Pénzügy

A legszegényebbektől veszik el a pénzt

D.I.

2012. 01. 05. 08:00

Szeptemberben még arról határozott egy törvény, hogy a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét kapják a tartós munkanélküliek. Négy hónap elteltével ezt 20 százalékkal, 22 800 forintra csökkentették.

Korábban a témában:

A foglalkoztatást helyettesítő támogatást (korábbi nevén bérpótló juttatást) 28 500 forintról 22 800 forintra redukálta egy tollvonással a kormány a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó törvényben. Ez az 5700 forint kevésnek tűnik ugyan, ám sok családnál komoly érvágást jelent a hiánya.

Már a csökkentett összeget folyósítják 2012 februárjától (ez a január hónapra járó pénz). Emellett kivezetik a helyi lakásfenntartási támogatást is, amelyet az önkormányzattól kaphattak a rászoruló családok. A 2012. január 1-je előtt megállapított összeg csak a határozatban megjelölt időpontig, de legkésőbb 2012. március 31-éig folyósítható. A lakás rezsijére, bérleti díjára vagy a törlesztőrészletre az idén már nem igényelhető ilyen jellegű támogatás.

állás (állás)
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Sokan élnek kevés pénzből

Hogy pontosan hány szegény ember él Magyarországon, azt nagyon különböző módszerekkel lehet mérni. Ezek mindegyike nagyjából azt mutatja, hogy minden harmadik ember él a szegénységi küszöb alatt, s e több mint 3 millió embernek a harmada mondható mélyszegénynek – mondta korábban egy vitaesten Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár és Csepeli György szociológus.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint a magyar lakosság egytizedének az egy főre jutó nettó jövedelme nem érte el az évi 392 595 forintot (hónapokra osztva a 32 716 forintot), és csaknem ugyanennyien vannak azok, akiknek egy év alatt 521 ezer forintnál is kevesebből kell megélniük. Tavaly az egy főre jutó bruttó jövedelem évi 1 145 614 forint volt, a nettó pedig 939 396 forintot tett ki átlagosan – áll a Statisztikai tükör című kiadványban.

Mint arról az FN24 már beszámolt: a munkanélküli-ellátás, valamint az egyéb szociális jövedelmeken belül a rendszeres segély aránya még mindig az észak-alföldi és az észak-magyarországi régióban a legmagasabb. Itt a szegénység elsődleges oka az alacsony foglalkoztatottság, és a hozzá szorosan kapcsolódó alacsony iskolázottság.

Becslések szerint mintegy százezren éheznek az országban – mondta Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke. Az úgynevezett minőségi éhezés (azaz amikor egy ember nem jut elegendő húshoz, húskészítményhez vagy az ezeket helyettesítő fehérjékhez) pedig 1-2 millió embert is érinthet. Eközben mintegy 1,8 millió tonna élelmiszert nem használnak fel az országban évente, ebből 394 ezer tonna ennivaló a szemétben landol, vagyis háztartási hulladék lesz belőle.

Nem megoldás a segély megvágása

A segélyek készpénz arányának csökkentése arra a nem új keletű feltételezésre épül, hogy a segélyezett nem megfelelő módon költi el a pénzét, pedig a rászorulók legnagyobb gondja éppen a készpénz hiánya – mondta Derdák Tibor a Szakszervezetek.hu-nak. A szociológus szerint emiatt több segélyezett kényszerülhet arra, hogy uzsorásokhoz forduljon.

Ha a hátrányos helyzetű kistérségben élő, alacsonyan képzett, segélyből és feketemunkából tengődő emberek elesnek a szociális juttatásoktól, akkor végérvényesen beragadnak a feketegazdaságba. A valódi, nyílt munkaerő-piaci kereslet növelése hozhatna pozitív változást az inaktívak számának csökkentésében, nem a szociális juttatások korlátozása vagy a közfoglalkoztatás – tette hozzá.

Kiknek jár a foglalkoztatást helyettesítő támogatás?
Ezt az összeget azok kapják, akik úgynevezett „aktív korú nem foglalkoztatott személyek”. Az ellátásra való jogosultságot a települési önkormányzat szociális rászorultság alapján állapítja meg. A jogosultságot évente felülvizsgálják, és a következő esztendőben csak azok kaphatnak foglalkoztatást helyettesítő támogatást, akik legalább 30 napnyi munkaviszonyt vagy legalább féléves képzést fel tudnak mutatni.
A közfoglalkoztatásról szóló, szeptemberben hatályba lépett törvény ezt azzal egészítette ki, hogy a szociális segélyeseknek aktívabban kell közreműködniük a munkakeresésben, és a munkaügyi központ által felajánlott bármilyen munkát – akár a közmunkát is – el kell vállalniuk, függetlenül attól, hogy milyen végzettségük van. Ha ezt megtagadják, akkor még ezt a kis pénz is elveszítik. Ezt azzal indokolták, hogy „a szociális ellátórendszerben kapható támogatások ne ösztönözzenek a munkavégzés ellen”.
2011-ben a közfoglalkoztatottaknak járó bér nem érte el a minimálbért, és jóval elmarad a létminimumtól is. (2009-ben a KSH szerint egy aktív korú személynek az alapvető igényei és megélhetése biztosításához havi 75 024 forintra volt szüksége. Sajnos ennél frissebb adat nem áll rendelkezésre.) Közmunkásként, ha valaki szakképzetlen, akkor havi bruttó 57 ezer, ha van szakmája, akkor 78 ezer forintot kaphat. A kormány bejelentette, hogy ezeket a béreket is emelik 2012-től, ám még sehol nem látható az erről szóló kormányrendelet.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.