Lattmann Tamás szerint nem véletlenül váltott ki hatalmas botrányt Brüsszelben, amikor az Európai Tanács – lényegében az egyetlen testület, amelynek működését nem töri meg a választás – elnöke, Charles Michel kilátásba helyezte, hogy mandátuma lejárta előtt lemond a posztjáról. Ez a veszély ugyan elmúlt, de az előbbiekből fakadóan az idei második félévi elnökség – amely a magyaroké –
hulladékperiódus lesz a közösség történetében.
A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy késő őszig is eltarthat az új struktúra felállása, ami jelentősen korlátozza Orbán Viktor uniós aktivitását, hiszen nem lesznek indítványok, ezáltal nem lesz mit koordinálnia soros elnökként. Helyben járásról, toporgásról fog szólni ez az időszak vendégünk szerint.
A jogász szerint nem a történelmi jóvátétel iránti igény, hanem a politikai racionalitás miatt nyitották meg az Európai Unió kapuit 2004-ben a tíz akkor csatlakozó ország előtt. Magyarország az eltelt húsz évben bő 20 ezer milliárd forint vissza nem térítendő támogatáshoz jutott, ami a regnáló kormány szerint az uniós tagságunkból levezethetően „járt nekünk.” Erről az a párhuzam jutott eszébe, hogy egy társasházban is – ahol egyenlő jogok illetik meg az ott élőket – meg lehet találni a módját az összeférhetetlen lakók megrendszabályozásának, ha nem rendeltetésszerűen használják a közösségi tereket, például a kukatárolót.
Lattmann Tamásnak van egy megfejtése arra, hogy mivel próbálta torpedózni az Orbán-kormány a svédeket, amikor hosszú ideig nem volt hajlandó megszavazni a NATO-tagságukat. A nemzetközi jogász szerint az lehetett az alku része, hogy 2023 első felében a svédek – akik akkor a soros uniós elnökséget adták – tűzzék napirendre a szavazást a Magyarországgal szemben az uniós alapértékek veszélyeztetése miatt folyó eljárásról. Ehhez négyötödös többség kell, ám ezt a többséget az akkori erőviszonyok alapján nem tudta volna előállítani az unió, így az ügy végleg lekerült volna a napirendről. Erre azonban a svédek – a magyar kormány nyomásának szembeszegülve – nem voltak hajlandók, mert azzal számoltak, hogyha Törökország megkapja, amit kért a hozzájárulásáért, a magyarok amúgy sem tehetik meg, hogy ne szentesítsék a parlamenttel a belépést. Végül a svédek számítása jött be.
Tágabb kontextusban beszéltünk arról is, hogy észlelni a törekvést az Európai Parlament részéről a hatáskörük bővítésére a bizottság és a tanács kárára, és hogy hol látja ennek a határát a szakértő. Valamint arról is, miért nem tartja okos ötletnek a tagállami vétójog korlátozását az EU-ban – ami leginkább a magyar kormány folyamatos akadékoskodása miatt került napirendre az unióban. Egy tippet is megosztott arról, hogy kit delegálhat uniós biztosnak a következő időszakra Magyarország.
