Gazdaság

Megemelt gázdíj: „hadisarcot” fizethetnek a magyar gyárak Oroszországnak

Rosta Tibor / MTI
Rosta Tibor / MTI
Horribilis áron vettük meg Oroszországtól tavaly a különleges földgázkészletünket, ráadásul a gázbeszerzésre felvett hitel is sokkal drágább lett, mint a korábbiak. A megsokszorozódó kamatköltségek a gázfogyasztó magyar vállalatokat terhelik.

„Az azonnali leállás azért elengedhetetlen, mert ma minden tonna műtrágyán, amit gyártunk, 40 euró veszteség keletkezik. A Magyar Szénhidrogén Készletezés tagdíj, aminek összege 2015-ben 65,15 forint/megawattóra (MWh), 2022-ben 179,95 forint/MWh volt, 2023. április 1-jétől 688,68 forint/MWh. Éves szinten a Nitrogénművek tagdíjfizetése 5,8–6,2 milliárd forintot, közel 2,6 százalék árbevétel-arányos adót jelent. Ezzel a plusz költséggel a műtrágya eladhatatlanná válik” – egyebek mellett ezt írta levelében az energiaügyi és az agrárminiszternek Bige László, a Nitrogénművek Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Mint kiderült, a milliárdos Magyarország egyetlen műtrágyagyártó üzemének a bezárása helyett inkább jogi úton kívánja érvényesíteni az érdekeit, miközben az utolsó csepp a pohárban számukra nem a tagdíj, hanem az új széndioxidkvóta-adó volt. Érdemes tudni azonban, hogy a vállalat teljes költségein belül több mint 50 százalékos részt hasít ki a földgáz költsége, hiszen a műtrágyagyártás egyik fő kelléke a gáz. A műtrágyagyártáson kívül mindössze két ágazat van hazánkban, mely alapanyagként alkalmazza a földgázt egy másik termék gyártásához, és nem azért használja fel, hogy a gázból előállított hő energiatartalmát hasznosítsa. Az egyik a hidrogéngyártás, amely a Mol Nyrt. Dunai Finomítójában zajlik, a másik az áramtermelő gázerőműveké.

Szigetváry Zsolt / MTI Krakkolóüzem a Mol Nyrt. százhalombattai Dunai Finomítójában 2022. május 24-én.

E három szektor számára lehet a legnagyobb teher a Bige által tagdíjként emlegetett biztonsági készletezési díj. Ez a díj valójában egy fogyasztási adó típusú hozzájárulás, ami azt jelenti, hogy minden versenypiaci, vagyis nem lakossági földgázfelhasználónak továbbszámlázzák a kereskedők,

így azt a gázdíjába beépítve kell a cégeknek megfizetniük.

Ilyen készletezési díjat egyik európai országban sem fizetnek az alapanyag után, tehát a nemzetközi versenyben a magyar szereplők hátrányba kerülnek.

A díj szemmel látható költség lehet az olyan nagy földgázfelhasználó ágazatok szereplőinek is, mint a vegyipar, az élelmiszeripar, a cementipar, illetve a vas- és acélgyártás, de rajtuk kívül a legkisebb gázfogyasztó vállalatok is megfizetik, melyeknél összege alig észrevehető. A költségeket ily módon „szétterítik” a magyar gazdaságban.

A biztonsági készletezési díjat annak nyomán vezették be, hogy 2005-ben a Gyurcsány-kabinet egy nagy stratégiai gáztároló létrehozása mellett döntött. A cél az ellátásbiztonság javítása volt, a tervet az akkor ellenzékben lévő fideszes képviselők is megszavazták. Ez a létesítmény lett a Szeged melletti, 1,9 milliárd köbméter kapacitású Szőreg-1 földalatti gáztároló, amelynek a fenntartását a Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) biztosítja. E szövetségnek tagja az összes hazai olaj- és gázipari cég is, fontosabb döntéseit ugyanakkor a kormány, illetve a minisztériumok hozzák meg.

A biztonsági földgázkészletek felhalmozása a 2006-os, majd a 2009-es orosz-ukrán gázkonfliktus nyomán pörgött fel, miután a téli gázstop visszaigazolás volt a kormánynak arról, hogy egy ilyen stratégiai tároló üzemeltetése helyes döntés. Ez volt a világ egyik első vészgáztárolója, a kőolajjal ellentétben ugyanis a gáz esetében nem bevett gyakorlat hasonlót létrehozni.

