Időről időre hallunk olyan esetekről, amikor a nyaralás rémálommá vált. Mert esetleg csődbe ment az utazási iroda, nem azt kapta az utas, ami az ajánlatban szerepelt vagy ahogyan a hirdetésben feltüntették.
Kockázat tehát akadhat, mint ahogy az a különböző jogos fogyasztói panaszokból is kiderül. De némi körültekintéssel csökkenthetjük a rizikót. Mert mint minden vásár, ez is kettőn áll – az utas felelőssége az, hogy kérdezzen, tájékozódjon. Íme, mire érdemes ügyelnünk.
Ellenőrizzük az irodát
Mielőtt szerződést kötnénk, érdemes elővigyázatosnak lenni, információkat gyűjteni az utazási irodáról. Például megnézhetjük a fogyasztóvédelem vagy a békéltetők oldalait, ahol közzéteszik a határozatokat. Jó ha tudjuk például, hogy a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) nyilvános és folyamatosan frissített nyilvántartást vezet az általa engedélyezett utazási vállalkozásokról, valamint a vagyoni biztosíték szolgáltatására szerződött hitelintézetekről és biztosítókról is. S ami legalább ennyire fontos, azokról az utazási vállalkozásokról is, amelyek utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenységét az MKEH jogerősen megtiltotta, méghozzá egy egész évre.
A hivatal honlapján tehát utánanézhetünk, hogy a jövőbeli szerződő partnerünk rendelkezik vagy rendelkezett-e valaha érvényes engedéllyel, illetve nem vonták-e azt vissza időközben. Ez azért fontos, hogy az utazó akkor is biztonságban érezhesse magát, ha az utazási iroda esetleg csődbe megy.
Felelősséget kell vállalniuk
A legális működés ugyanis azt jelenti, hogy az utazási irodának nemcsak az általa szervezett utat, hanem egyéb garanciákat is teljesítenie kell. Így például csőd esetén a befizetett díjakat visszafizetni vagy adott esetben gondoskodni az utasok hazajuttatásáról. Ehhez kell a vagyoni biztosíték (bankgarancia, biztosítási szerződés vagy pénzbeli letét), ami a nyilvántartásba vétel egyik feltétele.
Nyilvánvaló, hogy ilyen biztosítékról egy illegális utazási iroda nem gondoskodik.
Csődben
Ha még az utazás előtt kiderül a csőd, akkor a fogyasztóknak érdemes közvetlenül az utazási iroda fedezetét kezelő biztosítónál jelentkezni annak érdekében, hogy a befizetett részvételi díjat visszatérítsék nekik. A biztosító pedig amint tudomást szerez a csődhelyzetről, jellemzően azonnal elkezdi a külföldön tartózkodó fogyasztók hazautazásának megszervezését.
Aki bankkártyával egyenlítette ki az út árát, annak azt kell tudnia, hogy többek között az ilyen esetekre is használható az ún. “chargeback” (visszaterheléses) eljárás. Lényege, hogy a bankkártya-kibocsátó vállalkozásokkal (pl. Visa, Mastercard, stb.) kötött megállapodása alapján a számlavezető bank bizonyos feltételek mellett egy már végrehajtott terhelést visszavonhat a számlatulajdonos utasítására.
Erről a számlavezető banktól lehet felvilágosítást kérni, jogvita esetén pedig a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál tehet panaszt, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez lehet fordulni, ha nem akarunk pereskedni.
Gyanakodjunk, ha túl olcsó!
A nyilvántartásban nem szereplő vállalkozások mellett, mindig érdemes fenntartással kezelni a feltűnően (irreálisan) alacsony árakat is. Tunézia, egy hét, ötcsillagos szállodában, utazással, all inclusive ellátással, 45 ezer forintért például elég gyanús kell, hogy legyen.
Ha ilyet látunk, emelkedjünk felül azon az elgondoláson, hogy minél olcsóbban szeretnénk megúszni a nyaralást: szólaljon meg a fejünkben a vészcsengő. Az árakkal kapcsolatban ezenkívül az is gond lehet, hogy csak apránként derülhetnek ki, amiből főleg az online megrendeléseknél adódhat utólag probléma.
Mennyi is az annyi?
A Nyugat-európai országokban foglalók olyan szempontból könnyű helyzetben vannak, hogy náluk kötelező mindenhol a teljes árat feltüntetniük az utazásszervezőknek. Vagyis az árak alapján jól összehasonlíthatóak az ajánlatok. Magyarországon erre nincs szabály, csupán az úgynevezett utazási csomagárat kell feltüntetni egyben. Az utazási csomagban pedig mindössze minimum 2 szolgáltatásnak kell benne lennie (pl. szállás és utazás), a többinek nem.
Pedig ezenkívül is számos díj lehet (pl. repülőtéri illeték, kerozindíj, horgonyzási díj, stb.) S ha messzibb célpontokról van szó, akkor ezek a külön költségek akár annyit is kitehetnek, mint maga a csomagár. Vagy többet is. S mivel az utóbbi 4-5 évben (a válság és az élesedő verseny miatt) felerősödött nálunk a megosztott árképzés gyakorlata, melegen ajánlott alaposan rákérdezni, mi van benne az árban és milyen járulékos költségek várhatóak még.
Az ajánlatban egyébként az összes költség kell hogy szerepeljen, ha nem is egy összegben, de külön-külön mindenképpen. Az utazási szerződésben pedig összegezve, a teljes árat kell feltüntetni.
Ne pipáljuk ki olvasatlanul
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) tapasztalatai szerint az árakra egyébként viszonylag kevés panasz érkezik. Azok is inkább az online rendeléseknél fordulnak elő. Ennek oka, hogy az utazók nem mindig olvassák el az utazási feltételeket (csak bepipálják, hogy elolvasták), így aztán nincsenek tisztában vele, mire szerződtek, és ezért nem is tudják feltenni a lényeges kérdéseket. Például azt, hogy mi is van benne az árban. Ami azért is gond, mert akár az is előfordulhat, hogy a foglalás után derülnek csak ki a járulékos költségek.
Ennél jobb a helyzet, ha valaki utazási irodában személyesen foglal. Mert ha a hirdetésből nem is tudja meg, mennyi lesz az út teljes költsége, a személyes tájékoztatásból ez ki kell hogy derüljön.
A fotón más volt…
Ami kevésbé kivédhető, ha csak az odautazás után derül ki, hogy nem azt kaptuk, amit ígértek, a szállás nem abban a szállodában van, ahova foglaltunk, vagy nem olyan színvonalú, a szoba mégsem a tengerpartra néz, nem olyan jól felszerelt, vagy az étkezésnél másra számítottunk, stb. Az NFH tapasztalatai szerint egyébként inkább erre, vagyis a megtévesztő tájékoztatásra panaszkodnak az utazók.
Ha ilyen típusú eltérések vannak, akkor célszerű a helyi képviselővel jegyzőkönyvet felvetetni, fényképezni, videofelvételt készíteni, hazaérve pedig rögtön írásban (tértivevényes levélben) felvenni a kapcsolatot az utazásszervezővel, és panaszt tenni.
Ha nem adnak helyt a panasznak
Ekkor a fogyasztóvédelemhez, a békéltetéshez vagy a bírósághoz lehet fordulni. Az NFH-hoz egyébként az összes ügyszámot nézve viszonylag kevés utazással kapcsolatos panasz érkezik. De azért minden évben fordulnak hozzájuk. A békéltetéssel kapcsolatban az lehet a gond, ha mint egy nemrégiben megjelent cikkünkben is jeleztük, az utazási iroda nem veti magát alá a testület ajánlásának.
Budapestről például egyetlen utazási irodát sem találtunk a testület listájában, aki erre általánosságban kötelezte volna magát. És vannak, akik egyedileg sem vállalják fel az ajánlás teljesítését. Ugyanis ez nem kötelező. Ilyenkor pedig hiába ad igazat a testület az utasnak, újabb köröket kell futniuk ahhoz, hogy például megkapják a testület által ajánlott kártérítést (fizetési meghagyás vagy bíróság útján).
