Üzleti tippek

Rejtőzködő cégtulajdonosok

admin
admin

2011. 01. 12. 15:37

Terrorveszély, pénzmosás, kartellgyanú, ellenséges felvásárlás – rengeteg ok miatt lehet jó tudni, kik is egy cég tulajdonosai, akik azonban Magyarországon néha mégis láthatatlanok. Hogy miért? Ennek járt utána a Figyelő.

Magyarország a 22. helyen áll a gazdasági/pénzügyi szektor átláthatatlanságáról készített nemzetközi listán” – számolt be a Figyelőnek Az off-shore halála című könyv szerzője. Hazánk a kevésbé transzparens országok közé tartozik; Ciprust, Panamát és Máltát még éppen megelőzve a sorban.

„Ki kérdez, mi a tét, s milyen társaságról van szó? Leginkább ezeken a szempontokon múlik, mennyire ismerhető meg egy hazai gazdasági társaság tulajdonosainak kiléte” – mondja Molnár Gábor, a Horváth & Partners DLA Piper Ügyvédi Iroda partnere a Figyelőnek. Egy cég gazdáinak feltérképezése sok szempontból lehet fontos. A hatósági engedélyezések során versenyszempontból is lényeges, valójában ki irányít. Különböző szektorokban eltérőek a szabályok, de például a pénzintézeteknél, a biztosítóknál, az energetikában kifejezetten fontos, hogy átlátható legyen a háttér, hiszen a kevés szereplővel bíró piacokon bizony néha összeérnek a versenytársak végső haszonhúzói. Az adóelkerülő vállalkozók adóbevallásainak, vagyonnyilatkozatainak ellenőrzése szempontjából is kulcskérdés, vajon milyen gazdasági érdekeltségeik vannak.

A Tax Justice Network hazánkat illető kritikájának kilenc elmarasztaló megállapítása között olvasható, hogy a hatóságok nem tartanak nyilván minden változást a tulajdonosi szerkezetben, s az nem látható nyilvánosan és ingyenesen. „Mindez alapvetően azon cégekre igaz, amelyek csak a részvénykönyvükben vezetik a tulajdonosi változásokat, márpedig ez nyilvánosan nem feltétlenül érhető el” – mutat rá Brother Layman.

A magyar társasági formák közül a gazdasági életben betöltött szerepük miatt elsősorban a korlátolt felelősségű társaságoknál, valamint a zárt, illetve nyilvános részvénytársaságoknál szokott felmerülni, vajon ki is a tulajdonos. A kft.-knél és a zrt.-knél jellemzően kevesebb van belőlük, és köztük nincs nagyon intenzív mozgás. Ezeknél könnyebb az azonosítás.„A magyar társasági jog alkotói a rendszerváltás idején azt gondolták, hogy a kft. a zártabb forma, tagjai kevesen vannak, az akkor még egységesen kezelt rt.-k pedig nagyon nagy cégek, igen sok tulajdonossal” – emlékeztet Molnár Gábor. A gazdaság fejlődésével párhuzamosan az egységes részvénytársasági szabályozás kettévált a nyilvánosokra és a zártkörűekre. Ez utóbbiak az idők folyamán egyre közelebb kerültek a kft.-khez, kevés lényegi különbség maradt köztük.

(További részletek a Figyelő legfrissebb, csütörtökön utcára kerülő számában olvashatók.)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.