A magyar fuvarozók, sofőrök között beszédtéma lett a kormány ötmilliárd forintos, ingyenes, 6000 fősre tervezett sofőrképzése, több szempontból is. Például, hogy egyáltalán szükség van-e rá? Kell-e, hogy legyen elég kamionos itthon? És vajon olyan eredményhez vezet-e a program, mint amit várnak? A szakmabelieknek kétségeik vannak afelől, hogy a program önmagában valóban képes lesz a hazai munkaerőhiányt pótolni.
A magyar bérezéssel van baj
Kótai Zoltán kamionos már egy ideje mondja, hogy néhány éven belül bajban lesznek nemcsak a hazai, hanem a külföldi fuvarozók is, mert a sofőrök fele 50 pluszos, és kevés az utánpótlás. Vagyis szerinte szükség van a frissen kiképzett fiatalokra.
Amit nem ért, hogy a magyar vállalkozók miért úgy fizetnek, ahogy. Hiszen ugyanazt (vagy megközelítőleg ugyanazt) a fuvardíjat kaphatják, mint egy külföldi cég. A külföldiek mégis magasabb bérre (és a teljes bérre) jelentik be a dolgozót, és képesek kifizetni az adót. A magyar cégek viszont csak a magyar minimálbérre jelentik be az embereket, a többit meg más formában fizetik ki (pl. üzemanyag-megtakarítás, külföldi napidíj, cafeteria, stb.), ami nem számít bele a nyugdíjba, és a táppénzbe.
Vagyis, ha valaki magyar cégnél dolgozik, és valami baj éri, annak „reszeltek”, hacsak nincs megtakarítása – fogalmazott. Ez a fajta “takarékos” bérezés persze részben lehet a magas állami elvonások miatt. De amiatt is, hogy a vállalkozások egyszerűen ennyire hajtanak a haszonra. Ahhoz, hogy nagy a sofőrhiány, hozzájárult szerinte ez is: a bérezés miatt akik tudtak, elmentek külföldre.
Van elég sofőr, csak nem itthon dolgoznak
St22Lacika – szintén kamionsofőr – szerint nem az a megoldás, hogy adsz 6 ezer embernek jogosítványt, mert van Magyarországnak elég kamionsofőrje, csak nem itthon dolgoznak és élnek. Tehát meg kellene őket becsülni. Ha kiképeznek állami pénzen ennyi embert, legfeljebb majd megköszönik nekünk a franciák vagy a németek – jegyzi meg.
Ő is kitért arra, hogy itthon a bejelentett bér minimális, a többi pedig nem kiszámítható előre, mert számos, a kamionostól független tényező játszik abban közre, végül is mennyi lesz a bevétele. Külföldön napidíj van, ami biztos és megfelelő mértékű (sőt, kiemelkedő) alapfizetést jelent minden hónapban, a pluszteljesítményt pedig külön díjazzák. És ezzel még csak nem is azt akarta mondani, hogy a külföldi cégek mind kivétel nélkül korrektek lennének. De legalább a fizetés kiszámítható, ami nem egy utolsó szempont, és kellő vonzerő.
Nem kizárt, hogy külföldre mennek majd
Kótai Zoltán egyetért vele, sok a magyar sofőr, csak nem itthon dolgoznak, hanem Nyugat-Európában, ami érthető, hiszen kétszer-háromszor annyit tudnak kint keresni, ha bírják a tempót. A magyar bérezéssel kapcsolatban azt mondja, ha ezt megtehetik a cégek, ha ezt vállalják a dolgozók, akkor miért fizetnének többet, vagy több adót a vállalkozók. Szerinte a dolgozók és a gyenge érdek-képviseleti képességgel bíró szakszervezetek is hibásak abban, hogy ma olyan a magyar kamionos bérezése, amilyen.
Arra is kitér, mennyire lehet esélyes, hogy külföldre menjenek az itthon közpénzen kiképzett, és cserébe egy-két évi magyarországi munkát bevállaló, így gyakorlatot szerző sofőrök. Nem kizárt szerinte. Különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy gyakorlat nélkül nemigen vesznek fel sofőrt se itthon, se külföldön (kivételként a Wáberer’s-t említette).
Vagyis az állami képzés a gyakorlatszerzéssel együtt jó belépő lehet bárhova.
Nincs garancia arra, hogy itthon maradjanak a sofőrök
A sofőrképzést koordináló Országos Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft.-nek (OFA) feltettük a kérdést, beépítenek-e garanciákat arra, hogy az állami pénzen kiképzett tehergépjármű-vezetők biztosan Magyarországon maradjanak, és ne menjenek el külföldre dolgozni.
Pákozdi Szabolcs ügyvezető igazgató azt válaszolta, a képzés célja a hazai fuvarozói vállalkozások munkaerő-szükségletének kielégítése. Ebből adódóan azt kívánják a képzésbe vonni, aki az adott fuvarozóval a képzés sikeres elvégzését követően munkaviszonyt létesít. Ennek a kérdésnek a tisztázására szervezik a csoportos tájékoztatókat, és ezt a célt szolgálja – többek között – a kiválasztási eljárás.
A leendő foglalkoztató a képzésben résztvevővel a Ptk. alapján szerződést köthet, melynek keretében ösztöndíj-támogatásban részesíti – tette hozzá. A munkáltató részéről adott támogatás képzést ösztönző juttatás. A szerződő felek egyébként maguk állapodnak meg abban, hogy mennyi ideig kell a munkaviszonynak fennállni a foglalkoztatónál (a Munka Törvénykönyve idevágó szabályait alapul véve).
Az OFA hangsúlyozza, hogy a foglalkoztatók kiszámítható életpályát kínálnak a képzést sikeresen elvégzők számára, hiszen az egész társadalom és a piaci szereplők, mint munkáltatók érdeke a jó munkaerő itthon tartása.
Ezek alapján úgy látjuk, semmi akadálya nincs annak, hogy a közpénzen kiképzett, gyakorlatot szerzett sofőrök később külföldre menjenek, ha úgy érzik, kint jobban megtalálják a számításukat.
