A hatósági malmok lassan és továbbra is csendben őrölnek az alapvetően betegszállítást végző Sanamed Nonprofit Kft. ügyében, de arra már jó volt a figyelem, hogy a cég rádöbbenjen, több tízmillió forintnyi bevételt és közterhet nem vallott be a korábbi években, ezt pedig utólag korrigálta.
A ceglédi kórházzal azonos címen levő, gyakorlatilag a kórház és a térség betegeinek oda- és visszaszállítását bonyolító, de közben a kórház orvosainak, ápolóinak ügyeletbe való beosztását is menedzselő Sanamed Kft. akkor került a kirakatba, amikor dolgozók beszámolói, dokumentumok és hangfelvételek alapján minden arra utalt, hogy jogszabálysértéseket követtek el a cégnél, a dolgozók fizetésük egy részét feketén kapták, a túlórákat nem kapták meg szabályosan, és a nyilvántartások sem tükrözték a valóságot. Mivel ezek munkaügyi és adóügyi kérdések is, ezért két hatóság, a munkaügyi felügyelet és az adóhivatal is ráállt az ügyre 2018 elején, miután cikkeket közöltünk a cégnél folyó gyakorlatról, és cikkeink nyomán feljelentés is született. Az elején komótosan mozgó és furcsa módszereket alkalmazó hatóságok mégsem váltak közlékennyé, forrásaink beszámolói után is csak annyit ismert el a munkaügyi hatóság 2018 végén, hogy jogsértést tapasztaltak, de hogy mire jutottak, pláne az újabb ellenőrzés keretében, arról hallgattak. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal még ennyit sem közölt.
A hatóságok kommunikációs hozzáállásában azóta sem történt változás, a munkaügyi hatóság többszöri kérdésünkre sem felelt, a NAV mostani válaszából pedig csak azt a következtetést lehet levonni, hogy még mindig folyik valamilyen eljárás. Pedig kíváncsiak lettünk volna arra, hogy idestova három éve indult el két szálon is az ellenőrzés, pontosan mire jutottak az illetékesek, találtak-e felelőst. Forrásaink mesélik, hogy még mindig kérdeznek ki egykori, illetve mostani dolgozókat a hatósági emberek a vontatott folyamat keretében.
Bevallották, hogy korábban nem mondtak igazat
A cég – amely két éve nem válaszol kérdéseinkre, pedig most is kerestük több csatornán is – nyilvános dokumentumai azonban érdekes fejleményekről árulkodnak. A céges beszámolókat május végéig kell leadni. 2018 tavaszán kezdtek foglalkozni a cég ügyével a hatóságok, az akkor beadott beszámoló semmiben nem tért el a korábbi évek anyagaitól. Ám a 2019 májusában, tehát legalább egyéves hatósági jelenlét után készített, a 2018. év gazdálkodásáról képet adó beszámolóban a cég mintha rájött volna, érdemes tisztába tenni a múltat.
A cégnél az év során jelentősebb hiba miatt önellenőrzés történt. 2018. üzleti év folyamán önellenőrzés történt 2015-2016-2017-es lezárt üzleti évekre
– írják a 2019. május 31-i keltezésű, 2018-ra vonatkozó kiegészítő mellékletben.
A három évre összességében közel 150 millió forint plusz személyi ráfordítást vallottak be utólag, ebből 65 millió forintot a különböző, munkabért terhelő elvonások – munkaadói és munkavállalói járulékok, személyi jövedelemadó – tesznek ki, és jött még rá némi áfa és társasági adó is. Beismerték azt is, hogy 125 millió forinttal több bevételük volt, mint amit korábban közöltek. Egyéb kisebb tételek is voltak, összességében pedig 23 millió forinttal lett kevesebb a nyereségük, mint amennyit a korábban leadott dokumentumokban szerepeltettek.
A személyi jellegű ráfordításoknál bevallott nagy emelés egybevág a forrásaink által elmondottakkal, azzal, hogy 2015-től elterjedtté vált a cégnél a javadalmazás egy részének zsebbe történő fizetése, ezt pedig utólag úgy lehet a valósághoz közelíteni, hogy korrigálják a korábban leadott beszámolókat, megnövelve a személyi költségeket.
Beszéltünk – anonimitást kérő – könyvelőkkel, ők is alátámasztották ezek alapján, hogy aligha véletlen, hogy a cég ráeszmélt az igazságra.
Az önellenőrzés önellenőrzése
Aztán rá egy évre még egy érdekesség történt. A cég előbb 2020 júliusában adta be a 2019-re vonatkozó beszámolóját, majd azt októberben töröltette, és egy újat töltött fel a nyilvános adatbázisba. A kiegészítő melléklet első verziójában volt egy mondat, amelyet a második változatból már töröltek: „A cégnél az év során történt ellenőrzések jelentősebb összegű eltéréseket nem állapítottak meg.”
A dokumentumból az is látszik, hogy újabb önellenőrzést hajtott végre a cég, az egyszer már önellenőrzött 2016-os évet újra korrigálták: 17 millió forinttal nagyobb bérköltséget vallottak be, 4,5 millió forinttal magasabb bérjárulékot, és találtak 11 millió forint egyéb, nem részletezett bevételt, az eredményük pedig 10 millió forinttal csökkent.
Ezeken túl még egy körülmény támasztja alá, hogy az évi 1,6 milliárd forint árbevétellel gazdálkodó vállalkozásnál korábban nem minden szám stimmelt. A bér után a munkáltató által fizetendő közterhek zömét a szociális hozzájárulási adó teszi ki.
- A 2018 tavaszán közzé tett beszámoló szerint bérjárulékra 2017-ben 50 millió forintot fizetett ki a cég úgy, hogy 123 dolgozót foglalkoztatott.
- A 2020 októberében kiadott dokumentum szerint 2019-ben 56 millió forintot (a két évvel korábbinál 12 százalékkal többet) úgy, hogy csak 106-an (a két évvel korábbinál 14 százalékkal kevesebben) dolgoztak a vállalkozásnál.
- Ráadásul a szocho mértéke 2017-ben még 22,5 százalék volt, 2019-ben az év első felében 19,5, az év második felében pedig 17,5 százalék – vagyis két év alatt 18 százalékot (22,5-ről átlagosan 18,5 százalékra, azaz 4 százalékpontot) esett a szocho kulcsa.
Magyarán: 2017-ben egy dolgozóra átlagosan évi 406 ezer forintnyi bérjárulék esett, két év múlva 528 ezer forint. De közben a szocho mértéke nagyot esett, ha ezzel még korrigáljuk a számokat, az adódik, hogy két év alatt csaknem 60 százalékos bérnövelést hajtott végre a cég. Ez aligha tűnik valószínűnek. Inkább arra utal, hogy a 2017-es szám nem volt valós.
Forrásaink beszámolói ezt alátámasztani látszanak. Azt mesélték, hogy most már a dolgozók a törvényeknek megfelelően kapják a jussukat.
