Vannak olyan nézettségi adatok, amelyekről eddig keveset, vagy sohasem hallhattunk. A televíziók ritkán dicsekszenek a legszegényebbek körében elért eredményeikkel, és azzal sem nagyon szoktak felvágni, ha egy műsoruk aratott a nyugdíjasok körében. Nem sokat hallani arról sem, hogy az ország egyes régióiban a TV2 meg tudja szorongatni az RTL Klubot, és ennek az okáról sem beszélnek, pedig bő 10 évvel ezelőttre nyúlik vissza.
A cikkünkben ezeknek jártunk utána, és kiderítettük, valóban az alacsony iskolázottságúak tömegei tuningolják-e fel a Barátok Közt nézettségét és azt is, hogy mást néznek-e a férfiak, mint a nők.
Régiós rangadó
Magyarország hét régiójának többsége nagyon hasonló, 900 ezer és 1,1 millió közötti lakosságszámú. Két „renitens” van, az egyik a közép-magyarországi, amely Budapestet és Pest megyét foglalja magában, ahol bő 2,5 milliónyi tévéző lakos él. Az átlagból szintén kiemelkedik az észak-alföldi régió – Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye –, ahol közel másfél milliónyian tévéznek. Magyarán a Budapesten és annak agglomerációjában elért nézettség sokat dob vagy éppen ront egy-egy televízió eredményén.
Ahogy a térképes ábránkon is látszik, a 18–49 évesek körében és főműsoridőben a legjobb eredményt hat régióban az RTL Klub érte el az év eddigi részében. Igaz, nem mindenhol hasonló arányban, a Nyugat-Dunántúlon például csak 3,1 százalékpontos az előnyük a TV2 előtt, az Észak-Alföldön viszont 13,7. Előbbinél az RTL Klub közönségaránya 22,8, utóbbinál 36,3 százalékos. A Dél-Dunántúlon viszont a TV2 a népszerűbb, mind főműsoridőben, mind a teljes napon verik az RTL Klubot.
A meglehetősen eltérő régiós adatokban szerepet játszhat a „történelmi múlt” is. Ez alatt azt kell érteni, hogy a kereskedelmi csatornák 1997-es indulásakor kissé eltérő volt az RTL Klub és a TV2 földrajzi lefedettsége. Azaz jobb minőségben lehetett fogni a TV2-t a Közép-Dunántúlon, a Dél-Alföldön és a Dél-Dunántúlon. Viszont az észak-magyarországi területeken és az Észak-Alföldön az RTL Klub vételéhez kellett kevesebbet bűvészkedni az antennával. A dolog érdekessége, hogy bár azóta ez a probléma nagyrészt megszűnt, méghozzá azért, mert a földi sugárzással szemben dominánssá vált a kábeles és a műholdas vételi mód – a lakosságnak már körülbelül 85 százaléka ezekkel tévézik –, a nézettségi adatokban az egykori hangyás kép, illetve a jó vétel hatása mind a mai napig érződik.
Ez akkor is látszik, ha az idei év legnézettebb műsorait vizsgáljuk az egyes régióknál és a 18–49 éveseknél. Budapesten és Pest megyében például az RTL Klub egyik futballközvetítése volt az év legnézettebb műsora, a top 10-be csak egy TV2-s műsor tudta beverekedni magát, a Doktor House. Ezzel szemben a Dél-Alföldön a TV2 műsorai dominálnak, a top 10-ben szerepel négy Napló és két Tények, és az RTL csak a Fókusz Plusszal és egy filmmel képviselteti magát.
Hűséges nők
Amennyiben vásárlóerő alapján három részre bontjuk a tévézőket, akkor az látszik, hogy az RTL Klub előnye a tehetősebb harmadnál magasabb, mint a szerényebb anyagi helyzetű rétegeknél. Egyébként a nézett csatornák listájában döbbenetes különbségek nincsenek a két szélső réteg között. A differencia a top 10-ben annyi, hogy az Esomar kategória szerint az A és B vásárlóerejű csoportnál a Jetix (azóta már Disney Channel) is felküzdötte magát a tízes toplistára, a rosszabb anyagi lehetőségű rétegeknél viszont a Hálózat Tv csusszant be a legnézettebbek közé.
Az arányokban persze vannak különbségek, a három földi sugárzású csatorna összesített közönségaránya az AB vásárlóerejűeknél 55,4, a kevéssé tehetős D és E-be tartozó tévézőknél viszont 65 százalékos. Utóbbiak kevesebb tematikus tévét néznek – nyilván közülük kerül ki a megmaradt tetőantennás tévézők zöme –, de például náluk az M1 közönségaránya is magasabb, 14,3 százalékos.
A gyerekek – a 4 és 12 év közöttiek – 856 ezer fős körének legnézettebb televíziója az RTL Klub, 27,5 százalékos közönségaránnyal. A TV2 ebben a korosztályban csak 16 százalékot ér el. A két nagy tévé után viszont a három gyerekcsatorna, a Jetix/Disney, a Minimax és a Cartoon Network következik, ebben a sorrendben. Ezek főműsoridős adatok, a teljes műsoridőt nézve viszont látszik, hogy a gyerekek napközben már többször kaparintják meg a távirányítót. Az RTL Klub így is vezet (17 százalék), a TV2-t (12,7 százalék) viszont már szorongatja a Jetix/Disney (11,2 százalék) és nincs sokkal lemaradva a másik két gyerektévé sem.
