Valótlan állítás, hogy a hálózat nem képes befogadni a megtermelt energiát, a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) fővezeték-hálózata körülbelül 50 százalékos mértékben van terhelve, tehát bőségesen lenne kapacitása – reagált lapunknak Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség (MNNSZ) elnöke arra a nagy hullámokat kavart kormányzati bejelentésre, miszerint a napelemek esetében az ezután érkező igényléseknél felfüggesztik a betáplálás – vagyis a hálózatra csatlakozás – lehetőségét arra hivatkozva, hogy a hazai villamosenergia-rendszer már nem tudja befogadni az így megtermelt energiát. Az intézkedés – amit Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertetett a legutóbbi Kormányinfón – azt jelentené, hogy az energiát mindenki csak a saját háztartásában használhatja majd fel, így az áram tárolását is magának kell megoldania.
A bejelentés a szakma egyöntetű nemtetszését váltotta ki, mivel az akár a lakossági napelem-telepítés teljes leállásával fenyegethet rövid távon. Az MNNSZ szerint az új szabályok nyomán a telepítések átlag 40 százalékkal drágulhatnak, mivel a fogyasztóknak arányaiban rendkívül nagy energiatárolót kellene vásárolniuk ahhoz, hogy a napelemek által termelt áramot fel tudják használni.
A háztartások áramtermelése mindössze 3 százalék
Kiss Ernő azt mondja, arányaiban nagyon kevés a napelemes rendszer hazánkban, a háztartások a teljes hazai villamosenergia-termelés mindössze 3 százalékát adják. A Mavir átviteli hálózatára ki sem jut a háztartási méretű napelemes erőművek által megtermelt szűkös mennyiségű villamos energia, hanem már az elosztói hálózaton felhasználódik. Ez lényegében annyit jelent, hogy az áram rögtön használatba kerül a termelés helyszíne környékén, például iskolákban és más közintézményekben. Ezzel szemben a hazai termelés közel felét előállító paksi atomerőmű a megtermelt áramot az átviteli hálózaton át juttatja el Soprontól Mátészalkáig mindenhová – magyarázta.
Az elnök azt elismerte, hogy jelenleg az ország villamosenergia-hálózata a centrális termelésre és az importra van kalibrálva, emiatt valóban nem tökéletes arra, hogy kezelje például a napelemes rendszerek által megtermelt, időjárásfüggő kapacitást. Eddig is voltak olyan területek, vezetékszakaszok, amelyekre olyan sok napelemes rendszer kapcsolódott, hogy a betáplálás nem volt lehetséges. Az áramszolgáltatók hálózati szakemberei egyenként vizsgálták meg az egyes szakaszok alkalmasságát.
A mérésekről kiadott úgynevezett műszaki gazdasági tájékoztatók tanúsága alapján azonban az esetek döntő többségében megfelelőnek értékelték a projekteket.
Az elnök úgy látja, Gulyás Gergely kormányinfós bejelentésének alapja valamilyen félreértés, tévedés lehetett. Az egész világon hatalmas az igény a napelemes rendszerek iránt, a betáplálás ilyen jellegű tiltása, amit nálunk terveznek, tudomása szerint egyetlen országban sem létezik.
A nyilatkozat egyébként éppen akkor érkezett, amikor brutális mértékben megdrágult az áram, és a fogyasztói igények példátlan mértékben megnőttek az olcsó energiaforrások iránt. Eközben a hazai villamosenergia-felhasználás 40 százaléka import, az egyik fő beszállító pedig Ukrajna, amelynek a múlt héten több napon keresztül éppen Magyarország exportált áramot, mert az orosz erők szétlőtték az ottani hálózatot. Az pedig ezen a héten derült ki, hogy az ukrajnai erőművek közel harmada megsemmisült a támadásokban, emiatt korlátozzák az áramellátást – ez pedig növeli az ellátás bizonytalanságát.
