Viator néven nyitotta meg kapuit a pannonhalmi bencés főapátság nemrég elkészült látogatóközpontja, amelyben egy étterem és egy borbár is helyet kapott. A magyarországi bencések 880 millió forintból finanszírozták a beruházást. A projekt során a későbbiekben befejeződnek az arborétum és gyógynövénykert felújítási munkálatai, elkészül egy levendulalepárló, és megnyílik a 68 fős vendégház is. A teljes beruházás 1,56 milliárd forintba kerül.
Az apátság néhány üzletembert is meghazudtoló módszerességgel bővíti vendégváró kínálatainak sorát, építi „cégbirodalmát”, amely évente több mint 120 ezer látogatót fogad.
„A Pannonhalmi Főapátság 1996-ban ünnepelte alapításának ezredik évfordulóját és ekkor került fel a világörökségi listára, amely jelentős lökést adott a nemzetközi turizmusnak és egyben nagy kihívás volt számunkra” – mondta érdeklődésünkre Rábai László főapáti titkár. Szakértők bevonásával hosszú távú turisztikai program készült, amelyet ma is csak sorvezetőként használnak. Lépésről lépésre haladtak, első körben elkészült a turistafogadó épület vetítőteremmel, illetve több szolgáltatással, majd 2003-ban az apátsági pincészet is. Ez utóbbi a projekt egyik legmarkánsabb eleme. A mintegy 2000 négyzetméteres pincéhez egy 52 hektáros szőlőbirtok tartozik, ahol fehér és kék szőlőfajták teremnek, ezekből évente több mint 200 ezer üveg bort palackoznak, amelyet tucatnyi országba exportálnak. Szintén az apátság égisze alatt készül szappan, borecet, az Agárdi Pincészettel együttműködésben likőrcsaládot dobnak piacra, a Herbáriával közösen gyógyteákat forgalmaznak, gyógynövénylikőrös csokijuk – amelyet egy gyulai kézműves cég gyárt – pedig Atque néven ismert.
Emellett forgalmaznak gregoriánéne¬keket és liturgikus orgonazenét tartalmazó CD-ket, valamint egy DVD-t, amely a szerzetesközösség életét mutatja be. Ugyan a felsorolás hosszú, a megtérülés, illetve a profittermelés – a jelentős önrész miatt – a főapáti titkár szerint még odébb van. A gazdaságos működtetéshez nagyobb volumenre van szükség, e téren több termék is rejt még lehetőségeket. A befolyó pénzt a nonprofit tevékenységek kiegészítésére fordítják. Működtetnek iskolát, kollégiumot, szociális otthont, valamint több plébánia is tartozik Pannonhalmához.
A jelmondat kötelez
A külső szemlélő számára talán furcsa, hogy a hitélet mellett jelentős gazdasági tevékenység is folyik, ám mindez nem áll távol a bencésektől. „Tradicionális gondolat a munkavégzés, a Szent Benedek rendi szerzetesek jelmondata ora et labora, azaz imádkozzál és dolgozzál” – magyarázza Rábai László. A monasztikus szerzetesek, így a bencések is – szemben a kolduló rendekkel – mindig a stabilitásra törekedtek, de az ehhez szükséges anyagi bázis nem került vissza hozzájuk a rendszerváltás után. „A pincészettel és az egyéb apátsági termékekkel gyakorlatilag azt folytatja a szerzetesközösség, amit 1948-ban kényszerű okokból abbahagyott. A bevételt akkor is oktatásra, nevelésre, lelkipásztori tevékenységre fordították, ez ma sincs másként” – tette hozzá a főapáti titkár.
Nem Pannonhalma az egyetlen közösség, amely valóban a saját lábán próbál megállni. A közelben fekvő bakonybéli Szent Mauriciusz Monostor termékei szintén egyre keresettebbek. „Hagyományosan kézművesműhelyek működtek a monostorokban, nyugaton ez ma is elterjedt” – meséli Izsák testvér. A kis létszámú monostor számos tevékenységgel próbálkozott, amely megszakítható, a nyugalmat nem zavarja, azaz nem megy az imádság kárára, mindemellett figyelmet, alaposságot igényel. Kísérleteztek könyvkötő, fazekas- és gyertyaöntő műhellyel is. A könyvkötő műhelyt egy helybéli fiatalember irányítja a szerzetesek égisze alatt, és külsősökkel működik a gyertyaöntő műhely is. A szerzetesek jelenleg műtárgymásolással foglalkoznak, emellett híres a gyógynövénykertjük és a biokertészetük. Helyben készített különleges feketeribizli- és somlekvárjuk igen keresett.
