Összességében nem csökken a szabályozás mennyisége, és nem biztos, hogy valóban a kis-és középvállalkozásokat fogja támogatni az új közbeszerzési törvény. A nyugat-európai országokhoz képest lassan fejlődik a magyar elektronikus közbeszerzés, de pozitívumként értékelhetők a törvény felépítésében, követhetőségében bekövetkezett változások – mondta el dr. Tátrai Tünde egyetemi adjunktus a CompLex Kiadó Ügyvédreggelijén.
A közvetlenül kis-és középvállalkozásokat támogató megoldások nem tudják elérni a kívánt hatást, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy kkv-kat támogatnak például az előleg intézményének kötelező bevezetésével, vagy a közvetlen alvállalkozói kifizetés lehetőségével – mondta a szakértő.
Az biztosan előrelépés, hogy a jelenlegi nem működőképes számlaellenőrzés megszűnik. Szintén pozitívum lehet a szerződésmódosítás életképesebbé tétele.
Nem előnyös ugyanakkor a közszolgáltatók teljes szabályrendszerének kiszervezése a törvényből. Visszalépést jelent a közbeszerzés eredményeként kötött szerződések tartalmának korlátozása, egyes elemeinek meghatározása is. Az igazi hiányosság azonban az elektronikus közbeszerzésnél mutatkozik meg: a már nyilvános vonatkozó rendeletmódosításon is látszik, hogy nem született új koncepció, így a hazai szabályozás nem tud haladni az európai államokkal. Szükség lenne az elektronikus információáramlásra, olyan informatikai támogatásra, melyet minden ajánlatkérő biztonságosan tud használni. Ennek kapcsán akár központi megoldás is érdekes lenne.
A rendezvény előadója elmondta még: egyelőre formabontónak tűnik az erős magyar központosítási törekvés, az állami tulajdonú gazdasági társaságok beszerzései egy részének központosítása. Erre kevés nemzetközi példa ismert. Szintén érdekes kezdeményezés a korábbi hirdetményellenőrzés újbóli megjelenése a kormányrendelet-tervezetek között, ami egyben visszalépést jelent a korábbi kötelező hirdetmény-ellenőrzés eltörléséhez képes. Az új törvény modernizációs elképzeléseit tehát elhalványítják azok a törekvések, melyek a közbeszerzést a válság megoldására kívánják felhasználni, úgy mint a beszerzési stop, a beszerzési eljárások központi ellenőrzése illetve a hirdetményellenőrzés.
Az Európai Unió közben új közbeszerzési irányelven irányelveken dolgozik, mely várhatóan részben megújítja majd az európai szabályozási irányokat is, és lehetőséget ad a későbbiekben számunkra is a további modernizációra. Függetlenül az igényektől és az újabb és újabb ötletektől, az egyik legfontosabb szempont a jogbiztonság lenne, melyet a közbeszerzésben meg kellene teremteni – jelentette ki Tátrai Tünde. Ellenkező esetben az igen alacsony hazai közbeszerzési piaci aktivitás (a GDP kb 5-6 százalékát költjük el a közbeszerzésben az EU-s 20 százalékhoz képest) soha nem látott mélypontra csökkenhet – összegzett.
