Elvétve ugyan, de lehet olyan álláshirdetésekkel találkozni Magyarországon, melyek pontosan meghatározzák, hogy melyik egyetemről, főiskoláról várják a jelentkezőket, melyikről nem. Ez – a diszkrimináció problematikáján kívül – a munkaerőpiac és az oktatási rendszer újabb gyenge pontjára hívja fel a figyelmet: egyes egyetemek, főiskolák főnyereménynek számítanak, mások oklevele szinte semmit sem ér a munkaerőpiacon.
A pályakezdők első megmérettetésénél – szakmai tapasztalat, referenciák hiányában – sokat számíthat az, hogy hol végeztek. Ez a kevés támpont egyike, aminek alapján a munkaadó az interjú előtt képet alkothat a delikvens képességeiről. Egyértelműen előnyt jelent, ha például az IT és a gazdaság területén egy pályakezdő a budapesti műegyetemen, a Corvinus Egyetemen vagy egyéb nagynevű – szegedi, pécsi – egyetemen végzett. Vannak azonban olyan, elsősorban főiskolai diplomák, melyekkel ezeken az egyébként jól menő területeken belül sem lehet elhelyezkedni.
|
Magyarországon ma gyakorlatilag semmiféle visszacsatolás nem érkezik a felsőoktatási intézményekhez az általuk nyújtott teljesítmény értékeléséről. A végzettek életpálya-vizsgálatával csak egyik-másik foglalkozik, összehasonlító adatok, elemzések pedig egyáltalán nem születnek, vagy nem kapnak megfelelő publicitást. „A probléma orvosolásának egyik módja lehetne az amerikai gyakorlat követése: a felsőoktatási intézmények rendszeres rangsorolása” – véli Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója és Polónyi István, a Felsőoktatási Kutatóintézet tudományos munkatársa is.
A versenyhelyzet valószínűleg a rangsor alján lévők színvonalának emelkedését vonná maga után. Magyarországon bevett gyakorlat ez a középiskolák körében, de esetükben nincs szó létért folyó versenyről, a diákok vagy a szülők nem az összes intézményből választanak, mivel a földrajzi tényező nagy szerepet játszik a pályaválasztásban. Az egyetemek esetében már nem számít, hogy az egri diák Egerben vagy Szegeden tanul-e tovább. A felsőoktatási intézmények nagyobb versenyben vannak egymással, így nem csoda, ha nem is érdekük, hogy nyilvánosságra hozzanak efféle adatokat.
Felsőbb szintekről sincs semmiféle nyomás a minőség emelésére: gyakorlatilag minden felsőfokú oktatási intézmény ugyanazt a támogatást kapja az államtól. Évente meghatározzák az államilag finanszírozott elsőéves helyek számát, ezek után kapja az iskola a fejkvótát. „Az iskola felvehet ennél többet is, ezek lesznek a költségtérítéses helyek, melyekre általában szerényebb képességű diákok jelentkeznek, ezt mutatja az alacsonyabb ponthatár” – mondja Polónyi István.
|
Pedig egyes vállalatok megszűrik a pályakezdőket a diplomájuk szerint. „A job4smarts internetes állásközvetítővel kapcsolatban álló cégek némelyikénél felmerült már az a kérdés, hogy el lehet-e kerülni a gyengébb főiskolákon végzettek jelentkezését” – mondta el a FigyelőNet kérdésére Balázs Attila, a cég ügyvezető igazgatója. Egyes cégek emberi erőforrás vezetőinek egyértelmű preferenciarendezése van a különböző felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban.
Kiss Gabriella karrier-tanácsadó szerint általánosságban elmondható, hogy a cégek figyelembe veszik ezt, de természetesen ez a szelekció nem jellemző minden munkaadóra. Ha egy cég meg volt elégedve egy-egy gyengébb színvonalú iskolából érkező pályakezdővel, akkor a következő onnan érkezőt is szívesen alkalmazza. Dobák András, a Tesco személyzeti vezetője elmondta, hogy az ő vállalata soha nem a papírt vagy annak eredetét figyeli, elsődlegesen az interjú során bizonyított tudás, szakmai tapasztalat, helytállás számít.
|
Egy egyetem vagy főiskola diplomájának munkapiaci értéke több tényező függvénye. Általában már a felvételinél lehet látni, hogy mennyire „jó” az iskola. A felvételi ponthatár jelzi, hogy mennyien akarnak az adott intézményben továbbtanulni, tükröződik benne a diploma értéke, vagyis a későbbi elhelyezkedés valószínűsége is.
A képzés formája igazi vízválasztó a diplomák értékelésekor: az esti egyetemeken, főiskolákon a diákok egyáltalán nem kapnak gyakorlati oktatást, általában nem tudják azokat a készségeket elsajátítani, amelyeket nappalis társaik. Az intézmény által alkalmazott oktatók is informálhatják a felvételizőt és a leendő munkaadót is az oktatás minőségéről. Elismert szakemberek, kutatók csak hiteles intézményekhez adják nevüket. Jól mutatja még az oktatási intézmény komolyságát a hozzá kapcsolódó más intézmények, szervezetek, esetleg cégek száma – teszi ehhez Fazekas Zsolt, a Hill International ügyvezető igazgatója.