Surányi Györgynek van válasza: szerinte a kormány és a jegybank testvériesen osztozik a felelősségen. A volt MNB-elnök szerint a feszült viszony továbbra is fennmaradhat a jegybank és a kabinet között, az előbbi ugyanis nem lesz rest, és a forint esetleges jelentősebb gyengülése esetén lassítani fogja a kamatcsökkentéseket, miközben a kormány ebben ellenérdekelt.
Surányi szerint nincs válságban az ország, de az év átlagában várható 5–6 százalékos reálkereset-csökkenés súlyos konfliktust hordoz.
A Dellában beszéltünk arról is, miért nem jelentené a világ végét, ha a magyar fizetőeszköz árfolyama átlépné a 400 forintot. Azt is megtudtuk, mennyit bukott – vagyis növelte a veszteségét – a jegybank azon, hogy aranyban tartja a tartalék egy részét, miért kellene alacsony – 0 vagy 1 százalékos – kamatot fizetni a jegybanki kötelező tartalékra, illetve miért téves a kormányzat azon stratégiája, hogy a továbbra sem érkező uniós pénzeket főleg keleti működőtőke-beáramlással gondolja pótolni.