Kiss Ernő azt állítja, a Technológiai és Ipari Minisztériumnál (TIM) – amely a napelemes rendszerekkel kapcsolatos döntésekben és az áramszolgáltatói hálózat felügyeletében illetékes – soha nem merült fel, hogy a továbbiakban minden szereplő számára megakadályozzák a visszatáplálás lehetőségét. Az MNNSZ részt vesz a döntés-előkészítési, törvényalkotási folyamatokban, rendszeresen egyeztet a minisztérium illetékeseivel, akik eddig elkötelezettnek látszottak amellett, hogy a napenergia-ipar minél gyorsabban és szélesebb körben elterjedjen.
„Abban bízunk, hogy a Magyar Közlönyben hamarosan megjelenő rendelet korrigálni fogja Gulyás Gergely bejelentését, és a TIM gárdája képes lesz normális mederbe terelni a folyamatokat” – hangsúlyozta a szakember. Reményei szerint a végső határozat arról szól majd, hogy a kormányzat lehetővé teszi a napelemes rendszerek gyorsított engedélyezését. Az egyeztetések egyébként jelenleg is zajlanak, vagyis Kiss szerint a rendelet akkor még nem is körvonalazódott, amikor a kancelláriaminiszter megszólalt.
Erre utal, hogy a kormányinfót követően Steiner Attila energiaügyi államtitkár és Palkovics László miniszter is megszólalt a technológiai minisztérium részéről – Kiss Ernő szerint azért, hogy mentsék a menthetőt. A zűrzavarra jellemző, hogy az egyes kormányzati szereplők nyilatkozatai nem fedik teljesen egymást. Gulyás úgy fogalmazott, hogy csak azok esetében változik a szabály, akik „ezt követően” telepítenek, de időpontot nem jelölt meg. Palkovics azt mondta: nem lesznek kárvallottjai a döntésnek, vagyis aki valamilyen formában már engedélyt kapott a napelem-telepítésre, az eredeti feltételekkel tudja majd megvalósítani a beruházást. Steiner az energiatárolók támogatási programjáról posztolt, amihez várják az európai uniós forrásokat, egyúttal hangsúlyozta, hogy a felfüggesztés csak addig tart, amíg a hálózat bővítését befejezik.
Lapunk megkereste a TIM-et azzal kapcsolatban, mi a jelenlegi álláspontjuk a témában, amint válaszolnak, beszámolunk róla.
Az egyik oldalon dömping, a másikon teljes elbizonytalanodás
A kormány múlt csütörtöki bejelentése óta felbolydult a piac, és tovább nőtt az érdeklődés a napelemrendszerek iránt. Az egyik szolgáltató például négy nap alatt jutott hozzá az egész éves rendelésállomány ötödéhez.
Sokan kérik, hogy hamar töltsük fel az engedélykérelmet, az eljárásokat gyorsítsuk fel, mivel a kérelmek beadása már azt jelenti, hogy a rendszertelepítés kezdeményezhető, tehát még az új szabályok megjelenése előtt folyamatban van
– mondta lapunknak Kujáni Péter, a napelemes rendszerekkel foglalkozó Energiatakarék SLR Kft. értékesítési igazgatója. Az eddigi nyilatkozatokból ugyanis azt valószínűsítik, hogy aki már bejelentette a háztartási kiserőmű telepítési, illetve hálózatra csatlakozási igényét, azt nem érinti a szabályváltozás. Az ügymenet úgy néz ki, hogy a kuncsaft szerződést köt a telepítést végző céggel, az utóbbi pedig beadja az igényt az áramszolgáltatóhoz a hálózatra történő csatlakozásra. A cégek és az érintettek is úgy értelmezik, hogy ha az igénybeadásig eljut az ügy, és az áramszolgáltató nyilvántartásba veszi azt, akkor még a régi szabályok szerint, szaldóelszámolással történhet a szerződés.
A mostani dömping mellett azonban fontos következmény, hogy a bejelentés elbizonytalanította a beruházók nagy részét. Sok helyszínen ugyanis – az ELMŰ szolgáltatási területén kívül mindenhol –, ahol fázisbővítésre van szükség, nagyon sokan még nem kaptak szolgáltatói szerződést. Amennyiben viszont nem zajlott le teljes mértékben a fázisbővítés, akkor be sem adható az engedélykérelem a napelemrendszerre. A szakember elmondása szerint több tucat olyan szerződése van a cégüknek, melyeknél jelenleg is zajlik a kiépítés.
