Kicsit felbosszantott az a novemberi nyugdíj-kiegészítéssel kapcsolatban kritika nélkül átvett kormányzati kijelentés, amely szerint a novemberi nyugdíjkorrekció a költségvetésnek 190 milliárd forintjába kerül
– írta lapunknak az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály. Megkértük, avasson be, ő hogyan számolt, szerinte miért 20 milliárd forinttal kevesebb ez az összeg, egyúttal próbáltuk megtudni a kormánytól, hogyan jött ki nekik a 190 milliárd forint.
Így nyilatkozott a kormány a nyugdíjkorrekcióról
Magyarországon a nyugdíjemelés inflációkövető, és ha magasabb az infláció, mint amennyivel a költségvetésben terveztek, akkor novemberben jogszabály szerint kiegészítést, pótlólagos emelést kell adnia a kormánynak – végleges szám híján saját becslése alapján. Hogy mekkora nyugdíjkorrekcióról döntött a kormány, az rendre az ősszel derül ki.
Az idén először Orbán Viktor miniszterelnök tett bejelentést arról, mennyi lesz a tervezettnél magasabb infláció miatti, januárig visszamenőleges novemberi nyugdíjkorrekció: szeptember 28-án azt mondta, hogy novemberben átlagosan közel félhavi nyugdíjjal többet visz majd a postás. A félhavi nyugdíjemelésből visszaszámolva elvileg 4,16 százalékos, utólagos emelésnek kell következnie.
Még aznap a kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is beszélt a pótlólagos nyugdíjemelésről – elmondta, hogy az átlagnyugdíjnál (ami közlése szerint 210 700 forint volt) a havi nyugdíjemelés összege 6532 forint lesz. Ebből kiindulva ki lehetett számolni, hogy végül is A miniszter által közölt, az átlagnyugdíjról szóló adat forrását nem tudni, mert, mint megírtuk, a nyugdíjkorrekciónál a januári adatból érdemes kiindulni, és akkor még csak 208 168 forint volt a KSH szerint az átlagnyugdíj, így a havi emelés átlagban inkább 6453 forint lehet. A miniszter is beszélt arról, hogy közel félhavi lesz novemberben a nyugdíj-kiegészítés, de mint utánaszámoltunk, ez jókora kerekítés, hiszen inkább 37 százaléknyi a plusz juttatás.
A kormányinfón elhangzott továbbá, hogy 190 milliárd forintba kerül majd a pótlólagos nyugdíjemelés, és ez az adat a kormány oldalára is kikerült.
Így számolt Karácsony Mihály
Karácsony Mihály szerint azonban igencsak túlbecsült a 190 milliárdos kormányzati közlés. Ő a Magyar Államkincstár (MÁK) oldalán elérhető adatokból indult ki, melyek szerint
- januárban mintegy 428 milliárd forint volt a nyugdíjalap kiadása.
Azért a januárt vette figyelembe az elérhető adatok közül, mert csak azok ellátását emelik meg novemberben, akik már tavaly is nyugdíjban voltak, és a januári megemelt nyugdíjakra jön rá a mostani emelés.
Ebből a januári összegből következik szerinte, hogy
- a 3,1 százalékos emelés egy hónapra vetítve 13,26 milliárd forintba kerül,
- a plusz kiadás visszamenőleges a 10+1 hónapra (a +1 hónap a 13. havi nyugdíj) 145,86 milliárd forint,
- a novemberi és decemberi nyugdíjemeléssel is számolva (13 hónap) pedig a plusz kiadás egész évre 172,38 milliárd forint.
Vagyis majdnem 20 milliárd forinttal kevesebb, mint amennyit a kormány számolt. Karácsony javaslata szerint ennek ellenére fogadjuk el, hogy 190 milliárd forintba fog kerülni a nyugdíjkorrekció. Ezek szerint az idén ennyit „vontak el” a nyugdíjasoktól, vagyis ennyit „hiteleztek”, ennyit „kölcsönöztek” az idősek a költségvetés részére. Számításai szerint az államkötvény 13–15 százalékos hozamával ez mintegy 20 milliárd forint kamatot jelent novemberig. És ezt a lenyelt 20 milliárd forint kamatot oda lehetne adni annak a 660 ezer öregségi nyugdíjasnak, akinek 140 ezer forintnál kevesebb a havi ellátása – számukra ez 30 ezer forint egyszeri plusz juttatást jelentene.
Ahogy számolgattunk, a 30 ezer forint nekik kivétel nélkül jóval több, mint maga a havi korrekció, és a 80 ezer forint alatti ellátást kapó időseknél annál is több ez az összeg, mint amennyivel több pénzt kapnak kézhez novemberben októberhez képest. Szóval biztosan értékelnék ezt a gesztust a kisnyugdíjasok, miközben a többiek korrekciója sem sérülne – fejtette ki Karácsony Mihály.
Megkérdeztük a Magyar Államkincstárt, a Pénzügyminisztériumot és a Miniszterelnökséget is, hogyan jött ki 190 milliárd forintos összeg a novemberi, 3,1 százalékos nyugdíjkorrekcióra. Illetve azt is, helyes-e az államkincstár nyugdíjalapos kiadásaiból számolni a költségeket, de választ nem kaptunk.
Ami kiolvasható a kormányzati közlésekből, és ami nem
Válasz híján megnéztük, mit olvasható még ki a kormány tájékoztatásából. Például az, hogy éves szinten átlagosan 85 ezer forint a kompenzáció a nyugdíjasoknak, illetve 2,5 millió nyugdíjasra számolva jött ki a 190 milliárd forintnyi kiadás. Csakhogy 2,5 millió nyugdíjassal számolva az átlagos 85 ezer forintos kompenzáció valójában 212,5 milliárd forint kiadást jelentene. De nem csak ez a gond, hanem még legalább két dolgot pontosítani kellene ahhoz, hogy tisztán lássunk.
- Az egyik, hogy nincs is 2,5 millió nyugdíjas – a KSH oldalán legalábbis kicsivel kevesebb mint 2 millió öregségi nyugdíjast jeleznek az idei évben.
- A másik probléma az, hogy az átlagos 85 ezer forintos kompenzációt a kormány az öregségi nyugdíjasokra adhatta meg. A 2 millió öregségi nyugdíjasra a kormány által közölt 85 ezer forinttal számolva 170 milliárd forint lehet a költségvetési kiadás. Ami majdnem ugyanannyi, mint a Karácsony Mihály által számolt 172 milliárd forint.
Viszont az is igaz, hogy az emelést eddig nemcsak az öregségi nyugdíjasok kapták meg, hanem azok is (például a tavalyi rendelet szerint), akik valamilyen nyugdíjszerű ellátásban részesültek. Ez bizonyára az idén is így lesz. Ezt is figyelembe véve a KSH adatai alapján már mintegy 2,4 millió érintettről beszélhetünk. Kérdés, hogy a 190 milliárd forintos összegbe beleértette-e a kormány a nyugdíjszerű ellátásban részesülők ellátásának visszamenőleges emelését is. Rájuk vonatkozóan ugyanis a kormányzati kommunikációban nem hangzott el semmi konkrétum, nem adtak meg átlagos havi ellátást, sem korrekciós összegeket.
