Üzleti tippek

Reklámos rekordok

admin
admin

2008. 10. 14. 12:00

Külföldön akár több tíz millió dollárt is áldoznak egy-egy igényes reklámfilm elkészítésére. Magyarországon már egy 2-300 ezer dolláros spot is rekordnak számít.

Tíz évvel ezelőtt átlagosan hatvanmillió dollárból készült egy teljesen szokványos hollywoodi mozifilm, de sokkal kisebb büdzséből is forgattak emlékezetes produkciókat a 90-es években. Elég csak Az angol betegre vagy a Jerry Maguire-re gondolni, előbbi mindössze 27 millióba került, s utóbbi költségvetése sem haladta meg az ötvenmillió dollárt.

Ma előfordul, hogy egy-egy reklám ára a játékfilmekével vetekszik: a Chanel No. 5 három évvel ezelőtt éppen hatvanmilliót költött a legendás parfüm kétperces spotjának elkészítésére. A minden idők legdrágább reklámfilmjének kikiáltott alkotásra az addigi legnagyobb büdzséből készült mozi, A Karib-tenger kalózai árának pontosan egyötödét fordították.

A pénz nem számít

A Chanel No. 5 reklám leginkább egy modern tündérmesére hasonlít, bár az alkotókat állítólag a 60-as évek jellegzetes romantikus filmjei inspirálták. A teljesen moziszerű történetben Nicole Kidman egy világhírű sztárt alakít, aki beleszeret egy a brazil Rodrigo Santoro által megszemélyesített ellenállhatatlan férfiba, majd elhagyja őt. A férfinak csak az emlékek maradnak, nem meglepő módon a spot szlogenjének formájában: Her kiss, her smile, her perfume.

Kidman az emlékeken kívül ötmillió dollárral lett gazdagabb, ez valamivel több, mint a korábban Oscar-díjra is jelölt Trainspotting című film teljes költségvetése. A Chanel semmit nem bízott a véletlenre, és „Pénz nem számít!” csatakiáltással olyan reklámot akart forgatni, amilyet senki más. Rendezőnek megnyerte Baz Luhrmannt, aki a Moulin Rouge és a Rómeó + Júlia című filmet is jegyzi, Nicole Kidman tündöklő megjelenéséről egy 41 millió dollárt érő gyémánt ékszerkollekció, valamint Karl Lagerfeld divattervező gondoskodott, miközben a hangulatot Debussy zenéje fokozta.

Sony: a nagy sikersztori

Szintén 2005-ben készült a Sony nagy népszerűségnek örvendő reklámfilmje, A labdák. Noha a Chanel No. 5 büdzséjének mondhatni töredékéből forgatták, a maga kilencmillió dolláros összegével ez is beírta magát a reklámtörténelembe. A társaság célja az volt, hogy a Sony Bravia spotja erős, magával ragadó érzéseket váltson ki a nézőkből, ugyanakkor hitelesen közvetítse a márka-üzenetet, miszerint a reklámozott
tévé megéri az árát, akkor is, ha drága. Ezáltal szerettek volna piacvezetőkké válni a sík képernyős televíziók piacán.

A spotot a brit Fallon valósította meg negyedmillió színes labda segítségével, amelyek San Francisco utcáit árasztották el. A látvány impozáns volt, az érdeklődés nagy: a kampány első nyolc hetében hárommillióan látogattak a cég honlapjára, Nagy-Britanniában pedig rövid időn belül hiánycikké vált a reklámozott termék.

A film egy harmincmillió euró értékű kampány részeként futott Európában, s a jó fogadtatás és reményen felüli eredmények hatására a Sony vezetősége úgy döntött, folytatja a sikertörténetet. Így született meg a második „színes kampány”, amelyben a labdák helyett festékpatronoké volt a főszerep. A forgatás helyszínéül szolgáló glasgow-i toronyházban 70 tűzijáték-rakétával 70 ezer liter festéket robbantottak fel, ami miatt több tucat szorgalmas takarító öt napon keresztül sikálta a környéket. A sorozat a New York utcáin „szaladgáló” gyurmanyuszikkal ért véget, ezeket 2,5 tonna anyagból állították elő.

Láncreakció

A Guinness sör gyártója sem sajnálja a pénzt, ha reklámról van szó. Egyik legnagyobb költségvetésű spotja, a Tipping Point Nicolai Fuglsig munkáját dicséri, aki a Sony labdás reklámjainak is rendezője volt. Az AMV BBDO által megvalósított alkotás a márkának a közösségben betöltött szerepére fekteti a hangsúlyt. A látványos kisfilmet – amelyet egy 18 millió dolláros kampány övezett – egy argentin faluban forgatták több száz helyi lakos részvételével, többek közt hatezer dominó, tízezer könyv, négyszáz autógumi és 75 tükör felhasználásával. A dominó elvén működő láncreakciót bemutató produkcióban az alkotók eredetileg próbálták mellőzni a trükköket, de végül mégis alkalmaztak néhány speciális megoldást.

