntés miatt. Szerinte a népszavazás súlyosan sérti az Európai Unió szuverenitását, mert a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés közös politikává teszi a menekültügyi kérdéseket, emellett a költségvetést is érinti. Az ellenzéki politikus közölte, hogy ha az államfő a panasz elbírálása előtt kiírja a referendumot, akkor a strasbourgi testületekhez fordul.
Nyaralás közben indul a kampány
A mintegy nyolcmillió, magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárnak az augusztus 5-ei névjegyzéki állapotnak megfelelően augusztus 15-éig kell kézhez kapnia az értesítést arról, hogy felvették a névjegyzékbe. Aki nem kapja meg, a jegyzőnél (a helyi választási irodában) új értesítőt igényelhet.
A választási eljárási törvény szerint a hivatalos kampány a választást megelőző 50. napon (ez most augusztus 13-a) kezdődik. A kampányban politikai hirdetést csak az a sajtótermék tehet közzé, amely előzőleg megküldte hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ), a kiadóknak erre a népszavazás kitűzését követően öt munkanapjuk van.
Azok a magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, és a 2014-es országgyűlési választások előtt vagy azután regisztráltak, továbbra is szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében, vagyis nem kell újra kérniük a regisztrációt. Az a külhoni magyar állampolgár, aki még nem regisztrált, választási regisztrációs kérelmét a népszavazást megelőzően szeptember 17-éig kell eljuttatnia a Nemzeti Választási Irodába.
A külhoni magyaroknak a szavazatukat tartalmazó szavazási levélcsomagot a szavazást megelőző napon (október 1-jén, szombaton) 24 óráig kell eljuttatni levélben az NVI-hez, de a levélcsomag leadható a külképviseleteken, illetve a szavazás napján a külképviseleteken vagy bármely országgyűlési egyéni választókerületi választási irodában.
Akinek van magyarországi lakcíme, és a voksolás napján nem tartózkodik Magyarországon, a több mint 100 külképviselet valamelyikén adhatja le szavazatát. Ehhez legkésőbb szeptember 24-én 16 óráig kérheti külképviseleti névjegyzékbe vételét a magyarországi lakóhelye szerinti jegyzőtől.
Aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván a választójogával, szeptember 30-án 16 óráig kérheti átjelentkezését a lakcím szerinti választási irodától egy másik településre.
Mindenki
Rogán Antal a keddi kormányülés szünetében azt mondta, október 2-án a magyarok mondhatnak véleményt Brüsszel menekültpolitikájáról.
A kormány arra kéri a magyarokat, hogy mondjanak nemet a referendumon.
A kormány továbbra is azt tartja elsődleges feladatának, hogy megvédje a határokat és senkit ne engedjen be az országba. Ezért meg is erősítették a határvédelmet.
Az embercsempészekről Rogán azt mondta, erős dróntevékenységre lettek figyelmesek a határ szerb oldalán, az a feltételezésük, hogy így figyelik a magyar rendőrök munkáját.
Orbán Viktor mellett az összes miniszter és államtitkár részt vesz majd a kampányolásban, de Rogán azt kéri, az is mondja el a véleményét, aki a betelepítés mellett áll. A költségekről most nem beszélt, de azért lehet tudni már egy-két infót.
Ötmilliárd
A kvótaellenes népszavazás nagyjából ötmilliárd forintba kerülhet majd, a hirdetmények kifüggesztésére szavazókörönként 3 ezer forintot fordíthatnának, a szavazóhelyiségek működtetésére egyenként 4 ezer forint jutna, a helyi szavazatszámláló bizottság tagjai pedig 20 ezer forintot kapnának munkájukért. A külképviseletek minden ezer szavazási levélcsomag után 10 ezer forint többletköltséget számolhatnának el, a külképviseleti választási iroda vezetője pedig 30 ezer forintos díjazást kapna. A Nemzeti Választási Iroda elnökének, Pálffy Ilonának 1 millió forint tiszteletdíjat különítenének el.
Az „Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék!” szlogennel zajló kormányzati propaganda kiadásait 3 milliárd forintos keretből fizetik. Ahhoz egyébként, hogy a referendum érvényes legyen, több mint négymillió választópolgárnak kell szavaznia.
Otthon
A Jobbik egyébként a betelepítési kvóták elleni voksra fogja buzdítani támogatóit, ahogy a Fidesz és a KDNP is. A baloldali ellenzéki pártok bajban lesznek, ugyanis nem nézne ki jól, ha egy követ fújnának a kormánypártokkal és a Jobbikkal és a kvóták ellen buzdítanának ők is, ugyanakkor mivel a társadalom zöme menekültellenes, ezért a kvóták mellett sem kampányolhatnak.
A legvalószínűbb, hogy a balos ellenzék arra fogja buzdítani a táborát, hogy maradjon otthon, mert az is egy vélemény. Esetleg a DK lehet az egyetlen, akik nyíltan kiállnak majd a kvóták mellett, ugyanis a Gyurcsány-párt a tavaly szeptemberi menekültválság idején is menekültbarát retorikát folytatott, egyedüliként a magyar pártok közül.
