A Fidesz azt mondja, a munkavállalók fizetését a korábbi 40 százalékos adókulcs helyett ma csak 16 százalékos terheli, és a gyermeket nevelők megélhetését családi adókedvezmény is segíti. Továbbá, hogy januártól 270 ezer kiskeresetű család adója csökkent és a Fidesz további adócsökkentésben gondolkodik.
Az MSZP ezzel szemben azt sulykolja, hogy igazságtalan az egykulcsos adórendszer, s azzal az emberek 80 százaléka rosszabbul járt.
Nézzük csak, hogy is van ez?
A grafikonok azt mutatják meg, hogyan változott a bruttó és a nettó minimálbér az utóbbi 11 évben, illetve hogy bizonyos jövedelmi sávokban hogyan változott a nettó bér (a családi adókedvezmény figyelembe vétele nélkül).
Ha rápillantunk az első grafikonra, az rögtön látszik, hogy bár a bruttó minimálbérnél jelentős növekedés volt az utóbbi 4 évben, a nettó azonban korántsem zárkózott fel ehhez a tendenciához. Az utóbbi öt évben pedig a 38 százalékos bruttó minimálbér-növekedés mellé mindössze 9,7 százalékos nettóbér-növekedés társult. Az ok ismert: az adójóváírás kivezetése.
Az alsó táblázatból pedig, amely bérkategóriánként mutatja, hogyan változtak a nettó bérek, világosan kiderül, ki nyert, és ki nem az egykulcsos adóval. Az alacsonyabb keresetűek, de még a most átlagbérhez alulról közelítő bruttó 200 ezer forintos bérűek is kevesebbet visznek ma haza, mint amennyit 2010-ben kereshettek. Az ennél magasabb fizetési sávokban viszont egyértelműen nőtt a nettó.
Az viszont kétségtelenül igaz, hogy a családosok jól jártak a családi adókedvezménnyel. Első körben leginkább a jól kereső nagycsaládosok. Most pedig, hogy már nemcsak az szja-ból, hanem a járulékokból is érvényesíteni lehet a kedvezményt, a kisebb keresetűeknél is szélesedett azok köre, akik teljes egészében igénybe tudják venni.