A 60 év felettiek között főműsoridőben az RTL Klub, teljes napon a TV2 vezet. Ami a gyerekeknél a Jetix, az a 60 év felettieknél az M1. Főműsoridőben a közszolgálati tévé gyakorlatilag a TV2 szintjét hozza. Ötszázalékos közönségarányával erős még az ATV, a többi csatorna iránt azonban már kevéssé érdeklődnek a nyugdíjasok.
A nők valamiért hűségesebbek a három földi csatornához, mint a férfiak. Utóbbiak körében 56,6, a nőknél pedig 63 százalékos összesített közönségarányt érnek el a földi tévék. A nők a férfiaknál hangyányival jobban kedvelik a TV2-t, az M1-et, a Viasat 3-at és a Story Tv-t. A férfiak viszont jobban odavannak a Film+-ért és a Sport 1-ért.
Menő Barátok
Amennyiben a top 10 műsorszámot nézzük meg vásárlóerő alapján, érdekes jelenségre bukkanhatunk. Különösen annak alapján, hogy egyes tévés blogokban a Barátok közt megemlítése gyakorlatilag garantált kritikai hullámot vált ki a kommentelőkből. Rossz hírünk van a számukra: a társadalom krémje Barátok köztöt néz! Minél alacsonyabb vásárlóerejű réteget nézünk, a legnézettebb műsorszámok közé annál ritkábban kerül be a szappanopera valamelyik epizódja.
Tévés rémálom: fiatal diplomás számítógéppel
Az AGB Nielsen összesített adatai szerint augusztusban napi átlagban négy órát tévézett a lakosság. A nők ennél tíz perccel többet, a férfiak pedig tízzel kevesebbet. A tévézés legkevésbé a 18-29 éveseket kötötte le, ők beérték napi 2 óra 40 perccel. Alig valamivel több időt töltöttek a képernyő előtt a 13-17 évesek és a 18-34 évesek. Az 50 év felettiek viszont napi öt óránál is többet tévéztek.
Vásárlóerő alapján elosztva az adatokat az látszik, hogy a rosszabb anyagi helyzetűek több időt töltöttek a tévékészülékek előtt. az A vásárlóerejűek napi három, az E kategóriába esők pedig közel öt órát. Hasonló arány látszik az iskolai végzettségnél is. A diplomások napi 3 óra 15 percet, a nyolc általánost végzettek ennél 90 perccel többet ültek a készülékek előtt. Választóvonal a számítógép megléte is. Akinek nincs, az napi több mint öt órát, akinek van, az ennél másfél órával kevesebbet tévézett augusztusban.
Az idei évben a magas vásárlóerejű réteg által leginkább kedvelt tíz műsorból hét a Barátok közt valamelyik epizódja volt. A C vásárlóerejű rétegnél ez a szám négy, a legkisebb vásárlóerejű tévézőknél pedig kettő. A 18–49 éveseken belül nézve hasonló a helyzet. A legmagasabb vásárlóerejűeknél a top 10-ből hat helyet az RTL-es szappanopera bérelt ki magának. A „közepes” vásárlóerejűeknél ötöt, a szegényebb 18–49 éveseknél viszont nem kerül Barátok Közt-epizód a top 10-be.
Amennyiben egy olyan mutatót nézünk, ami kissé indirektebb módon utal az anyagi helyzetre, akkor ugyanezt kapjuk. A számítógéppel rendelkező háztartásban élő tévézők körében a top 10 műsorból hat helyet foglal el a Barátok közt. A számítógép nélküliek körében a tízes toplistából csak egy helyet tudott megszerezni a napi sorozat. A gyerekeket egész más műsorok érdeklik. Az idén eddig a legtöbb 4–12 évest a Kalandra Fal! szögezte a fotelekbe, az RTL úgy tűnik, ezzel a műsorral nagyon eltalálta a gyerekek ízlésvilágát. A legfiatalabbak körében is népszerű volt a Vacsoracsata, de sokan nézték a TV2-n adott Shrek 2-t is. A kölykök toplistájára felkerült egy reggel nyolckor, a TV2-n sugárzott Tom és Jerry-epizód is, valamint a Spongya Bob, továbbá két film, a Kicsi kocsi és a Jégkorszak.
Öreges befutók
A 60 év felettiek által kedvelt műsorok listája egészen más. Náluk a Fókusz Plusz egyik január végi adása vezeti az idei toplistát, majd egy M1-es műsor, a Sas-Taps következik, a harmadik pedig a Joshi Bharat lett. Az idősebbek kifejezetten kedvelik a hírműsorokat is. Nagyon eltérő programokat néznek a nők és a férfiak. A női tízes toplista szereplői egyszerűen leírhatók: Vacsoracsata, Barátok Közt, Fókusz. A férfi top 10 kicsit szofisztikáltabb, a tízből hat sportesemény – két boksz, négy foci –, a Vacsoracsata náluk is jól szerepelt, valamint két januári RTL Híradó és egy film került be a kedvenceik közé.
Az összeállítás elkészítésében közreműködött: Bálint Éva, az RTL Klub kutatási osztályának munkatársa.
