21
Az eredeti elképzelés szerint a következő szakmákról volt szó: muzeológus (konzervátor, restaurátor, preparátor); könyv- és lapkiadó szerkesztője; újságíró; rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő; író; műfordító; képzőművész; iparművész; zeneszerző; rendező; operatőr, fotóművész; színész, előadóművész, bábművész; zenész, énekes; koreográfus, táncművész; szoftverfejlesztő, informatikus; népzenész; cirkuszművész; díszlettervező, jelmeztervező; dramaturg; segédszínész és segédrendező; vendéglátóhelyi zenész.
A keddi tárgyláson egyetértés volt abban, hogy az ekho-t olyan magánszemélyek vehetik majd igénybe, akik legalább a minimálbér erejéig munkaviszonnyal rendelkeznek. Elfogadták azt is, hogy 10 millió forint bevételig lehet majd alkalmazni az ekho-t, vagyis a minimálbér éves összege és a 10 millió forintos küszöb különbsége adja majd a közteherviselési hozzájárulás kiszámításának alapját. A különbözeti összeg után az ekho alanya 15 százalék, munkáltató 20 százalékos átalányt fizet majd, ami szintén elfogadható a tárcáknak és az érdekképviseleteknek egyaránt. A munkaadó által fizetett adó a következőképpen áll össze: 11 százalék folyik be majd az egészségbiztosítási alapba, 1 százalékos lesz a tételes egészségügyi hozzájárulás és 8 százalék a nyugdíjbiztosítást fedezi majd. A 15 százalékos munkavállaló által fizetendő rész pedig 11 százalékos személyi jövedelemadóból és 4 százalékos nyugdíjjárulékból áll majd össze.
Az ekho 35 százalékos mértékét soknak találta viszont a Sajtószakszervezet képviselője, ezért kérte a mérték ügyének további napirenden tartását.
„A munka törvénykönyvének védelme kiterjed az ekhót fizető munkavállalókra, hiszen rendes munkaviszonyban, alkalmazottként fognak dolgozni” – mondta Csizmár Gábor munkaügyi miniszter a FigyelőNetnek.
Az ekhóba bevonható szakmák kérdésében még nem alakult ki teljes egyetértés. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter elmondása szerint nem a szakmai javaslatban is szereplő 21 szakterület számával van gondjuk, hanem arra törekednek, hogy azonos sajátosságok szerint rendszerezzék az ekhoba bevonható szakmákat. A szakminiszter arról tájékoztatta a FigyelőNetet, hogy a keddi tárgyalásokon nem került szóba a bevonható foglalkozások köre. Információink szerint az informatikusok és a szoftverfejlesztők ügyében nincs egyetértés az érintett felek között. E két foglalkozás képviselői szívesen ekhóznának. Csizmár Gábor elmondása szerint egyelőre az újságírók és a művészek esnek bele az ekhózók körébe.
Az érdekképviseletek ugyanakkor még a 21 szakterületen túl is szeretnének szakmákat bevonni a körbe, de az azonos sajátosságok szerinti rendszerezést sem vetik el. A témával a további tárgyalásokon még foglalkoznak.
Modellszámítások szerint a 15+20 százalékos átalányból származó bevétel nem lesz több, mint amennyi ezekről a szakterületektől jelenleg származik. A cél nem is ez volt, hanem a jogilag rendezett munkaügyi kapcsolatok kialakítása ezeken a területeken.
Gyimesi László, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke a tárgyaláson azt javasolta, hogy a 20 százalékos munkaadói befizetésből kevesebb jusson az egészségbiztosítási pénztárnak, és több a nyugdíjbiztosításnak, növelve az utóbbi szolgáltatásait az ekho-ban résztvevők számára. Veres János pénzügyminiszter erre reagálva megnyugtatta a jelenlevőket, hogy a további tárgyalásokon még foglalkoznak ezzel a javaslattal. Az újabb tárgyalásra az augusztus 20-át követő héten kerül sor – jelezte a pénzügyminiszter.
Acsay Judit, a MUOSZ Érdekvédelmi Bizottságának elnöke megjegyezte: a találkozón az érdekképviseletek szorgalmazták, hogy az ekho bevezetésével együtt pontosan tisztázzák az egyes munkavégzésre vonatkozó jogviszonyokat. Ez azok számára fontos, akik nem választják az ekho-t, hanem továbbra is munkaviszonyban vagy vállalkozásban végzik tevékenységüket.
Az érintett munkavállalókat foglalkoztató munkaadók fenntartásokkal fogadták a kormány terveit, hiszen korábban az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) vezették be a helyzet megoldására, amelynek feltételeit az utóbbi időben jelentősen módosította a kormányzat. A munkaadók szerint nem lehet tudni, hogy az ekho jelenlegi konstrukciója mennyire lesz tartós, és mit fognak később, a bevezetés után változtatni a rendszerben.Csizmár Gábor a rendszer bizonytalanságát vitató kérdésünkre azt válaszolta, hogy a munkaadók egyetértettek az ekho irányelveivel az egyeztető tárgyalásokon.
