Szilvásy Rudolf kedvencei
Tévé: Animal Planet, Spektrum
Újság: 168 Óra, Népszabadság, Népszava, HVG
Rádió: Klubrádió, hétvégén Kossuth
Netes portál: Startlap, Origo, Index, FigyelőNet
Könyv: Dan Brown: A megtévesztés foka, Fekete István és Széchenyi Zsigmond könyvei
Film: Sztárom a párom
Zene: Queen
Hobbi: vitorlázás, síelés
– Azt, hogy megkerülhetetlen legyen a Matesz. Amikor vásárolunk egy terméket, akkor természetes, hogy garanciát is kapunk rá. S ha sajtófelületet vásárol valaki, akkor a garanciát az auditált példányszámadat jelenti. Ezt hatékonyan kell kommunikálnunk. Fontos, hogy az ügynökségek használják a Matesz adatait, hogy ezek alapján ajánlják az ügyfeleiknek a hirdetési lehetőségeket.
– Amikor erről kérdezünk médiatervezőket, akkor általában azt válaszolják, hogy a Szonda Ipsos olvasottsági felmérését nézik, az auditált példányszámadatok bogarászására többnyire már nincs idejük.
– Ezen kell változtatnunk. Az olvasottságmérésben, jellegéből adódóan, van némi hibahatár, különösen az alacsonyabb példányszámú lapoknál. Gondolkodunk azon, hogy az auditált példányszámadatokat kiegészítjük az egy eladott példányra jutó olvasószámmal. Ezzel kapcsolatban azonban még egyeztetnünk kell a Szondával.
– Hogyan lehet elérni, hogy a kisebb kiadók lelkesebben auditáltassák lapjaik példányszámát? Egyes lappiaci szegmensekre ugyanis a „körbehazudás” gyakorlata a jellemző, vagyis: „tudom, hogy a valósnál magasabb példányszámot állít a konkurens, ezért én is többet mondok”. Ebből elég nehéz kilépni.
– Megint csak azt tudom mondani, hogy megkerülhetetlenné kell tenni a példányszám-auditálást. A svájci posta például csak az auditált példányszámú lapokat köteles kézbesíteni az előfizetőknek, ezt ott törvény szabályozza. Nálunk most nyáron az igényfelmérés időszaka zajlik. Körbejárjuk tagjainkat és a médiaügynökségeket, hogy megtudjuk, mit várnak tőlünk. De megnézzük az európai trendeket is, szeptemberben pedig a főtitkárunk összegzi a tapasztalatokat.
– Jövő év elejétől kezdi meg működését az előfizetéses terjesztéssel foglalkozó Médialogisztika Zrt. Lát ebben fantáziát?
– Nem látok. Az a fő gondom vele, hogy az induló cég csak a nagyobb településeket fogja lefedni. Mi lesz a községekben és falvakban élő előfizetőkkel? S mitől lesz egy hetilap számára ez az egész rendszer olcsóbb és jobb, mint a mostani?
– Az ön által vezetett Telegráf Kiadónak mekkora többletköltséget jelent az ekho bevezetése?
– Nem tudom megmondani.
– Nem lett felajánlva a munkatársaknak az ekho?
– Tisztában vannak ezzel a lehetőséggel, de még egyetlen újságírónk sem jött be hozzám, hogy át szeretne lépni az ekhóba. A munkaügyi moratórium lejártáig, július 1-jéig persze megnézzük, hogy van-e olyan munkatársunk, akinél ez szükséges lehet, de azt tudni kell, hogy mindössze négyen dolgoznak állandó jelleggel a szerkesztőségben, a többiek csak cikket vagy fotót jönnek leadni.
– A Telegráf a 168 Óra kiadója. A hirdetési piacon soha nem jelentett hátrányt, hogy nyilvánvaló a lap ideológiai kötődése? Nem tartanak attól a hirdetőik, hogy beskatulyázhatják őket?
– Lehet, hogy van ilyen, de nyíltan soha senki nem mondta ezt nekünk. Ráadásul lehetett eddig bármilyen kormány, nálunk mindig ugyanannyi állami cég hirdetett, se több, se kevesebb. A hirdetők megnézik auditált példányszámunkat, olvasottsági mutatónkat, és ennek alapján döntenek. A CPT (ezer fő elérésének költsége) pártsemleges adat.
