Üzleti tippek

Titkos ügynökök a Szabad Európánál

admin
admin

2008. 03. 13. 12:16

A magyar hírszerzésnek legalább a rendszerváltó választásokig volt Münchenben a magyar osztályon és később a budapesti szerkesztőségben beépített ügynöke – írja Ügynökök a Szabad Európa Rádiónál című cikkében Kasza László az ÉS-ben.

Hogy mi mindent írtak össze róluk, arról Kasza először budapesti tudósítóként értesült 1990-ben: felkereste egy fiatalember, aki 10 ezer dollárért titkos iratokat akart neki eladni. Nemet mondott: persze mire kutathatóvá váltak az egykori titkos akták, addigra el is tűnt vagy titkosítva lett egy jelentős része – panaszkodik Kasza.

„Az Állambiztonsági Szolgálatok Történet Levéltárában (ÁSZTL) addig jutottam, – írja – hogy megmondták néhány dossziém számát, amelyek azonban nincsenek a levéltárban. Ezek is, mint a SZER 1975 óta legtöbb anyaga, vagy „elveszett”, vagy zárolt. A zárolt azt jelenti, hogy a hivatalos megokolás szerint közzététele „nemzeti érdeket sértő”. Ez a megokolás, 14 évvel egy intézmény megszűnése után, enyhén szólva érthetetlen. Mégis, eddig valamennyi demokratikusan megválasztott kormány – pártállástól függetlenül – ragaszkodott ehhez, a diktatúra észjárására jellemző titkolózáshoz.”

A SZER utolsó 15 évéről (1993-ban szűnt meg) különösen hiányosak az iratok. Az elérhető operatív jelentésekből viszont kiderül, hogy legalább a rendszerváltó választásokig volt a hírszerzésnek Münchenben a magyar osztályon és később a budapesti szerkesztőségben beépített ügynöke. „Ő vagy ők, beszámoltak mindenről, ami az osztályon történt, a konferenciákon elhangzott.”

Kasza néhányuk ügyeiről libbenti fel a fátylat. Ilyen Vámos Imre és Horváth Béla, akik egyidejűleg voltak a SZER és a Látóhatár munkatárai. Beszervezésüket az állambiztonság joggal tekintette egyik legnagyobb sikerének. „Bár 1957-ben mindkettőt elbocsátották a SZER-től, a tőlük szerzett információk a rádióról, munkatársairól, az emigráció főleg irodalommal foglalkozó értelmiségéről és csoportosulásairól fontos volt az állambiztonság számára.” Majd egy összefoglaló jelentésből idéz: „Hazatérésük után ők készítették el az első pontos anyagot a SZER magyar osztályának személyi összetételéről, az adások politikai hátteréről, az amerikai irányítás gyakorlatáról.”

Vámosról és Horváthról közös aktát fektetett fel az állambiztonsági hatóság (Mt-401/1). Mindketten ígéretet kaptak arra, hogy bizonyos idő után hazatérhetnek és elhelyezkedhetnek a magyar irodalmi életben. „Ennek fejében „leleplező” és „kompromittáló” könyvet írnak a SZER-ről, munkatársairól, valamint „az Egyesült Államok imperialista politikájáról”. A dosszié első dokumentumai már közlik a SZER-munkatársak névsorát, a szerkesztők írói nevét, egymondatos szubjektív jellemzését.

1957-ben belső ellentétek miatt kettészakadt a Látóhatár szerkesztősége. Vámos és Horváth folytatták a lap addigi emigrációs (ott inkább baloldalinak nevezett), irodalmi és politikai irányvonalát, a régi Látóhatár pedig ettől kezdve az állambiztonság utasítása szerint és pénzén működött.

Hazatérésük után mindkettőjüket berendezett lakás és állás várta. Egyikük a Magyar Nemzet c. napilap külpolitikai rovatának belső munkatársa, másikuk a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főelőadója lett.

(Továbbiak az ÉS cikkében olvashatóak.)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2017. március 20.
Idős nyugdíjas nő távozik a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatának épületéből a főváros XIII. kerületében, a Váci út 73-nál.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.