Habár Palkovics László azt mondta, nem lesznek kárvallottjai a napelemstopnak, a 200 milliárdos támogatási program résztvevői számára ez most nem egyértelmű. Mint megírtuk, a program első köre az uniós helyreállítási alapból (RRF) finanszírozandó lakossági napelemes pályázat igénylői a késlekedés miatt már eddig is buktak. A késlekedés számukra nagy gond, mivel a pályázat elbírálása és a támogatói okirat megszerzése előtt nem folyamodhatnak engedélykérelemhez. Az Energiatakarék esetében mintegy 150, országosan pedig még mindig több tízezer ügyfél érintett, akik még nem teljesítették a pályázat első hat hónapos mérföldkövét. Ők mindenképp bizonytalan helyzetbe kerültek, hiszen nem ilyen feltételek mentén, ráadásul ingyenes lehetőséggel, nem pedig ekkora költségekkel számolva döntöttek amellett, hogy napelemes beruházást kezdeményeznek. A kétségekre egyelőre annyi a válasz, hogy meg kell várni a rendeletet, csak akkor lehet átszámolni a díjakat és a megtérülési időt.
Bár még az első kör sem zárult le, a kormány nemrég meghirdette a második, 200 milliárd forintos etapot, és akkor szó sem volt még a hálózati problémákról. Most úgy áll a helyzet, hogy nem állították le, de bizonytalan időre jegelték a napelemes pályázat második körét. Steiner Attila szerint a kormányzat az elsőkörös pályázók projektjeit a hazai költségvetés terhére teljes mértékben előfinanszírozza addig, amíg az uniós forrásokról nem születik egyezség. A pályázat második szakaszáról viszont csak a támogatások felhasználásáról szóló hivatalos megállapodás után döntenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bárki beadhatja a pályázati kérelmét a második körre is, csak éppen nem kaphatja meg a támogatói okiratot addig, amíg az Európai Bizottsággal nem rendeződött a vita.
A rendelet konkrétan életveszélyes lenne
Gulyás Gergely a napelemstop bejelentésekor jelezte, hogy az úgynevezett szigetüzemű rendszerek engedélyeztetését jóval egyszerűbbé teszi a kormány. Az ilyen rendszerek esetében az adott épület napelemes rendszere önálló áramellátó egységet képez, nem kapcsolódik a hálózati áramellátó rendszerhez.
Ez azt jelenti, hogy a szigetüzemű rendszereket nem kell engedélyeztetni, ez pedig konkrétan életveszélyes helyzeteket teremthet
– állítja Kujáni Péter. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis olyan ingatlan esetében, amelyik előtt közterületen gerincvezeték halad el – akkor is, ha nincs a hálózatra kötve – kifejezetten tilos az áramszolgáltató engedélye nélkül szigetüzemű akkumulátort telepíteni.
Az életveszélyt az okozná, hogy engedélyeztetés nélkül nincs előírva, milyen eszközökkel szükséges meggátolni a visszatáplálást a hálózatra. Ezeket az eszközöket szakszerűen kell kiépíteni és jóváhagyatni a szolgáltatóval, amely garantálja, hogy nem fog visszatáplálni semmilyen körülmények között. Amennyiben viszont nincs meghatározva, akkor bárki házilag is próbálkozhat.
Akár Feri bácsi, a szomszéd villanyszerelő is összerakhat valamit, csak ide-oda dugdossa majd a madzagokat
– tette hozzá.
Viszont, ha nincs megfelelően meggátolva a visszatáplálás a hálózatba, az tragédiákat okozhat. Például hamarosan nagy számban kezdődnek a hálózatfejlesztések, amelyek esetében a szerelést megelőzően az üzemeltető lekapcsolja az áramot a hálózaton. Amennyiben viszont egy lakóház napelemrendszere továbbra is visszatáplál az áramtalanított hálózatra, akkor a szerelőket agyoncsaphatja az áram.
Ebből látszik, hogy a módosítást még azelőtt jelentették be, hogy véleményezték volna a szakmai képviseletek, illetve az áramszolgáltatók
– fogalmazott Kujáni Péter.
