Belföld
Cegléd, 2011. augusztus 14.
A ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet.
MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Kiszervezett ügyelet a kórházban: bizarr megoldás az orvosok itthon tartására

Baksa Roland
Baksa Roland

újságíró. 2017. 12. 11. 11:17

Szokatlan módon 20 orvost, valamint gépészt, informatikust és villanyszerelőt szerez ügyeleti műszakra a ceglédi kórház: egy céggel szerződött, amely a rendelkezésére bocsátja az orvost és a fizikai dolgozót. Csak épp a cég a kórházban dolgozó orvosoké. Meglehet, csak ilyen módszerrel lehet itthon tartani az orvosokat.

Óriási, egy teljes évnyi bevételének megfelelő összeget nyert el közbeszerzésen a minap egy egészségügyi cég, amely Cegléden, a Törteli út 1-3. szám alá van bejegyezve. Történetesen ez a város kórházának is a címe, a zsíros megbízást pedig pont a ceglédi kórház adja.

Ez azonban csak az egyik olyan körülmény, amelyet a kívülálló furcsállhat.

A ceglédi Toldy Ferenc Kórház ügyeleti műszakokra keresett egy sor szakembert – a baleseti sebésztől kezdve a kardiológuson és altatóorvoson át műtős szakdolgozókig és az ügyeletvezető főorvosig bezárólag –, összesen húsz orvost és három technikai dolgozót. A pályázaton egyetlen cég indult: a Sanamed Egészségügyi Szolgáltató és Kereskedelmi Közhasznú Nonprofit Kft. meg is nyerte a tendert. A cég, amelynek a székhelye megegyezik a kórház címével, négy évre bő 1,2 milliárd forintért biztosítja az ügyeleti stábot.

A Sanamednek nem volt nehéz megugrania a pályázati feltételként támasztott bevételi küszöböket, idén is már behúzott egy bő 300 milliós megbízást a ceglédi kórháztól ugyancsak ügyeleti tevékenységre, de az elmúlt bő négy évben másfajta munkára is szerződtették a céget. A kórház főigazgatójától, Pusztai Dezsőtől tudjuk, hogy 2013 áprilisa óta állnak szerződésben, azóta idén október végéig közel 2,7 milliárd forintot fizettek az egészségügyi szolgáltatónak.

Annak a cégnek, amelynek sokáig tulajdonosa és vezetője maga Pusztai volt.

Pusztai több más ceglédi, kórházi orvos mellett alapítója a cégnek, egy időben többségi tulajdonos is volt. 2010 végén aztán kiszállt, azóta, írta a 24.hu-nak, nem vállalt semmilyen szerepet a Sanamed életében.

Budapest, 2010. január 29.
Bíró Ferenc, a Mentők és Betegszállítók Országos Egyesületének (MBOE) elnöke (b) beszél az Egészségügyi Minisztériumban, mielőtt petíciót adott át a miniszternek. Mellette állnak az MBOE alelnökei, Tóth István (b) Pusztai Dezső (j). Az egyesület a hosszabb ideje sikertelen finanszírozási tárgyalások után autós demonstrációt tartott a fővárosban.
MTI Fotó: Honéczy Barnabás
Pusztai Dezső jobbra
Fotó: MTI/Honéczy Barnabás

A cég azonban azóta is jócskán profitál a kórházzal való együttműködésből.

Maga Pusztai ismerte el, hogy a kórház mostani alkalmazottai közül többeké a cég, ők ott tagok és dolgozók is, tehát nem véletlen a címegyezés.

A gyakorlat leginkább az, hogy saját főállású dolgozóink látják el a feladatot a társaság keretein belül. Így a „külsős cég” megnevezés kicsit sántít, mert a dolgozók többsége kórházunk főállású dolgozói, akik egyben tagjai is a nonprofit kft.-nek.

(A cég már nem volt ennyire közlékeny, azt írták, a cég tisztviselői nem álltak és nem állnak munkaviszonyban a ceglédi kórházzal, a többi munkavállalójáról pedig nem adnak ki információt.)

Vagyis a képlet valahogy így néz ki: a kórház mostani dolgozóiból verbuválódott cég kap óriási összegű megbízásokat attól a kórháztól, amelynek a mostani vezetője a cég korábbi tulajdonosa és ügyvezetője.

Ha itt érne véget a cikk, egy klasszikus „hogyan folyassuk a közpénzt magánzsebekbe, hogyan oldjuk meg okosba’ a dolgot” történettel állnánk szemben. De a valóság, konkrétan az orvoshiány szülte kényszer árnyalja ezt a képet.

Bevált, elterjedt konstrukció ez, amikor az ügyeletre egy céggel szerződik a kórház, így az orvosokat, szakdolgozókat nem kell közalkalmazottként ügyeltetni – magyarázta a 24.hu-nak egy másik magyar város orvosa, aki jól ismeri a helyzetet. A háziorvosi ügyeletnél ugyanez van országos szinten. Olyan mértékű az orvoshiány, hogy sok, főként vidéki kisebb kórház már nem bírja kiállítani az ügyeletet. A szabály ugyanis az, hogy egy éjszakai ügyelet után 8 órán át nem foglalkozhatna beteggel az orvos – vagyis ha valakit beosztanak ügyeletbe mondjuk hétfő délután 4-től kedd reggel 8-ig, az orvos legközelebb szerdán mehetne be dolgozni normál munkaidőben a kórházba, így valakinek őt kellene helyettesítenie kedden. De nincs, aki helyettesítse.

