Üzleti tippek

Bezavart a CSOK, és a szuperállampapír, lejtmenetbe került az ingatlanpiac

Míg az elmúlt években rendre az ingatlanpiaci forgalom és árak folyamatos és lendületes emelkedésről szóltak a beszámolók, úgy tűnik, ez a trend mostanra megfordult. Jelenleg visszaesett a kereslet, a vevők kivárnak, ha mégis a vásárlás mellett döntenek, akkor is nehezen. Egyre többen veszik igénybe ingatlanközvetítő segítségét, ugyanis szakmai segítség nélkül nem tudják reálisan felbecsülni ingatlanjuk értékét.

A nyár elején még bizonytalanok voltak az ingatlanközvetítők a változásokat és a várható irányt tekintve, ez év őszére már egyértelműen kirajzolódott számukra, hogy bizony elérte csúcspontját a legutóbbi ingatlanpiaci hullám, és innentől ismét lefelé tartunk.

A várakozásokra vonatkozóan problémát okozott a CSOK-ban bekövetkező, július 1-jei változások, amelyek küzül az egyik legfontosabb, hogy már használt lakásokra is felhasználható lett a támogatott CSOK-hitel. A Balla Ingatlan dél-budai irodáinak régiós vezetője Nagy Csaba szerint a július 1-jétől hatályba lépő változások bezavartak az ingatlanpiaci várakozásokba, illetve a helyzet reális értékelésébe. A feltételezések szerint a használt lakások piacán az érkező kedvezőbb hitelek miatt sokan kivárhattak a vásárlással.

A cég XVIII. kerületi irodájának szakmai vezetője Rácz Gyula arra is felhívta a figyelmet, hogy a CSOK-változásokat már jó előre beárazták az eladók: a bejelentés után megindultak felfelé az árak, és legalább 10 százalékot emelkedtek. A rövid időn belül bekövetkező nagymértékű áremelkedésnek viszont a kereslet visszaesése lett az eredménye, melyet már májustól érezni lehetett.

Ráadásul a július 1-jén realizálódó CSOK-változások nem hozták meg a várt változást: nem jött lendületbe a piac, nem jelentek meg nagy számban a CSOK-hitelt kihasználó vevők. Ennek következtében pedig jelenleg is csak átlagos, közepes a forgalom, miközben az árak stagnálnak.

Nincs kereslet, mindenki kivár

Míg az idei év első hónapjaira még az volt jellemző, hogy a korábbiakhoz hasonlóan alakult az ingatlanpiaci forgalom, és kisebb áremelkedést lehetett tapasztalni, a második negyedévben ezt mintha elvágták volna – foglalta össze a helyzetet a I., II. és XII. kerületi iroda szakmai vezetője, Nagy Andrea. Röviden: nincs kereslet, mindenki kivár.

A XIV. és XVI. kerületi iroda szakmai vezetője, Sebestyén Tamás is úgy vélekedett, hogy szinte minden vásárlói szegmensben csökkenés következett be az ingatlanpiacon. Ennek szerinte a legfőbb oka, hogy a vevők a kialakult ingatlanárakkal szembesülve egyre inkább elbizonytalanodnak, megtorpannak, majd elállnak a vásárlástól.

Az ingatlanközvetítők számára ez azt jelenti, hogy a korábbinál többször kell megmutatniuk egy-egy lakást az érdeklődőknek, mire az megtalálja a vevőjét. A VIII. és IX. kerületi iroda szakmai vezetője, Hart Erszébet azt hangsúlyozta, hogy az érdeklődők egyre több lakást hasonlítanak össze, egyre lassabban döntenek a vásárlásról, és inkább csak azok az ingatlanok kelnek el, ahol nagyobb alkura nyílt lehetőség.

Lasszóval kell fogni a vevőket

Miközben hatalmas most a kínálat, vevőt már lasszóval kell fogni – tapasztalja a XIII. kerületi iroda szakmai vezetője. Tóth Viktória véleménye szerint erre lassan rájönnek az eladók is. A belvárosi iroda szakmai vezetője, Schneider Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel erősen megtorpant a kereslet, olyan szintre kell csökkenteniük a hirdetési árakat a lakástulajdonosoknak, hogy ezáltal eladhatóvá váljon az ingatlanjuk.

Hozzátette, hogy éppen emiatt egyre többen kérik ingatlanos segítségét az értékesítésben, hiszen saját maguk nem tudják felmérni ingatlanjuk reális értékét. A hirdetési árakból, vagy a hirdetési portálokon megjelenített átlagárakból ugyanis nem tudnak kiindulni, mivel azok nem festenek valós képet a piacról. Az ilyen adatok alapján beárazott, illetve mondhatjuk, hogy túlárazott ingatlanokra nem érkezik vevő.

Stagnálnak az árak a fővárosban és környékén

Ami az árakat illeti, egyre inkább csak stagnálásról lehet beszélni szerinte. De nemcsak a belvárosban tapasztalják, hogy megtorpantak az árak, hanem Budapest-szerte és környékén is. A dunakeszi iroda szakmai vezetője Balla Frigyes is úgy érzékelte, hogy mára visszaesett a vevői érdeklődés az ingatlanpiacon, és ezzel együtt az árak emelkedése is mintha megtorpant volna. A szakértő véleménye szerint mindennek köze lehet a Magyar Állampapír Plusz nevű államkötvény kibocsátásához, mely érdeklődőket vont el az ingatlanpiacról.

Balla Frigyes nem is számít változásra a jövőben, vagyis az áraknál inkább stagnálást valószínűsít, de úgy véli, hogy ha az állampapírt még sokáig jegyzik, akkor akár még árcsökkenés is kezdődhet. Rácz Gyula László is úgy látja, hogy hamarosan egy rövid időre beinduló árkorrekcióra lehet számítani, melynek során várhatóan 5-10 százalékos mértékben ereszkedhetnek az ingatlanárak. Azt is megjegyezte ugyanakkor, hogy ez az árcsökkenési folyamat lassan alakul ki. Ennek oka, hogy az eladókat nehezen lehet meggyőzni arról, hogy a piacon jelenleg csak a jól árazott ingatlanok adhatók el belátható időn belül.

Nagy Andrea azonban már konkrét jeleit is látja annak, hogy az eladók reagálnak a változó keresletre. Megjelentek ugyanis azok a tulajdonosok – egyelőre csak a panellakások piacán – akik alacsonyabb hirdetési árakat határoznak meg, mert valóban el szeretnék adni az ingatlanjukat, belátható időn belül. Így ma már újra találunk 25 millió forintos hirdetési árakat is kétszobás panelekre a III. kerületben, míg nemrég 30-32 millió forint alatt nem volt ajánlat.

Kiemelt kép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Ajánlott videó

Olvasói sztorik