Belföld

Blöffre épül szinte minden állami projekt

Spirk József
Spirk József

újságíró. 2017. 03. 03. 07:05

Nem a világbajnokságra készülő uszodánál volt az első és az egyetlen blöff a budapesti állami építkezések lebonyolításában. A beruházások egész rendszerét áthatja az átverés, és súlyos milliárdok jelentik a tétet.
Korábban a témában:

Az egy blöff volt.

A kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos, Fürjes Balázs egy őszinte pillanatában nyilvánosan vallotta be, hogy a budapesti vizes világbajnokságra készülő Dagályról (Duna Aréna) olyan látványtervet tettek közzé, amelyről az első pillanattól fogva tudták, kivitelezhetetlen, statikai képtelenség megépíteni. A budapestiek így hiába várták a bemutatott érdekes tervek kibontakozását, a Duna-parton egy hajlított lemezekkel körülvett dögunalmas kocka nőtt ki a földből.

A magyar államigazgatásban szokatlan őszinteség ellenére Fürjes megnyilatkozása nem mutatta be az állami blöffök és átverések valódi méreteit.

A kormánybiztos nem ejtett szót arról, hogy az állami nagy beruházások mellett az elmúlt években valóságos iparággá alakult a csalóka látványtervek gyártása. A milliárdos fővárosi projekteknél a hatalmas betonmonstrumok miatt rendszeresen bevetik mint eszközt, hogy mutatósabb, izgalmasabb képekkel tegyék a közvélemény számára elfogadhatóvá a beruházásokat.

Különösen az éles tiltakozást kiváltó Liget-projektnél volt szükség arra, hogy vizuális trükkökkel szépítsék meg a tervezett valóságot. A nyilvánosságra hozott látványterveknél az volt a cél, hogy az óriási méretek és a nagy épületmagasságok ellenére is hangsúlyozzák a park, az zöld felületek és a betonépítmények harmóniáját.

Átverték a közvéleményt az olimpiai pályázathoz készült képekkel is. Nem valószínű, hogy a politikusok várakozásainak megfelelően öregbítette volna Budapest jó hírét, ha tényleg a főváros legnagyobb szennyvíztisztító telepének tőszomszédságában épül meg a Csepel-sziget végében az olimpiai park egyik része. A nemzetközi pályázatban is szerepeltetett madártávlati látványterveken azonban déli napsugarak jótékonyan elterelték a figyelmet az iszaprothasztó tornyokról és az ülepítő medencékről.

A blöffölés a rendszer működésének egyik központi eleme lett.

A nagy állami építkezések között ma már csak elvétve akad olyan, amelyre a politikusok által kedvelt átadási ünnepségig valóban csak annyit költenek, mint amennyit az első hivatalos döntéskor beterveztek.

A színfalak mögötti játszmákat ismerő forrásunk szerint ez többnyire azért van így, mert a pénzügyekben is hasonló trükközés megy, mint a látványterveknél. Forrásunk szerint Fürjes kormánybiztos megtalálta a megfelelő szót, amellyel meg lehet ragadni az óriás ingatlanberuházások egyik lényegi elemét.

Az ötletgazdák a valós árnál nagyságrendekkel kisebb összeget lőnek be, és a hírekben ezek a becsült számok jelennek meg, amikor először beszélnek egy újabb nagyberuházás megvalósításáról. Forrásunk szerint egyszerű meggondolások diktálják ezeket a becsléseket:

ha kisebb az ár, az érdekeltek reményei szerint a kormányban is sokkal könnyebben kap majd zöld utat a projekt, és a kormány is könnyebben tudja kommunikálni az újabb kiadásokat.

A szerényen beárazott elképzelések azonban a legfelső szintű igen után szinte rögtön drágulni kezdenek.

A legfrissebb példa erre a mostani Nagycirkusz helyszínére álmodott biodóm körül kialakult helyzet. A Fővárosi Állat- és Növénykerthez kapcsolt Pannon Park létrehozásának bejelentésekor 10-15 milliárd forintot mondtak be várható árként. 2015 januárjában, amikor már a mérnökök is átnézték a terveket, hirtelen 21 milliárd forintra nőtt a hatalmas üvegház költsége.

