A problémák ott kezdődnek, amikor az adóhatóság áthárítja a felelősséget a számlagyárakkal kapcsolatba kerülő jóhiszemű vállalkozásokra. Ilyenkor arra hivatkozik, hogy az óvatlan vállalkozás fizesse meg a költségvetésből hiányzó pénzt, mert nem kellő körültekintéssel járt el – hívta fel a figyelmet Harcos Mihály, a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda adóperes ügyvédje. A NAV és a bíróságok jogértelmezése szerint ugyanis az elcsalt adót azoktól az óvatlan vállalkozásoktól is be lehet szedni, akik az adócsalókkal kapcsolatba kerültek. De mit lehet tenni ennek elkerülésére?
A szakértő szerint sokszor már egy kis óvatosság is elég ahhoz, hogy kibukjon a szög a zsákból.
- Legtöbbször a túlzottan versenyképes, alacsony ár már jelezheti, hogy számlagyárral van dolgunk.
A számlagyárak ugyanis lényegesen alacsonyabb áron tudnak eladni, mivel a 27 százalékos áfát nem fizetik be, és ezt az árelőnyt az óvatlan vállalkozások lépre csalására használják fel. Az alacsonyabb ár azonban egyáltalán nem kifizetődő, ha a NAV végül az áfa visszaigénylését megtagadja és adóbírságot is kiszab.
Akit a NAV megbüntet, fellebbezéssel élhet, végső soron pedig bíróságtól kérheti az ügye megvizsgálását. Érdemes ezeket a jogorvoslati lehetőségeket kimeríteni, mert gyakran csak így sikerül tisztázni, hogy a vállalkozásnak nem volt köze az áfakijátszáshoz, így tőle az áfa-levonás nem tagadható meg.
A jóhiszeműség bizonyítása a lényeg. Ha sikerül meggyőzni a bíróságot arról, hogy a cég jóhiszeműen járt el, akkor a NAV nem tagadhatja meg az áfa levonását és nem szabhat ki bírságot. Érdemes felvenni a kesztyűt az adóhatósággal szemben, mert meglepően sok esetben jó eredménnyel zárulnak a NAV elleni jogorvoslati eljárások – hívja fel a figyelmet Harcos Mihály.
Az Európai Unióban a be nem szedett áfa nagyságrendileg 134 milliárd euró volt 2019-ben. Ennek jelentős része az áfakijátszásokra vezethető vissza. A Magyarországra eső rész 1.483 millió euró, vagyis közel 500 milliárd forint volt.