Európában kötelező biztonsági készlet kialakítására eddig Magyarországon kívül csak Dániában került sor

– hívta fel a figyelmünket Miklós László energiaszakértő, az MVM volt felügyelőbizottsági elnöke. Úgy látja: a készlet kialakítása a 2000-es évekbeli helyzet „túldramatizálásából” született, ám égető szükség sosem volt rá, hiszen Magyarország kereskedelmi gáztározó-kapacitása 6,32 milliárd köbméter, ami lakosság- és fogyasztásarányosan is kiemelkedő az Európai Unióban. A mintegy 9–10 milliárd köbméternyi éves szintű hazai gázfelhasználás mellett nem véletlen, hogy időről időre még a kereskedelmi tárolórendszer sincs teljesen kihasználva.

A gázbiznisz kamatait a magyar vállalatok fizetik

Az ország biztonsági gázkészletét rendszerint hitelből megvásárolt földgázzal töltik fel. Ez így a leginkább kifizetődő, hiszen a stratégiai gázhoz ritkán nyúl hozzá a kormányzat, a készletek általában hónapokon, sőt éveken keresztül a földalatti tárolóban pihennek.

Legutóbb a tavalyi országgyűlési választást megelőzően, 2021 végén döntöttek úgy, hogy a korábbi szint 62 százalékára, mintegy 900 millió köbméterre csökkentik a biztonsági készletet. Ez akkor a kabinet számára észszerű döntés volt, hiszen az emelkedő gázárak mellett a korábban olcsóbban megvett készletből biztosíthatták a „rezsicsökkentett” árú lakossági gáz forrását. A leapadt készletek visszatöltése azonban tavaly már rendhagyó módon történt. A kabinet gondoskodott arról, hogy 2022 végéig 1,2 milliárd köbméterre növeljék a „normál” stratégiai készlet szintjét, ám 2022 júliusában egy különleges biztonsági földgázkészlet létrehozásáról is döntöttek. Mint lapunk megírta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azután jelentette be a döntést, hogy orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tárgyalt.

Soós Lajos / MTI Szijjártó Péter fogadja hivatalában Szergej Lavrovot 2021. augusztus 24-én.

Az ügylet keretében az MSZKSZ számára azt írták elő, hogy az MVM-en keresztül hitelből összesen 739 millió köbméternyi földgázt vásároljon a Gazpromtól, a hitel visszafizetésére a kormány 2 milliárd eurónyi – mintegy 800 milliárd forintnyi készfizető kezességet vállalt.

Ez alapján a szövetség 1141 forintos köbméteráron vásárolt biztonsági készletet. A földgáz havi átlagárát alapul véve ennyire magas köbméterár sem az Európában irányadó holland gáztőzsdén (TTF), sem az orosz importgáz esetében nem fordult elő, még a tavalyi energiaválság folyamán sem.

Amennyiben az MVM Zrt. az idén októberi gázárakon értékesítené tovább az energiahordozót, akkor mintegy 650 milliárd forintnyi veszteséget kellene elkönyvelnie.

Ez a bevásárlás tehát zsíros extraprofitot hozhatott a Gazprom számára, rajta keresztül pedig az orosz költségvetés járhat jól. Bár a magyar beszerzések részaránya elhanyagolható az orosz gázexporton belül, jelenleg ennyi is számíthat Moszkva számára, hiszen a büdzsé szorult helyzete miatt minden kopejkát igyekeznek megragadni az ukrajnai háború finanszírozására. Nem véletlen, hogy Orbán Viktorral folytatott legutóbbi megbeszélése során Vlagyimir Putyin sajnálatát fejezte ki a magyar-orosz kereskedelem visszaesése miatt.

Tavaly a kormányzati kommunikáció a gázválságra hivatkozva igazolni tudta, hogy a különleges földgázkészletet szükséges volt létrehozni, ám a horroráron beszerzett – és azóta sem felhasznált – készlet számláját valakinek állnia kell. Mivel a hitelt az MSZKSZ-en keresztül vették fel, a kormány elvileg tehermentesíteni tudta a költségvetést, így a többlet teher a gázfelhasználó vállalkozásokra nehezedik. Egyes gázpiaci szakértők szerint e beszerzés az alapvető oka annak is, hogy a kormány nem volt hajlandó megszüntetni a rezsicsökkentés korlátozását.

