Mint mi is lehoztuk, negyvenhárom gyanúsítottja van az ügynek, amelyben egy bűnszervezet csaknem félmilliárd forintot csalt el a kis- és középvállalkozásoknak állami garancia és kamattámogatással nyújtható Széchenyi Kártya programmal. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) keddi közleményében az is szerepelt, hogy képzett, könyvvizsgálói és adószakértői ismeretekkel bíró személyek által irányított bűnszervezetről van szó, amely hamis iratok, banki igazolások felhasználásával, egy céghálózaton keresztül, stróman ügyvezetők segítségével nagy összegű vállalati hiteleket vett fel több ismert pénzintézettől.
Szerdán a Nemzetgzadasági Minisztérium is reagált az ügyre: kijelentették, hogy fellépnek a csaló pénzügyi szakemberekkel szemben, és azonnali és haladéktalan intézkedést kértek a Magyar Könyvvizsgáló Kamarától. Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke aznap az Fn24-nek elmondta: nagyon meglepte őket az NGM közleménye, és az, hogy soronkívüliséget kértek, mert egyébként is kivizsgálnak minden ügyet soron kívül, nem kell erre külön felszólítani őket.
Azt is hozzátették, hogy tudomásuk szerint a bűnszervezet tagja nem a kamara tagja, mégcsak nem is könyvvizsgáló. Lukács azt is jelezte, hogy előzetesen tájékoztatást kértek már a NAV-tól, valójában van-e könyvvizsgáló az ügy gyanusítottjai között, és csütörtökre ígértek tájékoztatást. Ezt az ígéretüket be is tartották.
Egyetlen könyvvizsgáló érintett, de csak közvetetten
Közleményükben azt írták, hogy a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) tudomása szerint a Széchenyi Kártya Program keretében elkövetett csalásban közvetetten a kamara egy tagja érintett, akivel szemben az MKVK haladéktalanul fegyelmi eljárást indít. A köztestület ugyanakkor visszautasít minden olyan közlést és publikációt, ami több tag érintettségére utal vagy „könyvvizsgálói maffiáról” beszél.
A Magyar Könyvvizsgálói Kamara értesülései szerint a Széchenyi Kártya Program keretében bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és egyéb más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőeljárás gyanúsítottjai között kamarai tag könyvvizsgáló nem szerepel.
Az MKVK ugyanakkor tudomást szerzett arról, hogy a kamara egy tagja valószínűsíthetően a könyvvizsgálói standardokat figyelmen kívül hagyva állított ki könyvvizsgálati jelentést. A kamara az érintett taggal szemben haladéktalanul fegyelmi eljárást indít. Ha a vádak a fegyelmi eljárás során igazolódnak, a jogszabályban biztosított legsúlyosabb fegyelmi szankció, a kizárás alkalmazása is indokolt lehet.
Szó nincs maffiáról
A kamara a fentiekre való tekintettel visszautasít minden olyan közlést és publikációt, ami több tag érintettségére utal vagy „könyvvizsgálói maffiáról” beszél.
Az elmúlt napokban több olyan cikk jelent meg a magyar sajtóban, amely több könyvvizsgáló érintettségéről beszélt, és volt olyan közlés is, amelyik egyenesen „könyvvizsgálói maffiát” emlegetett. Az MKVK visszautasít minden olyan vádat, amely szerint tagjai rendszerszinten, bűnszervezetben vagy bármilyen más módon visszaéléseket követnének el, vagy gondatlanságból szemet hunynának csalások felett.
Épp ellenkezőleg!
A könyvvizsgálók a magyar gazdaság átláthatósága érdekében tisztességes és eredményes munkát folytatnak. Egy korábbi vizsgálat szerint a közvetlenül a könyvvizsgálati értékhatár alatt elhelyezkedő cégek egy főre jutó személyi jellegű ráfordítása 29 százalékkal elmaradt a közvetlenül az értékhatár fölötti, azaz könyvvizsgálók által hitelesített cégekétől. A nagyjából egyforma árbevételű cégek közül a vizsgált cégek által kimutatott eredmény 3,5-szöröse volt a nem vizsgáltakénak. A különbség több száz milliárd forint adóbevételt hoz az államnak, és biztonságot jelent a hitelezőknek, a beszállítóknak és a könyvvizsgált cégekkel kapcsolatba kerülő valamennyi vállalkozásnak.
Ezt a különbséget semmi más nem magyarázza, mint az, hogy a cégvezetés és a tulajdonosok (ami ezen a szinten nagyon gyakran egybeesik) a könyvvizsgáló megjelenésével nem merik használni azokat a szürkegazdaságra jellemző megoldásokat, amiket növekedési pályájuk korábbi szakaszában előszeretettel alkalmaztak, mert tudják, hogy a könyvvizsgáló így nem adna a beszámolóra hitelesítő záradékot, vagy a törvényi előírásoknak megfelelően intézkedést kezdeményezne, értesítené az illetékes hatóságokat.
Utóirat
Ruszin Zsolt adószakértő hívta fel a figyelmünket arra, hogy az ügyről már 2011-ben is jelent meg cikk a haon.hu-n, ahol akkor arról írtak, hogy a pénzügyi nyomozók felgöngyölítették a csalással felvett hitelek, szándékosan bedöntött cégek, strómanok, szövevényes banki átutalások, hamis számlák és bélyegzők jellemezte bűnszervezetet.
Ez tehát azt jelenti, hogy a NAV-nak 4 ébv kellett ahhoz, hogy a nyomozást végigvigye.
