Még nincsenek részletszabályok, így senki nem tudja, pontosan mennyi lesz a piaci ár, amit majd augusztustól kell fizetniük azoknak, akik a kormány által múlt szerdán bejelentett átlagfelhasználásnál többet fogyasztanak áramból és gázból. Erre a kérdésre Holoda Attila energetikai szakértő, a második Orbán-kormány egykori energiaügyi helyettes államtitkára sem tudott választ adni.
A rezsicsökkentés csökkentésével kapcsolatban eddig hiába bombáztuk kérdésekkel többek között a piaci árról is az illetékesnek gondolt szervet, céget és személyt (Technológiai és Ipari Minisztérium, Miniszterelnökség, MVM, Németh Szilárd rezsibiztos), egyelőre nem kaptunk választ. Márpedig nagyon nem mindegy azoknak akik valamilyen okból az átlag felett fogyasztanak áramból és/vagy gázból, hogy mennyi lesz az a bizonyos piaci ár. Ha valóban annyival kell számolni, mint amennyi a kormányinfón közöltekből kiszámított piaci ár, az tetemes többletköltséget jelenthet.
- Áramnál a Németh Szilárd által elmondottak alapján a kormány 242 forintos piaci árral számolt 1 kilowattórára.
- Földgáznál a piaci ár 913 forintot jelentene köbméterenként.
Ám arról, hogy pontosan honnan vették ezt az árat, eddig szintén nem kaptunk felvilágosítást az érintettektől.
– jelentette ki Holoda Attila a 24.hu-nak. Álláspontja szerint ugyanis nincs olyan ár, amihez az emberek a különböző számításokkal igazodni tudnának.
A kormányinfón akadt olyan újságíró, aki feszegette, mennyi az aktuális piaci ár – és azt a választ kapta, hogy ezt meg lehet nézni az interneten. Holoda Attila szerint ez nem így van, mint mondta, ha rámegyünk bármelyik gáztőzsde oldalára, mindegyiken hasonlóak az árak, mégis eltérnek egymástól, ráadásul folyton mozgásban vannak. Van egy ár a magyar gáztőzsde oldalán, de van számos más spot market oldal is, ahol szintén vannak árak – másmilyenek. Akkor most melyik a „piaci ár” közülük, melyiket venné alapul a kormány? Áramnál ugyanez a helyzet, a számítógépén éppen nyolcféle tőzsdei árat figyelt.
Volt, aki megnézte hogy a kormányinfó napján a magyar áramtőzsdén 350 euró volt 1 megawatt, amiből 1 kilowattóra ára 140 forint körüli összegre jön ki, nem 240 forintra. A gáznál pedig 120 forint/köbméter körül volt az átlagár, kérdés, hogyan lett ebből 900 forint feletti piaci köbméterár?
Amikor Holoda Attilával beszélgettünk, az energetikai szakértő a külföldi áramtőzsdéken éppen 180, illetve 177 eurós megawattonkénti áramárat látott. Mint mondta, az ár attól is függ, mikor szerzik be az energiát, honnan, és milyen arányban származik az egyik helyről beszerzett mennyiség a másik helyről beszerzetthez képest. Hogy mennyi az ár, azt csak az a cég tudja megmondani, amely a lakossági egyetemes szolgáltatáshoz nagykereskedőként beszerzi a gázt és az áramot, vagyis az MVM. De mivel ők is számos helyről szerzik be az energiát (nem csak a tőzsdékről, hanem közvetlenül is vásárolnak), Holoda szerint a cégnek sem egyszerű megmondania (figyelembe véve a beszerzéseket, és ha van, a tárolási költségeket) mennyi is a „piaci ár”.
Holoda Attila úgy tudja, a magyar áramtermelés felét, az áramfogyasztás majdnem felét a paksi atomerőmű fedezi, amely nagyon olcsón, 10,5 forint/kilowattóra áron termel. Hozzátette, az összes magyar áramtermelés a magyar áramfogyasztás mintegy 70–72 százalékát fedezi, a többi importból való. A gáznál ugyan van minimális a hazai kitermelés, ám a felhasználás nagy részét (mintegy 98 százalékát) importból fedezik. A hazai földgázkitermelésnél maximált ár van, tudomása szerint 30 forint/köbméter – ennyit kap érte a Mol. Hozzátette, nyilván nem is nagyon érdekelt így a kitermelésben. De hogy az import milyen áron jön be, azt nem tudni, azon belül azt sem, hogy milyen ár szerepel például a hosszútávú magyar–orosz szerződésben, mert titkolják.
Egyébként – mint Holoda Attila elmondta – a hosszútávú energiaszerződésekben nem konkrét árak szerepelnek, hanem formulák, amelyek lekövetik a tőzsdei átlagágárak változását (gáznál például a holland TTF-et), bizonyos időszakra átlagolnak (például egy hónapra), és ehhez képest lehet diszkont az ár, vagy valamennyivel magasabb a mennyiségtől függően. Vagyis nem a napi tőzsdei árak érvényesülnek. Egy biztos, az MVM-nek arra kell törekednie, hogy a lehető legolcsóbb forrásból szerezze be az energiát.
De hogyan lesz mindebből a kormányinfón kirajzolódó, több szakértő szerint is igen magasnak tűnő piaci ár? Holoda Attila szerint blöff volt, ami a kormányinfón elhangzott, nem lehet megmondani, mennyi lauf volt benne. A tőzsdei árakat nézve nem indokolt olyan magas ár, amire Németh Szilárd utalt – tette hozzá.
Átgondolatlannak tartja a rezsibejelentést, szerinte jobb lett volna, ha fogyasztás szerint, sávosan határozzák meg, kinek mennyit kell fizetnie. De bele kellene férnie a szociális súlyozásnak, figyelembe kéne venni a rászorultság elvét, így például tekintettel kellene lenni arra is, ha több háztartás van egy fogyasztási helyen (például több generáció lakik együtt, illetve egy fogyasztási helynek minősül a társasház összes lakása, stb.). Utalt arra is, hogy sokan nem fogják tudni kifizetni, ha valóban ilyen magas piaci árakkal számolják majd az átlag feletti fogyasztást. Megjegyezte, a rendszerváltás óta nem volt rá példa, hogy a lakosságra ráengedték volna a piaci árakat. Az átlagfogyasztással meg az a baj szerinte, hogy benne vannak olyan fogyasztási helyek is (például a hétvégi házak, a nem lakott ingatlanok is), amelyek lefelé húzzák az átlagot.
Lapunk azt is megkérdezte az illetékesektől, hogyan határozták meg az átlagfogyasztást. A választ még várjuk.