Annyi hivatalos, hogy a különleges gázkészletre hivatkozva az MSZKSZ megemelte a tagi hozzájárulást: tavaly október 1-jétől a szövetség a már meglévő földgáz biztonsági készletezési díjon felül bevezette

a különleges biztonsági készletezési díjat,

így a versenypiaci gázfelhasználók már két ágon „adóznak” a számára. E pluszdíjak minden egyes megawattórányi elfogyasztott gáz után megjelennek a céges gázszámlákon.

Az alábbi táblázatból kitűnik, hogy a tavaly október előtt fizetett, mindössze 179,95 forint/megawattórányi díj után az idén már 1226,42 forint/megawattórányi fizetési kötelezettsége állt elő a fogyasztóknak. Ez közel hétszeres növekedés.

Átszámítva: a fogyasztók a tavaly október előtti 1,9 forint/köbméter helyett az idén már 12,94 forint pluszdíjat fizetnek egy köbméter gáz után. Ez azt jelenti, hogy a lakosság által fizetett 102 forint/köbméteres rezsicsökkentett gáztarifa több mint egytizedét róják le extrasarcként a vállalkozások.

A készletezési díj két elemből áll: az egyik a gázkészlet finanszírozásának kamatköltsége, a másik a tárolás költsége. A gázárak emelkedése miatt ugyan a tárolási költség is megemelkedett, ám a jelentős megugrás inkább azt tükrözi, hogy

nemcsak a gázkészlet volt nagyon drága, hanem a megvásárlására felvett hitel is.

Bár konkrét rendelkezés erről nem született, a gázpiaci szakértők azt gyanítják, hogy a „normál” biztonsági készletezési díjat a rendkívüli orosz gázbeszerzés kamatköltsége miatt emelték meg, vagyis keresztfinanszírozás történt, akkor is, amikor a különleges biztonsági készletezési díjat áprilisban csökkentették.

Soha nem látott kamatköltség az MSZKSZ-nél

A földgáz-biztonsági készletezési díjat 2009 óta fizetik a magyar felhasználók, megawattonkénti mértéke 2017-ig egyszámjegyű, azt követően alacsony háromszámjegyű volt minden évben. A tagi hozzájárulást 2022 januárjában még csökkentették is 257,07 forint/megawattról 179,95-re. A legutóbbi emelkedés azonban annyira kiugró, hogy azt önmagában nem magyarázza az emelkedő kamatkörnyezet.

A MSZKSZ 11 kereskedelmi bank részvételével kötött szindikált hitelszerződést a földgázkészlet beszerzésére, ám a hitel feltételeit, futamidejét és a kamat mértékét üzleti titoknak minősítették. Annyi biztos, hogy a szövetséget még véletlenül sem célozták meg a kormányzati kamattámogatott hitellel, hiszen az idei költségvetéséből kiderül, hogy a földgáz szekcióban 11,38 milliárd forintos kamatköltséggel terveztek, miközben a tavalyi tervszám mindössze 643,1 millió volt. (Ténylegesen körülbelül 2 milliárdnyi kamatot fizettek ki az évközi hitelfelvétel következtében.)

Czeglédi Zsolt / MTI Nyomásmérő órák a Magyar Földgáztároló Zrt. hajdúszoboszlói telephelyén 2020. január 8-án.

A 24.hu 2014-ig visszamenőleg átnézte a MSZKSZ éves költségvetéseit, ezek tanúsága szerint 2023 kivételével rendszerint minden évben 1 milliárd forint körül alakultak a földgáz szekció éves kamatkiadásai, néhány százmilliós kilengésekkel fel- vagy lefelé. Vagyis effajta „kamatsokk” korábban nem ütötte meg a szövetséget. A drámai mértékű ugrás a költségszerkezetben is nyomon követhető: a finanszírozási költségek részaránya a tavalyi 3-ról az idén 34 százalékra nőtt.

Az MSZKSZ szerint a két díjtételt külön kezelik

„A szövetség teljes mértékben külön kezeli a normál biztonsági földgázkészletet és a különleges földgázkészletet. Az egyes készletekhez kapcsolódó tagi hozzájárulásnak az adott készlet fenntartási költségeire kell fedezetet nyújtania. A különleges tagi hozzájárulásból kizárólag a különleges földgázkészlet fenntartási költségei finanszírozhatók, míg a normál tagi hozzájárulás a normál biztonsági készlet fenntartását szolgálja, tehát a két készlet között nincs és nem is állhat fenn keresztfinanszírozás” – válaszolta lapunk megkeresésére az MSZKSZ. Arra a felvetésünkre, hogy 2023 áprilisától miért ugyanakkora mértékben (216,98 forint/MWh) csökkent a különleges biztonsági készletezési díj, mint amekkora mértékben nőtt a biztonsági készletezési díj, nem adtak magyarázatot.

