Átbogarásztuk az októberi adócsomagot, és kiemeltünk belőle néhány olyan tervezett változtatást, amelyek a hétköznapi életünket is érinthetik, vagy más szempontból tűnik érdekesnek.
Személyi jövedelemadó, átalányadó
Újdonság, hogy benne lesz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által készített szja-bevallástervezetben, hogy mennyi szja-kedvezményre jogosultak a 25 év alattiak. Az indoklás szerint erre azért van szükség, hogy minél szélesebb körben éljenek ezzel a lehetőséggel az érintettek. Az értelme az lehet, hogy ha valamilyen okból év közben mégsem érvényesítették az adókedvezményt, akkor az év végén ez mindenképpen megtörténjen.
Az szja-törvény tervezett módosításait felsoroló részben még nincs nyoma a 30 év alatti gyermeket vállaló nők adókedvezményének, amit szeptember 26-án jelentett be Orbán Viktor az új családtámogatások részeként. A részletek kidolgozása tehát még várat magára. A kormányfő ígérete szerint december elejére várható, hogy az intézkedés bevezetéséhez szükséges matematikai számítások elkészülnek.
Az szja-s részben szerepel az is, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítéséhez az átalányadózóknak negyedévente – és nem havonta – kell megállapítaniuk az adóelőleget.
A tervezet szerint 2023-tól az átalányadózás – szemben a jelenleg hatályos rendelkezésekkel – attól függetlenül választható, hogy mekkora volt az előző évi bevétel. Viszont a tárgyévben tartani kell a bevételi értékhatárokat: általánosságban a bevétel nem haladhatja meg az éves minimálbér tízszeresét, míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozóknál az éves minimálbér ötvenszerese alá kell beférni.
Újdonság az is, hogy ha valaki megszünteti az átalányadózást, vagy a bevételi határ átlépése miatt kipottyan belőle, akkor a jövőben nem 4 évig lenne letiltva erről az adózási módról, hanem csak egy évig. A bevételi értékhatár arányosítását pedig (éven belül) kiterjesztik azokra is, akik korábban kisadózók voltak.
Az átalányadózóknál a szociális hozzájárulási adónál Ruszin Zsolt szavaival élve járulékgöngyölítést vezetnének be. Ez azt jelenti, hogy ha valakinek például az év elején nem volt annyi bevétele, amennyi az adómentességi határ, akkor az idei szabályok szerint meg kellett fizetnie a minimálbér/bérminimum után számított járulékot, az adómentességtől függetlenül. Jövőre viszont az év végén keletkező bevétel után járó járulékmentességet visszamenőlegesen is érvényesíteni lehet majd.
Ez az adószakértő szerint egyfelől időszerű volt, mert a 2022-ben bevezetett adómentes sáv rugalmatlan volt – ez oda vezethetett, hogy ha egy átalányadózónak év végén keletkezett a nagyobb bevétele, akkor az adómentes sáv a minimumjárulékalap miatt akár teljesen elveszhetett. Másfelől gyakorlati oldalról megfogalmazott némi kritikát is a tervezett változtatással kapcsolatban.
Áfa, fordított áfa, online pénztárgépek
Bekerül az áfatörvénybe is, amiről a kormány már a nyáron döntött, hogy az új építésű lakóépületeknél két évvel, 2024 végéig meghosszabbítják a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazását. Az elhúzódó építkezésekre pedig átmeneti szabályt is beiktatnának.
Mivel az EU 2022. július 1-i határidő helyett 2026 végéig meghosszabbította a fordított adózás belföldi alkalmazásának határidejét (fordított adózás van például az építőiparban), ez is bekerül az áfatörvénybe és a vonatkozó más jogszabályokba. Valamint, mint írtuk, a szabály vonatkozni fog minden engedélyhez, bejelentéshez kötött építési munkára, ahol cég a megrendelő.
Az online pénztárgépek alkalmazásának pozitív tapasztalataira alapozva a nyugták adataira is kiterjesztenék az adatszolgáltatást, valamint megújítanák a pénztárgéprendszert, ösztönözve az elektronikus nyugtaadást. Ehhez miniszteri szintű jogalkotásra adna felhatalmazást a tervezet.
Iparűzési adó, kata, ekhó
A kormány sávos iparűzésiadó-kedvezményt ad azoknak a kisvállalkozóknak, akiknek árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy 12 millió forintos árbevétel alatt csak 2,5 millió forint adóalap után kell megfizetni az adóalapot, 12 és 18 millió forint árbevétel között csak 6 millió forint után, 18 és 25 millió forint közötti árbevétel esetén (vagy kizárólag kiskereskedői tevékenység mellett maximum 120 millió forintos árbevételig) pedig csak 8,5 millió forint után. Ez az adó kulcsától függően akár több százezer forintos megtakarítást is jelenthet a Niveus szerint. Ha egy évnél rövidebb az adóév, akkor arányosítani kell. Aki így szeretné fizetni az iparűzési adót, annak bejelentést kell tennie a NAV felé, fő szabályként május végéig, és az adót is addig kell befizetni.
Feloldják azt a tiltást, hogy a katás egyéni vállalkozó nem választhatja az ekhót. Az a szabály azonban marad, hogy valaki egyszerre nem lehet katás és ekhós. Viszont egy éven belül – a kata előtt vagy után – lehet majd ekhós a kisadózó
Illetékek, adószám, adóvégrehajtás
Januártól nem lehetne illetékbélyeggel leróni az illetéket, a december végéig szabályszerűen benyújtott iratokon viszont el kell még fogadni a bélyegeket. Aki esetleg betárazott a bélyegekből, az 2029 december végéig kérheti az értékük visszatérítését.
Mentesítik a Magyar Államkincstárat a diákhitel folyósításához kapcsolódó fizetési műveleteknél a pénzügyi tranzakciós illeték alól. (A Magyar Államkincstár szabályzata alapján az illetéket ráterhelik az ügyfélre. Vagyis a diákhitel folyósításánál ez a költségtétel kiesne a jövőben.)
Újdonság, hogy ha valaki egyéni vállalkozónak jelentkezik be, de más tevékenységére van már adószáma, akkor fő szabályként nem fog új adószámot kapni.
Változás lenne, hogy mivel túl drága ajánlatokat kapott eddig a NAV az adóvégrehajtásban közreműködő regisztrált cégektől, ezért a jövőben már nem csak három ajánlatot kérhetnének be, hanem a földrajzilag szóba jöhető minden vállalkozást kiértesíthetnék, hogy adjanak árajánlatot. Ettől azt várják, hogy nagyobb lesz az árverseny, és olcsóbban tudják elvégeztetni majd az adóvégrehajtásokat.
Ahogy írtuk, változás lesz még többek között, hogy nyilvánosak lesznek a nagyobb cégcsoportok adótitoknak minősülő adatai. És hogy mégsem kell még jövőre reklámadót fizetni.
