Pénzügy
újságok (Array)

A többség most már azt szeretné, ha Görögország elhagyná az euróövezetet

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2015. 07. 06. 15:12

Görögországot és Cipraszt nem lehet megjutalmazni a népszavazási színjáték miatt. Ha újabb pénzt kapnak, akkor Európa örökre zsarolhatóvá válik - állapította meg egy német liberális napilap cikke. Az amerikai sajtó egész másképp látja az egész helyzetet. 

Korábban a témában:

Íme, mit írnak a görög népszavazás utáni helyzetről, és a várható fejleményekről a külhoni lapok.

Minimális bizalom kell

A népszavazás eredménye nem szolgálja Görögország hosszú távú érdekeit – állapítja meg kommentárjában a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Az, hogy Ciprasz személyes érdekeinek megfelel-e, majd csak később fog kiderülni (…) Görögország partnerei az Európai Unióban régen elveszítették valamennyi illúziójukat a görög kormány iránt. A jó megállapodásokhoz legalább minimális bizalom szükséges. Senki nem veheti zokon az euróövezeti kormányoktól, hogy ezt a bizalmat már nem tudják visszaszerezni. Ezért ki fog derülni, hogy a görög választók döntésükkel nem erősítették országuk tárgyalási pozícióit.
A görögöknek most nemcsak azzal kell megbarátkozniuk, hogy a közeli jövőben semmi sem lesz jobb. Hamarosan tapasztalni fogják, hogy egy halvány reménysugár sincs a horizontjukon. Ha ez a felismerés áttör náluk, meg fogjuk látni, hogy a kormánypártok vasárnapi győzelmi mámora mennyire tartós – írta a FAZ.

Nincs sok idő

Ritkán sikerült ilyen rövid idő alatt az egyesült Európában ennyi porcelánt összetörni, és ennyi bizalmat megrendíteni – írta a konzervatív Die Welt. Most Brüsszelben ilyen partnerekkel kell ismét egy asztalhoz ülni – folytatódik a cikk.
Nincs sok idő. Ha semmi sem történik, Görögországnak néhány nap múlva elfogy a pénze. A gazdasági következmények pusztítóak lesznek, a munkanélküliség az egekbe szökik, Görögország kiválását az euróövezetből aligha lehetne megakadályozni. (…)

Elsősorban Alekszisz Ciprasznak kellene sürgősen józan észre térnie. Különben új dimenziót kap a “pürrhoszi győzelem” kifejezés. Kár lenne a büszke Görögországért – állapítja meg a lap.

Európa örökre zsarolható lenne, ha

Görögország az euró nélkül sem fog eltűnni Európa térképéről, és a történetírók teljes joggal fognak kíméletlen ítéletet hozni a mai politikusi generációról, ha a valutaunió öt és fél éves tartós válság után végül mégis felbomlana – írta a Süddeutsche Zeitung.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy minden olyan simán megy tovább, mint eddig. Ellenkezőleg, ezt a népszavazási színjátékot, amelyen az embereknek bebeszélték, hogy a méltóságuk mellett vagy ellen kell szavazniuk, nem lehet azzal megjutalmazni, hogy Ciprasz minden ellenszolgáltatás nélkül újabb pénzt kap. Ha így történne, Európa örökre zsarolhatóvá válna – állapította meg a liberális német napilap.

A franciák már nem hisznek

A francia kormány fokozatosan közelítette véleményét a német állásponthoz, s már nem hisz abban, hogy lehetséges megállapodás egy új mentőprogramról Görögországgal – írta hétfő délután megjelent számában a Le Monde című francia napilap.

“Kész vagyok, hogy segítsek, de segíts nekem segíteni neked” – ezt mondta a Le Monde szerint vasárnap este Francois Hollande francia államfő Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek, aki este 8 óra után telefonon hívta fel a francia elnököt, hogy személyesen tájékoztassa a népszavazás eredményéről. Az angolul és franciául folytatott közvetlen beszélgetés során Hollande a helyzet súlyosságára hívta fel a figyelmet a lap értesülései szerint.

Az európai államok többsége most már azt szeretné, ha Görögország elhagyná az euróövezetet. Jóllehet Franciaország nem ezt az álláspontot képviseli, nem fog tudni hosszan ellenállni, ha Athén nem mutat politikai és költségvetési jóindulatot az európaiak felé. “Ciprasznak most muszáj megmutatnia, hogy kész tárgyalni” – mondta a lapnak egy kormányzati forrás.

A grexit valós veszély

A francia elnökség valós veszélynek tartja, hogy Görögország elhagyja az eurózónát, ezt mindenáron el akarja kerülni, de a görögöknek kell előbb a tárgyalási szándékukról tanúbizonyságot adniuk – ezt mondta állítólag Hollande a görög miniszterelnöknek vasárnap este.

Hollande egyébként egész este Angela Merkel német kancellárral, Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével, Martin Schulz-cal, az Európai Parlament elnökével és Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével egyeztetett. Angela Merkel és Francois Hollande hétfő este Párizsban munkavacsora keretében elemzi a görögországi népszavazás következményeit és vitatja meg a következő lépéseket.

A közös nevező nem létezik

A német álláspontot, miszerint a reformjavaslatok és a takarékossági csomag elutasítása után nincsenek meg az alapok ahhoz, hogy új mentőprogramról tárgyaljanak Görögországgal, egyre inkább osztja Franciaország is. Az újabb európai válság eleinte a német-francia páros közötti nézeteltérésre világított rá. Az Elysée-palota szerint viszont a válság mélyülésével Párizs és Berlin közeledett egymáshoz, miközben az Athén által képviselt irányvonal egyre inkább követhetetlenné vált.

“Mint mindig, amikor a helyzet nehézzé válik Európában, a stabil európai alapokhoz, azaz a francia-német pároshoz kell visszatérni, nélkülük semmi nem lehetséges” – idézte a Le Monde a francia elnöki hivatalt. Franciaország célja, hogy a görög eseményekkel szemben közös értelmezés és stratégia jelenjen meg. “Egyeztetni kell a két ország álláspontját, mert a legrosszabb az lenne, ha a jelenlegi helyzetben a franciák és a németek széthúznának” – tette hozzá a forrás.

Európa fellélegezhet

Európa “megúszta” a görög nemmel, és még az Európai Unió leghevesebb támogatóinak is fel kell lélegezniük a szavazás eredménye miatt – írta a The New York Times véleményrovatában Paul Krugman, a Görögország hitelezőit gyakran és élesen bíráló amerikai Nobel-díjas közgazdász.

“Európa önjelölt technokratái olyanok, mint a középkori orvosok, akik ragaszkodtak betegeik kivéreztetéséhez – és amikor a kezelésük rontotta a beteg állapotát, még több véreztetést írtak elő” – írta Krugman.

A válság során évek óta a fiskális élénkítés mint megoldás mellett kardoskodó baloldali közgazdász szerint a megszorítások politikája nem vezethet eredményre, mivel az gyorsabb ütemben sorvasztja a gazdaságot, mint ahogy az adósságot csökkenti, így az igenek győzelme csupán további értelmetlen szenvedést hozott volna.

Meg kell köszönni a görögöknek

A The Washington Post napilap kolumnistája, Robert J. Samuelson azt írta: meg kell köszönnünk a görögöknek, hogy tankönyvi példáját nyújtják a világgazdaság bajainak. Görögországnak túl nagy az adóssága és túl alacsony a növekedése, hogy az adósságot törlessze. Az ország nem tud anélkül növekedni, hogy többet költene vagy adóztatna, ezek a lépések azonban rontják adóssághelyzetét. Eközben hitelezői azt akarják, hogy a kiadások visszafogásával legyen úrrá az adósságon, ez viszont visszaveti a növekedést – írta Samuelson.

Az újságíró kiemeli: több fejlett ország, köztük az Egyesült Államok, Japán és Franciaország is hasonló “makacs ellentmondással” küzd, még ha annak mértéke kevésbé súlyos is: ha az adóztatás növelésével és a költekezés visszafogásával próbálják kordában tartani adósságukat, az eleinte csökkenti növekedési ütemüket, ami viszont növeli az adósságot.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

BEVERLY HILLS, CA - OCTOBER 09: Contributing editor at Vanity Fair, Monica Lewinsky speaks onstage at Day 1 of the Vanity Fair New Establishment Summit 2018 at The Wallis Annenberg Center for the Performing Arts on October 9, 2018 in Beverly Hills, California.   Matt Winkelmeyer/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.