Február elején jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy az idén 2,9 milliárd forint központi költségvetési támogatást biztosít Szentendrének a gazdasági kabinet, érdemben csökkentve az önkormányzat adósságtörlesztéssel járó terheit.
Miért volt erre szükség?
Mert éppen ennyi, azaz 2,9 milliárd forint kötelezettsége van a városnak a Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközpont felépítése és működtetése miatt egy 2006-os lízingszerződésből adódóan.
2013-ban az Index írt arról, hogy Simon Péter vállalkozónak több mint húsz éve majdnem minden nagyberuházáshoz köze van Szentendrén és környékén. Így volt ez a Vizes Nyolcas uszoda építésénél is. Simon – akit a sajtóban kormánypárti kapcsolatai miatt a Fidesz Hagyó Miklósaként is emlegettek – mindössze egy telket kért az önkormányzattól, cserébe uszodát ígért, és 30 százalékos tulajdont a városnak az uszodát működtető cégben. A vállalkozó 3 milliárd forint hitelt vett fel a Raiffeisentől, a város pedig készfizető kezességet vállalt. Az építkezés magánberuházásként zajlott, mindent Simonék intéztek, közbeszerzés sem volt.
A beruházásból óriási bukás lett. Szentendrének lett egy hatalmas, de óriási veszteséget termelő uszodája, míg Simon cége, a Quali-Team Kft. 587 millió forint tartozást halmozott fel a város felé.
Először úgy tűnt, hogy a tartozást megpróbálják behajtani rajta, ám 2013. december 12-i ülésén a szentendrei képviselő-testület elvetette a Quali-Team Kft. elleni igényérvényesítését, vagyis kimondta: nem kívánja behajtani rajta a szakértői vélemény szerint a kamatok nélkül 587 millió forintos tartozását.
Ám hiába engedte el az önkormányzat Simon cégének adósságát, a bíróság 2015 decemberében jogerősen arra kötelezte a céget, hogy fizessen. Ez azonban nem történt meg.Varga Mihály ezt azzal indokolta, hogy a 2011 és 2014 közötti adósságkonszolidáció csak az államadósságba is beleszámító helyi önkormányzati adósságelemekre terjedt ki, a szabadidőközponthoz kapcsolódó adósság törlesztése a gazdasági társaságot és közvetve a várost továbbra is terhelte.
Megkérdeztük a Nemzetgazdasági Minisztériumot is, miért az állam fizeti ki egy vállalkozó tartozását.
A szentendrei Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidőközpont a hasznos szabadidő-eltöltés, az egészséges életmód és a rekreáció tekintetében fontos közfeladatot lát el, a felhalmozódott adósság az önkormányzat forrásait is nagymértékben lekötötte. A meghozott döntéssel Szentendre éves szinten 300 millió forint adósságtörlesztési kötelezettség alól mentesül, a felszabaduló saját forrásait pedig a települési feladatok hatékonyabb ellátására, a közösségi szolgáltatások fejlesztésére fordíthatja.
A szentendrei polgármesteri hivatalnál is érdeklődtünk, mit tudnak a gyors állami segítségről. Válaszukban idéztek a minisztérium közleményéből, azt viszont hozzátették: a kft. elleni perben a város végül teljes győzelmet aratott,
a bíróság másodfokú ítéletében 585 millió Ft megfizetésére kötelezte az alperest. A QualiTeam Consult Kft.-nek kell megfizetnie a kétmilliós perköltséget is.
Arra a kérdésünkre, hogy megpróbálták vagy megpróbálják-e valahogy behajtani Simon cégének tartozását, az önkormányzat azt válaszolta:
A QualiTeam Consulting Kft.-vel szemben csődeljárás van folyamatban.
Azt is tudatták, hogy az önkormányzatnak jelenleg semmilyen kapcsolata nincs Simon Péterrel, akit lapunk hiába keresett.
Óriási veszteséget termel az uszoda
Kubatovics Áron, aki a Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület önkormányzati képviselője, a 24.hu kérdésére elmondta, egyelőre sok a bizonytalanság a kormány által ígért támogatás körül. Egyrészt nem tudják, mikor és milyen formában kapják majd meg a pénzt, másrészt az óvadéki betét, ami az uszodán van, a kamatokkal együtt már nem 2,9 milliárd forint, hanem körülbelül 3,6 milliárd. (Az óvadéki betét valamely tartozás, illetve kötelezettség biztosítékául szolgál.)
Emiatt újból megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot, de válasz egyelőre nem érkezett. A hétfői Magyar Közlönyben viszont megjelent az adósságrendezésről szóló, Orbán Viktor jegyezte kormányhatározat, amely egy támogatási szerződés megkötéséről szól.
Kubatovicsék nem értik, hogy jön ki a kormányhatározatban szereplő 2,9 milliárd forint az általuk számolt, kamatokkal együtt 3,6 milliárd forint helyett.
Az óvadéki betétet még az uszoda építésekor kötötte le a város, az adófizetők pénzéből fizették be, ebből állták az uszoda veszteségeit. És miután az uszoda állandó veszteséggel működik, az egyösszegű kifizetés esetén évek múlva újra adósságot halmozhat fel majd a város.
Kubatovics Áron azt is elmondta, hogy az uszoda
Márpedig ezt is ki kell fizetni, ha nem tudják az óvadéki betétekből, akkor az éves büdzséből kell megoldani.
Lakóparképítés, lakók nélkül
Bár az uszoda kellemetlen örökségétől megszabadulni látszik az önkormányzat, a helyi beruházások körüli tiltakozásoknak nincs vége. Most ugyanis egy lakópark építését tervezik a Radnóti úton, a Szmolnica sétány közelében.
A környéken élők foggal-körömmel küzdenek a lakópark megépítése ellen, de a történésekről már csak akkor értesültek, amikor az első kapavágások megtörténtek. Azt mondják, a fejük felett döntöttek, nem kommunikáltak velük, azt viszont elismerik, hogy jogilag kevés a kapaszkodójuk.
A panaszosok szerint Szentendre városképébe nem illik majd bele a 8 méter magas, 45 lakásos lakópark. Sokan a panoráma elvesztése miatt lakásuk elértéktelenedésétől tartanak.
A Társaság az Élhető Szentendréért Egyesület szerint egy városképi szempontból ilyen fontos döntés esetén be kell vonni a lakosságot is. Fülöp Zsolt éppen az ilyen helyzetek elkerülése érdekében szeretett volna egy kötelező lakossági tájékoztatási rendeletet, ezt azonban a fideszes többség leszavazta.
Az ingatlan átminősítése külterületről belterületre még 2011-ben történt meg. 2013-ban döntött úgy a képviselő-testület, hogy a beépítetlen területet telekalakítást követően értékesíti. Eredetileg a Szentendrei Baptista Gyülekezet szeretett volna egy közösségi házat építeni a telekre. Az önkormányzat azonban cserébe azt kérte, hogy építsenek egy óvodát. Erre a gyülekezetnek nem volt pénze, így az önkormányzat végül egy vállalkozónak adta el a telket.
A vevő a Dezico Kft. volt, amelynek az Opten céginformációs rendszere szerint 2011-től 2015-ig összesen 800 ezer forint árbevétele volt. Többen e cég mögött sejtik Simon érdekeltségét mint kivitelező, ezt azonban senki nem tudta igazolni.
Az önkormányzattól is megkérdeztük, hallották-e ezt a pletykát, válaszukban azt írták:
nincs erről információ a birtokunkban.
Az önkormányzat lapunk kérdésére azt közölte, hogy a terület értékesítésével a város jelentős bevételhez jutott. Az ügy jelenleg ott tart, hogy a lakók megtámadták az építési engedélyt a zöld területek beépítése miatt.
