A rendőrség kiemelt figyelmet fordít az uzsora-bűncselekmények felderítésére, hónapról hónapra újabb ilyen esetre derül fény. Jelenleg 164 ügy van folyamatban, ez 668 sértettet és 202 gyanúsítottat érint, közülük 95-en előzetesüket töltik – hangzott el az Országos Rendőr-főkapitányság keddi sajtótájékoztatóján. Csak úgy, mint novemberben, most is Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megye a „legfertőzöttebb”, de a többi megyében is követnek el ilyen jellegű bűncselekményeket.
Az Országos Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi és pénzhamisítás elleni osztályának vezetője elmondta: az elmúlt öt hónapban 130 ügyet zártak le a nyomozók, ebből 30 végződött vádemeléssel. Szelei Pál szerint gyakori probléma, hogy a sértettek visszavonják a vallomásukat, vállalva akár azt is, hogy büntetőeljárás indul ellenük hamis vád miatt. Ennek legtöbbször az az oka, hogy az áldozatok aggódnak, „pénforrásuk” elapad, és nem lesz mit enniük a következő hónapban. Emellett tartanak attól is, hogy hitelezőjük bosszút áll, amiért a rendőrséghez fordultak. Az alezredes emlékeztetett: az uzsora-bűncselekmények áldozatai gyakran nincsenek tisztában a pénz értékével.
Az ORFK egyébként rendszeresen – hetente és havonta – frissíti és összegzi az adatait az áldozatok, gyanúsítottak számáról, valamint információt kérnek arról is, hogyan zárultak a nyomozások. Emellett módszertani útmutatót is kidolgoztak az elvégzendő és tervezett nyomozati cselekményekről is. Öt megye nyolc kapitányságával cseréltek tapasztalatot, hogy minél hatékonyabban számolják fel ezeket a bűncselekményeket.
Szelei Pál emlékeztetett: az áldozatok a legszegényebb rétegből kerültnek ki, akik a legtöbb esetben egy közösségben élnek “jótevőjükkel”. Az alezredes a sajtótájékoztatón vallomásokból és jegyzőkönyvekből is idézett. Beszélt egy 75 éves férfiról, akinek azért kellett pénzt kérnie, mert feleségével nem tudták rendezni 30 ezer forintos villanyszámlájukat. Egy házban lakó ismerősükhöz fordultak, aki a fiát ajánlotta. Kaptak is pénzt, 10 ezer forintot. Az asszony időközben agyvérzést kapott, így a tartozás egyre csak nőtt. A férfi akkor fordult a rendőrségez, amikor már 80 ezer forintot kellett volna visszaadnia.
Szelei Pál megosztotta egy 39 éves, négygyerekes özvegyasszony történetét is, aki – főállású anyaként – sehogysem jött ki a pénzéből, főképp, hogy svájcifrank-alapú hitelének törlesztőrészletei egyre magasabbra szöktek. Végül egyik szomszédja – egy ismerőse lánya – adott neki kölcsön. Az első pár alkalommal a nő nem számolt fel kamatot, végül ő is némi pluszpénzt kért a “szolgáltatásért”.
A főosztályvezető szerint ezek a bűncselekmények ritkán jelennek meg önmagukban, az uzsorások általában zsarolással, önbíráskodással vagy személyi szabadság megsértésével is gyanúsíthatók. Szelei Pál egy ilyen esetről is beszámolt. A jegyzőkönyv szerint egy házban embertelen körülmények között tartottak többeket, mert nem tudták megadni tartozásukat. Fizetségképp a háziak különféle feladatokat adtak nekik, akinek pedig volt bármilyen járandósága, azt elvették. A rendőrök a fogvatartottakra a ház mellékhelyiségében bukkantak rá.
Mint ismert, az uzsora-bűncselekményeket ovemberig „csak” üzletszerűen lehetett elkövetni, azonban öt hónapja egyetlen uzsorakölcsönért is kiszabadhatnak börtönbüntetést. Azok pedig, akik valóban üzletszerűen folytatják ezt a tevékenységet, már nem három, hanem akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatók. Ugyancsak a módosítás része, hogy a büntetést a bíróság korlátlanul enyhítheti. Ennek lényege, hogy az elkövető még azelőtt tájékoztatja a rendőrséget az adott bűncselekményről, még mielőtt az a hatóság tudomására jutna. Erre egyébként azért volt szükség a rendőrség szerint, mert egyre gyakrabban találkoznak olyan helyzettel, hogy egy egész család, vagy annak egy része kiveszi a részét a „munkából”.
