Gazdaság koronavírus

GKI: a negyedik hullám lassíthatja a második félévre várt lendületes növekedést

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

Megjelent a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzése, melyben megállapították, hogy az elmúlt hónapokban a magyar GDP növekedése és az árszínvonal emelkedése is a korábban gondoltnál gyorsabb volt. Az EU-val való viszony kiélezése a helyreállítási és egyéb EU-forrásokhoz való hozzáférés csúszása miatt immár gazdasági veszteségeket okoz – tették hozzá.

Ahogy ők látják, a kormányzat továbbra is konfrontatív EU-politikája, laza költségvetési és jövedelempolitikája, valamint a jegybank főleg verbálisan erős, de a kamatemelésben ténylegesen is megmutatkozó szigorítása összességében nem kellően konzisztens, a rövid távú választási céloknak alárendelt, az egyensúlyi szempontokat háttérbe szorító politikára utal. Úgy vélik, ebben a választásokig aligha lesz érdemi változás. Ugyanakkor arra számítanak, hogy a járvány már elkezdődött negyedik hullámának jelenleg reméltnél súlyosabb következményei a most várt növekedési és áremelkedési ütem lassulásához vezethetnek. Íme néhány főbb mutató.

Gazdasági növekedés

A GKI 2021-ben továbbra is 7% körüli gazdasági növekedést vár. Úgy vélik, a korábban gondoltnál gyorsabb második negyedévi növekedést a járvány negyedik hulláma ellentételezi. Az első félévi növekedésben fontos szerepet játszott az exporttöbblet számottevő emelkedése, a második félévben várhatóan a fogyasztás és a beruházás szerepe fog növekedni. Arra számítanak, hogy 2022-ben – mivel idén már a 2019. évi szint felett teljesít a magyar gazdaság – a növekedés 5% körülire lassul.

A választási költségvetés a korábban vártnál is gyorsabb fogyasztásbővülést, a finanszírozási és piacproblémák lassúbb beruházási dinamikát vetítenek előre, s zárulhat az export/import olló. 2022-ben – a várhatóan kiugróan növekvő turisztikai ágazat kivételével – szinte minden ágazat bővülése visszafogottabb lesz szerintük, különösen az iparé és az építőiparé. Ugyanakkor ez a fékeződés a várakozások szerint az egész EU-ra jellemző lesz, miközben a magyar dinamika a régió élmezőnyébe tartozhat – jegyezték meg.

Foglalkoztatás

A foglalkoztatottak száma a tavalyi éves átlagban 1,2 százalékos visszaesés után idén 1 százalékkal, jövőre 0,5 százalékkal emelkedik előrejelzésük alapján. A munkanélküliség a 2019. évi 3,4 százalékról 2020-ban 4,3 százalékra emelkedett, 2021-22-ben 4,1, illetve 4% körüli átlagot várnak. Hozzátették, hogy egyes szakmákban már ismét munkaerőhiány tapasztalható.

Fogyasztás

Becslésük szerint a lakossági fogyasztás szintje idén eléri a 2019. évit. 2022-ben, mint választási évben a minimálbér, a reáljövedelem és a fogyasztás érezhető gyorsulása várható, miközben a GDP-növekedés dinamikája lassul. A hiteltörlesztési moratórium kifutása és az összességében gyorsan növekvő vásárlóerő inflációs hatása tovább fokozza szerintük a jövedelmek növekvő differenciálódásának hatását.
Idén a fogyasztás 3,5, jövőre 4,5 százalékos bővülése várható a GKI szerint.

Beruházás

Az állóeszköz-felhalmozás szintje csak 2022-ben fogja meghaladni a 2019. évit. A beruházási ráta továbbra is 27-27,5% körüli, magas. A gazdaságkutatónál úgy látják azonban, hogy ezen belül kevés a gazdaság, illetve a társadalom valós modernizációját szolgáló fejlesztés, ami részben a finanszírozó államhoz, nem pedig a piachoz való alkalmazkodás következménye.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik