Bár a hagyományos értelemben vett rezsi (gáz, áram, víz és hulladékelszállítás) díja mintegy tíz éve nem változott, a tágabb értelemben vett rezsielemeknél (banki, biztosítási és telefondíjak, egyéb szolgáltatások díjai) nincsen állami fék – az inflációkövető emelés dívik, emiatt érzékelhettek a háztartások jelentős költségnövekedést. Ahogy összesítettük öt különböző háztartás évesített rezsidíjait, elképesztő összegek jöttek ki – magukat az érintetteket is letaglózta, mennyit is fizetnek évente a tágabb értelemben vett rezsire, illetve milyen hatalmas arányt jelentenek a jövedelmükhöz viszonyítva ezek.
És akkor még nem vettek például élelmiszert, ami már – hajszállal ugyan, de – drágább nálunk, mint az EU átlaga, nem ruházkodtak, nem közlekedtek, nem sportoltak, nem szórakoztak és nem voltak üdülni.
A Közép-európai Egyetem (CEU) PhD-hallgatója, Ámon Katalin tanulmányából kiderült, hogy a magas lakhatási költségek (a szűkebb értelemben vett rezsi) felemésztik a fizetés nagy részét, különösen az alacsony jövedelmű háztartásoknál. Az Eurostat adatai alapján
- a legalsó jövedelmi ötödben (legalacsonyabb keresetűek) 26 százalék azok aránya, akik jövedelmük több mint 40 százalékát költik lakhatási költségekre,
- és átlagban a háztartások jövedelmének 12,5 százalékát viszi el a lakhatás.
Mivel a magyar háztartások jövedelme nem nőtt olyan mértékben az elmúlt években, mint a lakásárak és a magánpiaci lakásbérletek árai, emiatt még kevésbé megfizethető a lakhatás.
Az általunk elemzett háztartások nem a legrosszabb körülmények között élők közül kerültek ki – bérük az átlagfizetés körüli, a nyugdíjas járadéka is közelíti alulról az átlagot. Ennek ellenére sokallották a költségeket, leginkább az albérletben élő megkérdezett, akinél fizetése mintegy felét viszik el a lakhatási és az ahhoz szorosan kötődő telekommunikációs költségek.
900 ezer forintot közelítő éves rezsi
Elsőként egy háromgenerációs, Budapest agglomerációjában élő család költségeit ismertetjük – ők egy nagyobb, saját tulajdonú családi házban laknak. Napelemük van, a korábbi években áramdíjat emiatt nem fizettek, viszont a legutóbbi éves elszámolásnál kaptak egy százezer forintos számlát. A gáznál pedig egy kicsivel nagyobb összegű visszatérítést. Ennek oka, hogy nem egészen jól sikerült a „spóroljunk, hogy ne kelljen piaci árat fizetnünk a gázra” projekt. Fűtésre optimalizált klímákat szereltettek be, és a gázfűtés hőfokát letekerve klímákkal egészítették ki a gázfűtést, több-kevesebb sikerrel: a gáznál így valóban megtakarítást értek el, viszont a klíma (főleg téli, intenzív használata) annyira megemelte az áramfogyasztásukat, hogy az áram éves elszámolásánál piaci árat is kellett fizetniük. Ami a rezsit illeti, végül is nem vesztettek, de a klíma plusz beszerelés költségét is nézve bizony vastagon (1,5 millió forinttal) mínuszba kerültek amiatt, hogy próbálták optimalizálni a fűtésüket.
A legnagyobb rezsitétel a telefon plusz internet lett – a számlákat összevetve éves szinten több mint 57 ezer forinttal (17 százalékkal) kell az idén többet fizetniük. A banki költségnél az aktuális és a tavalyi havidíjat évesítve (a többi díjjal nem számolva) 16 százalékos lesz a költségnövekedésük. Tavaly egyébként 38 ezer forint volt az éves bankköltségük. A biztosításokkal felemás módon jártak: