Üzleti tippek

Az ekho pénzt vesz el

admin
admin

2005. 08. 03. 07:00

Az FN számításai szerint az ekho nem teremt egyszerű adózási helyzetet, és a munkavállalók - változatlan feltételek mellett - kevesebb pénzt vihetnek majd haza jövőre, mint az idén.

Úgy tűnik, kedden az érintettek egyetértettek az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás kérdésében. A munkaerőpiacon jelentős változtatásokat hozó elképzelés célja a kényszervállalkozásba kényszerített, valójában alkalmazottként foglalkoztatottak helyzetének tisztázása.


Az alábbiakban egy diplomás minimálbérrel, ekhót választó munkavállaló jövedelmét vesszük górcső alá.

Példánkban egy – eddig vállalkozásba kényszerített, de 2006. január elsejével az ekhóval jogtiszta környezetbe került – diplomás munkavállaló bérét tekintjük át. Példánkban szereplő egyén jelenleg – az egyszerűség kedvéért – 200 ezer forintot számláz ki evás cégén keresztül, valamint cégénél minimálbéren van bejelentve. Hipotézisünk másik feltevése, hogy semmilyen egyéb jövedelme nincs.

A kiállított számla áfás értéke eddig 250 ezer forint volt, ami után 15 százalék (37 500 forint) egyszerűsített vállalkozói adót fizet egy olyan – szintén hipotetikus – településen, ahol nem szednek helyi iparűzési adót. Vagyis 212 500 forintja marad az eva befizetése után.

Ha minden maradna


A jelenlegi rendszer szerint az 57 ezer forintos minimálbér adómentes, pontosabban 9 ezer forintos adójóváírás illeti – mivel az így adózó éves jövedelme nem éri el az egymillió forintot –, ezt pedig további 1260 forint jóváírás egészíti ki. A minimálbér járulékai: 12,5 százalék egészségügyi és 1 százalék munkavállalói járulék, összesen 7695 forint. Mint önmagát foglalkoztatónak, fiktív személyünk cégének ki kell fizetnie a munkavállalói járulékokat is.
Így a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 2006-ban már 1950 forintos egészségügyi hozzájárulást (ezt a kormány már korábban elhatározta), valamint a 3 százalékos munkaadói járulékot és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, összesen 21 045 forintot. Vagyis mindösszesen 28 740 forintot. Az alkalmazottnál marad 183 760 forint.

Evázás jövőre, fél évig

Ha a példánkban szereplő személy változatlanul kényszervállalkozó marad a második félévben is (ami elég valószínűtlen, hiszen a moratórium lejárta után kemény bírságra számíthat ő is és munkaadója is), akkor a feltételeken csupán a megugró minimálbér összege változtat. A kényszervállalkozó most is 200 ezer forint plusz áfa, összegről állít ki számlát, de az áfa kulcsának csökkenése miatt ez az összeg most, mindössze 240 ezer forint. Ebből 204 ezer forintja marad az eva befizetése után. A 77 ezer forintos minimálbér után munkaadóként 25 795 ezer forint járulékot, valamint 1950 forint eho-t utal az államkasszának (a társadalombiztosítási járulék csak 2007-től csökken).

Munkavállalóként további 10 395 forintot fizet a költségvetésnek. Vagyis mindösszesen 38 140 forintot utal az államnak. Tehát a 36 ezer forintos evával együtt 72 140 forint befizetésére kötelezett.

Ami nála marad: 177 860 forint.
Az egyenleg: 5 900 forint mínuszban.

Az egyenleget tovább rontja, hogy a 63 és a 77 ezer forint közötti rész adókötelessé válik. Ez havonta további 252 forint bevételkiesést jelent.

Ebben az esetben azonban az evázó és az őt foglalkoztató munkaadó is jelentős kockázatot vállal, hiszen 2006 júniusában véget ér a moratórium, és a munkaügyi ellenőrök kemény büntetéseket is kiszabhatnak majd.

Ekhoval jövőre


De mi történik 2006-ban, ha nő a minimálbér, miközben a példánkban szereplő személyt a sors egy újabb adózási kategóriába, az ekho rendszerébe sodorja? A helyzet nem  átláthatóbb.

Amennyiben a munkáltató úgy dönt, hogy alkalmazottját az ekho keretein belül akarja foglalkoztatni, így fizeti a minimálbéren alkalmazott után esedékes 27 745 forintot, és a jelenlegi állás szerint a diplomás munkatárs minimálbér fölötti jövedelme, azaz 123 ezer forint után 18 450 forint ekhót a munkavállaló, valamint 24 600 forintot pedig a munkaadó fizet be a költségvetésnek.

A munkavállaló így 18 450 ekho, valamint a minimálbért terhelő 10 395 forintnyi munkavállalói levonások mellett (vagyis összesen 28 845 forint) szját is kell majd fizetnie, hiszen csak 67 ezer forintig lesz „adómentes” minimálbér, így az ezen felül eső rész után fizetendő szja havonta 252 forintot tesz majd ki.

A munkavállaló szerencsésen jön ki a módosításokból, hiszen 170 903 forintos nettó jövedelmet kap, szemben azzal, amit kényszervállalkozóként – 149 810 – kapott volna. A munkaadónak viszont 27 745 mellett 24 600 forintot (összesen 52 345 Ft) kell majd fizetnie a költségvetésnek. Az államhoz 81 442 forint folyik majd be az ekhót fizető, munkaviszonyban álló alkalmazott után.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.