A kiírt közbeszerzésre két pályázó jelentkezett. A Garancsi Istvánhoz köthető Market Építő és az osztrák Strabag azonban információink szerint legkevesebb 30-35 milliárd forintért vállalná csak a munkát. A kormánynak ezért várhatóan a zsebébe kell nyúlnia, ha továbbra is azt szeretné, hogy a hatalmas fedett csarnok, amelybe buja növényzetet, gazdag állatvilágot és akváriumot képzeltek el, elkezdjen épülni.

A kormány nem is tehet mást, minthogy újabb és újabb milliárdokkal fedi el a korábbi blöfföket.

Ma már nehéz elképzelni, hogyan számolhattak például a Puskás Ferenc stadion kezdeti terveinél. A Nemzeti Sportközpontok irányítása alatt 2013-ban még azt állították, hogy 70 milliárd forintból egy szuperstadiont építenek úgy, hogy abban a futball- mellett atlétikai pálya, sportmúzeum, 180 szobás szálloda, konferenciaközpont, irodaház, mélygarázs és számos más funkció is lesz. A projektet két éve – még a Népstadion bontása előtt – Fürjes Balázsnak adták át, aki azonnal kidobta az extra funkciókat, de még szimpla focistadionra csupaszítva is 100 milliárdra becsülte a költségeket. Az építés még azóta sem kezdődött el, de a kormány a múlt héten emelte 190 milliárdra az építkezés keretét.

Fürjes egyébként többször több projekttel kapcsolatban is kijelentette, hogy “egy fillérrel sem fognak emelkedni a költségek”, és hogy “költségkereten belül” fejezik be az építkezést. Ezt mondta a már emlegetett Dagály, új nevén Duna Aréna esetében is, amikor már 49 milliárd forintnál járt a költségvetésből a Garancsi-féle Market Építő munkájára szánt keret.

Az úszóvébé rendezési jogának megszerzése előtt Gyárfás Tamás – még úszószövetségi elnökként – a teljes világbajnokság szervezési költségeire prognosztizált 25 milliárd forintot, az úszópalota árát pedig szerény 8 milliárdra tette.Közben simán elszálltak az olyan kisebb, kevésbé szem előtt lévő Fürjes-projektek is, mint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem campus-beruházása. A marketes beruházás 12,6 milliárdját decemberben toldották meg 6,8-cal úgy, hogy tovább 11-et is kilátásba helyeztek.

Csendben, de dinamikusan nő a ma 200 milliárdosra taksált Liget-projekt épületeinek ára is. Baán Lászlóék is inkább tetszetős látványtervek kibocsátásában voltak erősek, mint a pontos tervezésben. Korábban 2018-as választásokra harangozták be a Magyar Zeneházát, ám az építkezés még el sem indult, a Nemzeti Galéria Japánból importált tervei átrajzolás alatt vannak.

Ami biztos, hogy időközben az új Közlekedési Múzeum ára megduplázódott. Sőt. Baán Lászlóék eredetileg 7 milliárdos költséget emlegettek, ma viszont már 15,6 milliárd forintot szánnak a mélygarázsba süllyesztett múzeumi kiállítótermekből és a hatalmas, 61 méter magas nosztalgiacsarnokból álló létesítményre. A hvg.hu-nak adott magyarázat is komoly kétségeket ébreszt az előkészületi munkák alaposságával kapcsolatban. E szerint azért drágult az építkezés, mert az egy „organikus folyamat, mely során számos, előre nem látható igény és kihívás merül fel”.

A beruházások hátterét ismerő forrásunk szerint a projekteket lebonyolító rendszer összes szereplője tisztában van azzal, hogy a kezdeti szakaszban kiadott becslések a közelében sincsenek a majdani valós kiadásoknal, azaz lényegében blöffnek tekinthetők. Ennek ellenére senki nem tesz semmit a költségvetési pénzek elfolyatása ellen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Kommentek

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.