Előnyök még

Ha egy olyan esetet nézünk, amikor egy egészségügyi szolgáltató cég közvetít ki kórházakhoz más kórházakból orvosokat, ott az az előny merül még fel a kórház szemszögéből, hogy nem kell

  • minden nap ügyeletes után rohangásznia,
  • a saját orvossal ügyeltetni (aki kiesne a másnapi normál munkaidőből),
  • az ügyeletben dolgozók után járulékot fizetni,
  • a megbetegedés, betegszabadság miatti kieséssel vagy plusz költséggel számolnia,
  • szabadságot adnia az ügyeletesnek.
  • Az egészségügyi cég pedig a szerződés alatt biztos jövedelemhez jut – amiből az orvosokat a megállapodásuk alapján kifizeti.

Ezért sok kórház oldja meg az ügyeletet úgy, hogy más kórház orvosai vállalkozóként, egyéni közreműködői szerződéssel ügyelnek ott. Vagy ugyanez történik, csak egy cégbe összeállnak az orvosok, vagy egy vállalkozás közvetíti ki őket más kórházakhoz. Vagy ahogy Cegléden: a kórháznak a dolgozói a saját cégükbe tömörülve, azon keresztül látják el az ügyeletet. Napközben közalkalmazottként gyógyítanak, este meg egy cégen keresztül vállalkozóként, közreműködőként.

A munkaügyi előírások nem véletlenül kötik meg a kórházban közalkalmazottként foglalkoztatottak és az intézmény kezét, fáradtan nagyobb az esély a hibázásra. Aki vállalkozóként, illetve cégen keresztül látja el az ügyeletet, annál az ÁNTSZ szemet huny a kötelező pihenőidő megszegése felett, nem ellenőrzik szigorúan, egyszerűen azért, mert nem lehet máshogy megoldani már az országban az ügyelet ellátását – vázolja a helyzetet forrásunk.

Olcsóbb, miközben így lehet itthon tartani az orvosokat

A kórház ráadásul jóval olcsóbban jön ki így. Cegléden a baleseti sebészeti ügyeletre mindig két orvost vár a kórház, havonta 2,6 millió forintot fizet ezért a cégnek – vagyis fejenként havonta 1,3 millió forintjába kerül a kórháznak. A főigazgató írja:

Ha felvennénk egy orvost főállású ügyeletesnek 1,3 millió forintért, ami reális összeg az orvos számára, az a kórháznak még a járulék miatt 22 százalékkal többe kerülne és legalább 3  ilyen főállású orvosra lenne szükség, hogy lefedjük a teljes ügyeleti készenléti időszakot. Arról nem beszélve, hogy több szakmában, ennyiért nem jelentkezik évek óta senki.

Vagyis egy cég közbeiktatásával a kórház kijön havi 2,6 millió forintból ennél a példánál maradva, míg ha az ügyeletet is normál munkaviszony keretében kellene megoldania a saját dolgozóval, akkor több mint 4,7 millió forintját emésztené fel.

A legtöbbet altatóorvosi ügyeletért fizet a ceglédi kórház, havi 2,7 millió forintot, egy ügyeleti helyre. Itt is igaz, ami a baleseti sebészeti ügyeletnél: egy ember nem tudja végigcsinálni a hónapot csak ügyeletben, vélhetően itt is három orvos között oszlik meg ez a tétel. Ráadásul altatóorvosból is különösen nagy hiány van.

A kórház azon túl, hogy így olcsóbban megoldja az ügyeleteket, a saját dolgozóinak a többletmunkáért így juttat plusz pénzt. Ezzel tudja itthon tartani az orvosait – magyarázza anonimitást kérő beszélgetőtársunk.

És lehet, hogy az általános munkaerőhiány az oka annak is, hogy a villanyszerelőt, a gépészt és az informatikust is így szerzi ügyeletre a kórház. Ha azok is a kórház közalkalmazott dolgozói 8-16 óra között, és ők látják el az ügyeletet is, úgy jócskán dob a fizetésükön ez a fajta mód: a villanyszerelő és a gépész után havi nettó 415-415 ezer forintot kasszíroz a cég, az informatikus után 240 ezret. Ha a pénz meg is oszlik két vagy három ember között, ahogyan az orvosoknál is ennyi ember kell egy havi ügyelet kitöltéséhez, még így is havi 100 ezer forint körüli összeg esik egy fizikai dolgozóra.

A ceglédi kórház főigazgatója úgy foglalta össze, hogy miért ezt a megoldást választják:

Így a legegyszerűbb és legjobb, a leggazdaságosabb, legrugalmasabb, a kórháznak és a feladatot ellátó orvosoknak is, és hangsúlyozni szeretném, hogy jogszerű. A kórház minőségügyi szabályai és a munkaügyi szabályok a közreműködőt ugyanolyan formában kötik a feladat ellátása során, mint a közalkalmazottakat.

Kiemelt kép: MTI/H. Szabó Sándor

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Marjai János / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.