Nem úgy, mint a Honda, amely semmiféle trükköt nem használt egyperces, Láncreakció című reklámjának készítésekor. Ez is a dominójátékra alapoz, itt azonban a láncolat elemeit 85 autóalkatrész képezi, ezek lépnek sorra működésbe,
azt szimbolizálva, hogy az autót alkotó elemek tökéletes összhangban vannak. Az alkatrészek láncreakcióját olyan precizitással dolgozták ki, hogy a forgatás alatt az egész stáb lábujjhegyen járt, nehogy egy milliméternyit is elmozduljon valami a helyéről, mert akkor mindent kezdhettek volna elölről. Mint ahogy kezdtek is, mivel csak a 606. felvétel lett tökéletes. A spot három hónap alatt készült el, és hatmillió dollárjába került az autógyártónak.

Fillérekből forgatnak itthon

Persze az amerikai és nyugat-európai reklámok többsége a fentieknél jóval kisebb büdzséből készül, a magyar spotok megalkotói pedig az átlagos külföldi alkotások költségvetésének körülbelül 10-20 százalékából gazdálkodnak. Az általunk megkérdezett reklámszakemberek kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a hazai hirdetések gyártási költségei nagyon változók. Az alsó határ 2-3 millió forint, a felső pedig a csillagos ég, igaz, utóbbira nem nagyon akad példa. „Figyelem a magyar reklámokat, de nem nagyon látok olyat, amelyik igazán sokba kerülhetett” – mondja Peták Eleonóra, az elsősorban külföldi ügyfeleknek dolgozó Pioneer Productions cégvezetője.

Magyar márkák, külföldi arcok

Kovács Gábor producer, a Filmpartners vezetőjének tapasztalata alapján legalább nettó 10-15 millió forint szükséges egy igényes reklámfilm legyártáshoz, a 35-40 millióból forgatott spotok pedig itthon már drágának számítanak. „Általában azok a szektorok, illetve termékek fordítanak többet a reklámjaikra, amelyek amúgy is sokat költenek, azaz a telekomcégek, a bankok, a fogyasztási cikkek, például a sörök, ásványvizek előállítói” – vélekedik a szakember.

Vonzó pálya

Szinte nincs Magyarországon olyan játékfilmes, aki ne lenne jártas reklámok gyártásában. Goda Krisztina, a Csak szex és más semmi és a Szabadság, szerelem című film rendezője többek között FHB- és Pannon-reklámokat készített, a CIB Bankos, állatorvosos sorozat pedig a Taxidermia rendezője, Pálfi György nevéhez kötődik. Sokan nem tudják, hogy Herendi Gábornak nemcsak a Valami Amerikához van köze, hanem a T-Com Magzat című reklámjához is, míg az Ébrenjárók című filmet jegyző Miklauzic Bence a folyton kedvező kamatokról beszélő lelkes házaspár raiffeisenes sorozatának útját egyengette. A Szőke kapitányos UPC-széria és a Budapest Bank Lelkes emeséjének rendezését Paczolay Béla vállalta.

Érdekes, hogy a magyar márkák közül éppen utóbbiak próbálkoznak külföldi reklámarcokkal: a Visegrádi ásványvíz Christopher „Hegylakó” Lambertet szerződtette le, a Szentkirályi pedig az aranylabdás Luís Figót. Bár a Szentkirályi-spot büdzséjét titkolják, az azért sejthető, hogy a mostanság forgatott legdrágább produkciók közé tartozik, annál is inkább, mert a futballszár mellett a rendező is külföldről érkezett. A Kristály Medve díjas izraeli Guy Nattiv negyvenfős stáb munkáját dirigálta.

Átlagos Figo

Balogh Levente, a Szentkirályi Ásványvíz Kft. ügyvezetője csak annyit árult el, hogy több tízmillió forintba került, ezért az szerinte magyar viszonylatban „valamivel az átlag feletti költségvetésű reklámok közé sorolható”. Figo gázsijáról nem nyilatkozott, mindössze annyit jegyzett meg, hogy a futballista sem került többe a népszerűbb magyar sztároknál, így a spot a korábbi Zséda-reklámfilmekhez képest nem volt nagyságrendekkel drágább.

Egy átlagos színész egy évre szóló magyarországi tévés és internetes jogdíja nettó 600–800 ezer forint között mozog, de a felkapott hírességek akár 2–5 milliót is kereshetnek egy-egy kampánnyal. A rendező és a reklámarc díján kívül még számtalan tényezőtől függ egy reklámfilm végösszege, többek közt attól, hogy stúdióban vagy kinti/külföldi helyszíneken forgatják, mennyire nagy és igényes a díszlet, hány szereplővel és mekkora stábbal készül, mennyire hosszú a forgatás, filmre vagy digitális formátumban rögzítik és így tovább. „A büdzsé és a reklám minősége nem feltétlenül függ össze. Viszont sok pénzért könnyebb jó dolgokat kitalálni” – vélekedik Kovács Gábor.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.