Míg a műtárgyak értékesítése az országhatáron kívül is folyik, a többi termék – mivel nem együttműködő partnerrel együtt, hanem a monostor falain belül készül – hazánkban talál gazdára. Helyben, a honlapon és viszonteladókon keresztül értékesítenek. Legnagyobb partnerük Pannonhalma, de szállítanak néhány kisebb gyógynövényboltba, s a nagyobb adventi vásárokon is ott vannak. „Nem akarjuk, hogy a piac határozza meg a keresletet. A monostor kapacitásába ennyi fér bele” – vázolja a speciális helyzetet Izsák testvér, noha azt elárulja, hogy gondolkodnak más termékek előállításán is.
Védikus biznisz
Más egyházaknál is gyakori, hogy a hitélet mellett gazdasági tevékenységet folytatnak. A legjelentősebb hazai katolikus könyvterjesztőn, a Korda Kiadón keresztül teljesítenek sajtóapostolságot a jezsuita Jézus Szíve Társaság nővérei, óvodát, iskolát több egyház is működtet. A pannonhalmit is felülmúló gazdasága hazánkban a Krisna-tudatú Hívők Közösségének van. Kozmetikai termékeik, füstölőik szinte minden gyógynövénybolt polcán megtalálhatók. Budapesten több vegetáriánus éttermet működtetnek, az egyikben életmódközpont is helyet kapott. Az éttermek alapanyagait saját ökológiai gazdaságukból szállítják. A gazdaság Somogyvámoson található, ahol nemcsak faluközösséget, de turistalátványosságot is létrehoztak.
Az önfenntartást már a védikus irodalom is megemlíti, a faluközösséget mint követendő társadalmi modellt írja le. A turizmus a fekvés miatt adta magát, a Krisna-völgy a somogyi dombok közt fekszik. „Belgiumban a hívők egy kastélyt alakítottak át vendégházzá, amelyben konferenciaterem található, s családi és gyerekprogramokat is szerveznek” – érzékelteti Farkas Ádám, hogy modelljük nem egyedülálló.
A völgyben 260 hektáron fekszik a biofarm és a kulturális központ, amely évente több mint 30 ezer turistát fogad. A vendégház mellett lehet sátorozni, az idei évtől pedig csoportoknak és egyéni látogatóknak tematikus programokat is kínálnak. „A látogatók két nap alatt ízelítőt kapnak mindennapjainkból, és bevezetjük őket a biokertészet, a tehenészet, a gyógynövényismeret és a konyhaművészet rejtelmeibe” – mesélte Farkas Ádám. A programokat az interneten, utazási irodákon keresztül hirdetik, a Balaton körül szinte mindenhol megtalálhatók szórólapjaik és plakátjaik. Hirdetésük futott már a Duna tévében és az M1-en is. Legújabb projektjük egy körte-alma-sárgarépa-sütőtök alapú ital, amely leginkább a Kubuhoz hasonlít. Így hasznosítják a megmaradó gyümölcskészletet, a pénzt pedig egyházi és karitatív tevékenységre fordítják.
vatikáni pénzügyek
Sajátos gazdaságot működtet a Vatikán. A bevételek jelentős része nem üzleti alapú, hanem a római katolikus egyházmegyék éves felajánlásából származik, s a bevételek gerincét adja. Emellett magánszemélyektől, szervezetektől is jelentősebb pénzösszeg érkezik, amelyeket együttesen péterfilléreknek neveznek, Szent Péter pápára utalva. A Vatikán államnak érdekeltségei vannak különböző – főként olaszországi – bankokban, illetve földtulajdonokban, de jövedelmeit olyan forrásokból is kiegészíti, mint a kegytárgyárusítás, bélyeg-, érmekibocsátás és jelentős bevételre tesz szert az idegenforgalomból is. Saját vasútállomása, rádióadója, újságja és televízióadója van. Fontos bevételi forrás a Vatikáni Bank (IOR), amely a világ egyik legtitkosabb pénzügyi intézménye. Területen kívüli státussal rendelkezik, pénzügyi mérlegeit nem publikálja. A katolikus egyház rendjeinek, szervezeteinek, hivatalainak pénzügyeit intézi, számláit vezeti, és lényegében off-shore jellegű helyzetéből húz hasznot. Kezelnek magánszámlákat is, de kizárólag meghívásos alapon. Az IOR számos összeesküvés-elmélet szerint a világ egyik legnagyobb pénzmosodája. Az egyik szerint I. János Pál pápát banki kutakodásai miatt megmérgezték. A történetet Francis Ford Coppola dolgozta fel Keresztapa-trilógiájának harmadik részében.