 

„A normál tagi hozzájárulás egységnyi mértékemelkedésének hátterében egyrészt a kiadások jelentős növekedése, másrészt a bevétel alapját képező földgázfogyasztás csökkenése áll. 2022 során a normál biztonsági földgázkészlet mértékét a vonatkozó jogszabály 1200 millió köbméterre emelte. A készletbeszerzés hitelfelvétellel járt, amelynek következtében hitelállományunk jelentős mértékben megnövekedett. Emellett a pénzpiaci változások a kamatmértékek emelkedését okozták, aminek eredményeként a finanszírozási költségeink a 2022. évi körülbelül 2 milliárd forintról 2023-ra 11 milliárd forintra emelkedtek. A tagi hozzájárulás bevételeket meghatározó nem lakossági földgáz-felhasználás a takarékossági és termeléscsökkentési intézkedések következtében ugyanakkor 25–30 százalékkal esett vissza. E két tényező együttes hatására vált szükségessé az egységnyi díjmérték megemelése” – tették hozzá.

A készletezési díjakból a szövetség mintegy 39 milliárdos bruttó bevétellel tervez 2023-ban – ezt úgy nettósítják, hogy levonják belőle a „rezsicsökkentett” fogyasztás után visszaigényelhető tagi hozzájárulást, hiszen a lakosság 2013 óta ezt a díjat nem fizeti. Ezzel a tavaly tervezett 12,7 milliárddal szemben az idén már 24,2 milliárd forint nettó bevétellel számolnak e díjból. Ez ugyan becsült szám, hiszen az éves gázfogyasztás tényleges mértéke nem tudható előre, de ha irányadónak vesszük, akkor

a megemelt készletezési díjbevételek megközelítőleg negyedét a Nitrogénművek Zrt. fizeti az idén.

Korábban előfordult, hogy a díjfizetés alól a Nitrogénművek és a Mol is mentességet kapott – emlékeztetett Miklós László. Meglehet, hogy a Mol az idén is hozzájutott ehhez, hiszen a díjak összege hétszeres, miközben az elvárt tagdíjbevétel csak kétszeres mértékben nőtt, a hivatalos rendelkezésekben azonban ennek nincs nyoma.

Az illetékes szervek mindent titkolnak

„Hadisarcnak” lehetne nevezni azt a extrapénzt, amit Oroszország hazánktól beszed e rendkívüli gázbeszerzés által – értékelt lapunknak Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, aki szerint ennek fő nyertese a Gazprom. Lapunk az ügylet kapcsán közadatigényléssel kereste meg a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, de azt a választ kaptuk, hogy nem minősülnek adatközlő szervnek. Mint cikkünk megjelenése után kiderült, korábban Tóth is közadatigénylést nyújtott be, csak épp az MSZKSZ felé, amely nemzetbiztonsági okokra hivatkozva utasította el a megkeresést.

A frakcióvezető szerint a mintegy 800 milliárd forintos hitel költségét jelenleg a magyar vállalatok fizetik, de nyilvánvalóan nem lehetséges rájuk terhelni az egészet, így szükség lehet a magyar állam kezességvállalására. Ez egybevág lapunk értesülésével is, mely szerint az MVM-nél úgy terveznek, hogy hamarosan elkezdik megcsapolni a különleges gázkészletet, durva veszteséggel szétterítve azt a versenypiaci gázfogyasztók között. (Főszabály szerint a biztonsági készletet válsághelyzetben lehet felhasználni, de ez a kitétel már tavaly sem érdekelte a kormányt, amikor a rezsicsökkentett ár fenntartása érdekében nyúlt hozzá a gázhoz.) A veszteséget a költségvetésből, azon belül a rezsivédelmi alapból kellene kifizetni, ami nemcsak a hiányt növeli, de áttételesen az inflációt is gerjeszti. A rezsivédelmi alapot ugyanis az ágazati különadókból – például a kiskereskedelmi adóból – töltik fel, ezeket pedig a vállalatok a fogyasztókra hárítják át.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik