Hatalmas politikai indulatokat váltott ki a nemzetgazdasági miniszternek azon kijelentése, hogy a Start-program által adott 47 ezer forintból meg lehet élni. A kormány azzal védekezett, hogy ez még mindig több, mint a korábbi kormány által adott 28 500 forintos juttatás, míg az ellenzék cinizmussal vádolta a kormányt. A Policy Agenda heti elemzésében azt vizsgálta meg, hogy ténylegesen mi is van a számok mögött, egyénre vetítve mennyi is a valódi juttatás idén és mennyi volt korábban.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint 2011 decemberében 552 ezer embert tartottak számon az álláskeresési nyilvántartásban. Közülük 192 ezren voltak, akik valamilyen szociális ellátásban részesültek. Az ellátásban részesülők egy része a támogatási rendszer logikája okán a közfoglalkoztatásban kell(ett), hogy részt vegyen, ellenkező esetben nem kap az államtól pénzbeli támogatást.
A közfoglalkoztatás során adott bér bruttó 71 800 forint, amennyiben 8 órában dolgozik a közmunkás. Ha a munka időtartama rövidebb, mint a 8 óra, akkor természetesen arányosan csökken a bér is. Amikor az állam nem képes közmunkát biztosítani, akkor az erre jogosultak 28 500 forintos foglalkoztatást helyettesítő juttatást kapnak.
Mi lesz idén?
A Belügyminisztérium által ismertetett előzetes célokból az látszik, hogy mintegy 206 ezer ember közfoglalkoztatásával számolnak. Ebből a legjobban az a 45 ezer ember jár, akik 11 hónapon keresztül napi 8 órás munkát kap. Az ő esetükben tehát majdnem igaz a havi fix 47 029 forint nettó bér. Ha azonban az egy évre járó „fizetést” osztjuk le hónapokra, az havonta 45 484 forintot jelent.
Ahol az állam csak és kizárólag 6 órás munkát biztosít, és ez lesz a többség (körülbelül 161 ezer fő), ott már havi szinten sem igaz a 47 ezer forint, mivel itt a bér már csak nettó 35 272 forint lesz. A többi hónapban pedig számukra szintén az alapellátás, azaz a 28 500 forint lesz a havi bevétel az államtól. Amennyiben hat hónapon keresztül tudják biztosítani nekik a közmunkát, akkor a közfoglalkoztatásban részt vevő már csak havi átlagban 31 886 forintból kell, hogy megéljen.
Mire elegendő ez a forrás?
Az állam 132,2 milliárd forintot költ közfoglalkoztatásra ebben az évben. Ez a forrás elsőre jelentősnek tűnik, de valójában a korábban vázolt ambiciózus foglalkoztatási célokra bizonyosan nem lesz elegendő. Az előzetes kormányzati nyilatkozatok alapján a Policy Agenda azzal számolt, hogy a 8 órás és 11 hónapos közfoglalkoztatásra 45,7 milliárd forint fog ebből elmenni. A maradék összeg jut az ennél rövidebb ideig tartó, 6 órás közfoglalkoztatásokra. Miután a program terhére nemcsak munkabért lehet fizetni, hanem eszközöket is beszerezhetnek a munkát szervezők, ezért azzal kalkuláltunk, hogy erre és a működtetési költségekre a teljes forrás 10 százalékát költik el. A maradék összeg az elemzők számításai szerint átlagosan 6,5 hónapos közfoglalkoztatást tesz lehetővé: éves szinten, egy emberre vetítve.
Mivel a közfoglalkoztatás adójogilag ugyanolyan munkaviszony, mint amikor valaki a versenyszférában dolgozik, ezért utánuk ugyanúgy fizetnek adót és járulékokat. Ez pedig azt jelenti, hogy a 132,2 milliárd forintos költségvetési forrásból 58 milliárd forint visszakerül a költségvetésbe. Ezen túl még ott van az az összeg is, ami az eszközbeszerzések után áfa formájában szintén a büdzsét gazdagítja.
Az állásukat elveszítő tanárokat a kormány tervei szerint képzőként vonnák be a programba. Az ő esetükben biztosan magasabb bérköltséggel kell számolni – a fizetésükre fordított összeg tovább ronthatja a képet.
Az egykulcsos adórendszer drágította meg a programot
Érdemes megnézni, hogy mitől is lett ilyen drága ez a foglalkoztatási forma. A legfőbb ok, hogy az állam saját maga számára megdrágította a közmunkát. Ahogy a Policy Agenda korábbi elemzéseiben még ősszel felhívta a figyelmet, az egykulcsos adórendszer, illetve az alacsony keresetűek adójóváírásának kivezetése miatti radikális bruttó minimálbéremelés (ugyanis a nettó minimálbér nem emelkedett ebben az évben) okán a kormány kénytelen volt emelni a közfoglalkoztatotti bért is. A tavalyi adószabályok alapján még nettó 47 ezer forintos bérhez elegendő lett volna adókkal és járulékokkal együtt 73 ezer forint is (idén ez 92 ezer forint).
Érdemes megnézni az idei foglalkoztatási tervekre vetítve ez mit jelent. 45 ezer ember 8 órában és 11 hónapon keresztül 36 milliárd forintba került volna a tavalyi adóterhek alapján, szemben az idei 45,7 milliárd forinttal. Azaz jóval több forrás maradt volna arra, hogy 6 órában dolgozhassanak az emberek. A Policy Agenda modellszámítása alapján az idei 6,5 hónap helyett, a tavalyi adószabályokkal már 9,2 hónapot dolgozhattak volna 161 ezren.
