Az adóhatóság mindenki részére készített bevallási tervezet, aki magyar munkáltatótól, kifizetőtől bevallási kötelezettség alá eső jövedelemben részesült.
Nem készült bevallástervezet azon magánszemélyek részére, akik csak olyan adóköteles bevételt szereztek, amelyről a NAV nem szerzett tudomást, nem kapott adatot. Ilyen eset például, ha a magánszemély kizárólag lakásbérbeadásból, magánszemélytől szerzett jövedelmet, vagy a jövedelme külföldről érkezett. Utóbbi esetben a külföldi cég az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) értelmében nem minősül kifizetőnek. Így a bevallás elkészítése, illetve kiegészítése a jövedelmet szerző magánszemély felelőssége – hívják fel a figyelmet a portálon.
Önellenőrzés
Ha a magánszemély részére készült bevallási tervezet május 21-én véglegessé vált, és az adózó később ocsúdik fel, hogy nem szerepel a bevallásban minden adóévben megszerzett jövedelme, akkor önellenőrzés keretében módosíthatja a bevallást. Önellenőrzéskor lehetőség van helyesbíteni és bevallani az adó alapját és összegét, és az önellenőrzés időpontjában rendezni kell a pótlólagos fizetést is, amennyiben a magánszemély adófizetési kötelezettsége nőtt.
Ellenkező esetben – az adózó javára mutatkozó eltéréskor – nem kell pótlékot felszámítani. Továbbá nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni akkor sem, ha a kötelezettség a kifizető hibás igazolása miatt vált szükségessé.
Az önellenőrzési pótlékot a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásáig kell felszámítani, és a bevallás benyújtásával egyidejűleg kell megfizetni. Az önellenőrzési pótlék napi mértéke a késedelem időpontjában hatályos jegybanki alapkamat háromszázhatvanötöd része.
Késedelmi pótlék
Nem nyújthat be önellenőrzést az a magánszemély, akinek nem készült bevallási tervezet, és az szja-bevallási kötelezettségnek határidőben nem tett eleget.
Ilyen esetben a magánszemély az adóbevallását késedelmesen nyújtja be, mely azzal a következménnyel jár, hogy a késve megfizetett adó után nem önellenőrzési pótlékot,
(mint a felszámítás kezdő napja), a megfizetés napjáig (mint a felszámítás utolsó napja).
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a hátralék fennállásának napján érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része.
Ha a magánszemély önhibáján kívül nem tud eleget tenni az adókötelezettségének a törvényben előírt határidőben, akkor lehetősége van igazolási kérelmet előterjeszteni az adózás rendjéről szóló törvény 51. paragrafusa alapján a mulasztásról való tudomásszerzést, vagy az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül.
Igazolási kérelem
Bevallási kötelezettség teljesítésére vonatkozó igazolási kérelemnek csak akkor van helye, ha az adózó az adóbevallását az akadályoztatás megszűnését követő 15 napon belül benyújtja, és a bevallás benyújtásával egy időben terjeszti elő a mulasztás kimentésére vonatkozó kérelmét.
Nem esik azonos megítélés alá a kimentés, ha a jövedelemadatok a magánszemély rendelkezésére álltak, tudott volt, hogy a jövedelem Magyarországon adóztatható, de a magánszemély a vonatkozó jogszabály ismeretének hiányában nem volt képes a jövedelem kategorizálására és az adó összegének kiszámítására.
Ha az adóhatóság helyt ad az igazolási kérelemnek, a magánszemély mentesül a mulasztási bírság alól. A mulasztási bírság mértéke természetes személy adózó esetében 200 ezer forint (ha jogszabály eltérően nem rendelkezik). A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő vagy késedelmes teljesítése, illetve a teljesítés elmulasztása.
