Még az omladozó Városháza felújítására sem jut pénze Budapestnek

„Minden terv, ami papíron volt, az már nincs” – nyilatkozta Karácsony Gergely két héttel a veszélyhelyzet kihirdetése után. A főpolgármester nem túlzott nagyot: az adóbevétel-kiesések és elvonások miatt júniusban 65 milliárd forintot zárolt a Fővárosi Önkormányzat. Az általunk megismert dokumentum szerint

csúszhatnak régóta felújítandó terek rekonstrukciói, útfelújítások, közlekedési beruházások, zöldterület-fejlesztések és még egy sor más dolog, amit Karácsony megígért a programjában.

Eddig sem volt kérdés, mi lehet a kormány politikai haszna azzal, ha egyre szorosabb pórázon tartja a fővárost, de a listát elnézve még világosabb: ha ezekre a beruházásokra valóban nem lesz pénze a fővárosnak, akkor az komoly támadási felület. Nem véletlen, hogy Karácsony Budapest-adóról beszél, és arról, hogy a kormány fejőstehénnek használja a várost.

Lánchíd: a legnagyobb falat

Hogy a felsorolt beruházások közül végül mire nem tud az idén költeni Budapest, az csak októberben derül ki véglegesen: ahogy azt a zárolásról szóló rendeletben írják, a helyi iparűzési adó (hipa) előlegét szeptember 30-áig kell befizetni, vagyis akkor látják majd a Fővárosi Önkormányzatnál, mekkora lyukat ütött a koronavírus miatti gazdasági leállás a büdzsén. Ezért október 15-éig szól a zárolás, abban a hónapban dönthet a közgyűlés arról, hogy mire jut forrás és mire nem.

Azt sem merem mondani, hogy az a legrosszabb forgatókönyv, hogy 60 milliárd forint körül alakul a hiány. Mindent egybeszámolva, a hipa-kiesés, a cégek veszteségei, a jegybevétel-kiesés a BKK-nál ennyire rúghat, most így látjuk

– mondta Kiss Ambrus, a költségvetésért is felelős főpolgármester-helyettes arra a kérdésünkre, hogy miért ekkora összeget zároltak.

A listán szerepel a Lánchíd felújítására szánt összeg is, összesen 11,8 milliárd forint.

Ez a kormány 6 milliárdos támogatásával együtt is messze van a felújításra korábban kapott árajánlatoktól, de ha az Alagút felújításáról lemondanak, akkor belátható közelségbe kerülhet a hídfelújítás. Igaz, a főpolgármester ehhez már tízmilliárdot kér a kormánytól. Úgy tudjuk, a főváros feltételes közbeszerzést ír ki hamarosan a híd felújítására, így ez a súlyos tétel kikerül a zárolás alól. Ahogy Karácsony fogalmazott korábban:

a Lánchidat akkor is fel fogjuk újítani, ha beleroskadunk.

Márpedig ha tényleg nekiállnak a híd évek óta esedékes felújításának, akkor ez a pénz hiányozni fog más projektek finanszírozásából, mert máshonnan kell átcsoportosítani forrásokat, ha valóban 60 milliárd forint körül alakul a hiány.

Veszélyben a Blaha, a Széna tér, utak és a Városháza felújítása is

Sokkal több felújítást, fejlesztést terveztünk, de olyan nem fordulhat elő, hogy egyáltalán nem lesznek Budapesten fejlesztések

– mondta Kiss Ambrus, hozzátéve, ezt biztosítja, hogy már vannak megkezdett – javarészt európai uniós támogatásokból futó – projektek, másrészt egyéb forrásai is lehetnek a fővárosnak.

A zárolt fejlesztések listáját elnézve valóban bőven voltak tervek, de ezek füstbe menni látszanak.

• A Városháza-rekonstrukció első ütemére (elektromos munkák, rendeltetésszerű használathoz elengedhetetlen felújítások, Madách téri homlokzat) 1 milliárd forint jutott volna. Ennek zárolása azért fájó Karácsonyéknak, mert a Városháza parkolója helyére közparkot ígértek, de amíg a homlokzat nem újul meg, addig minden marad a régiben.
• A Fővárosi Önkormányzat intézményeinek energetikai korszerűsítésére szánt 1,2 milliárd forintot is befagyasztották.
• Zárolták a Széna tér felújítására címkézett 787 millió forintot, illetve a Blaha Lujza térre szánt 100 millió forintot is. A Széna teret, úgy néz ki, mégis felújítják: a következő közgyűlésen lesz téma, viszont úgy tudjuk, sokkal kisebb műszaki tartalomról szól majd az előterjesztés, és a kivitelező a II. kerület lesz. A Blaha felújítására igény van, a pénz egyelőre kérdéses.
• Az út- és hídfelújítások keretéből szintén zároltak 2 milliárd forintot, a forgalomtechnikai felújításokéból pedig 756 milliót. Ez menne arra, hogy a forgalomcsillapítási terveket megvalósítsák.
• A kerékpártárolókra szánt 300 millió sorsa is bizonytalan.
• Szintén fájó pont Karácsony programját ismerve, hogy a klímavédelmi és zöldterület-fejlesztési feladatokra szánt források közül 470 millió forintot jegelnek egyelőre.

Zárolva a tartalékok

Nagy vesztese a járványnak az egyébként is gondban lévő Budapesti Közlekedési Központ. Kiss Ambrus elmondta, voltak olyan hetek, amikor a vállalat jegybevételi kiesése elérte az 1 milliárd forintot.

Szeptemberig számoltunk 11 milliárd forint kieséssel. Ezt már elértük, 20 milliárd is lehet a hiány, amire odaérünk

– közölte a főpolgármester-helyettes. A BKK-t is sújtja több zárolás, így a 3-as villamos Árpád-hídig való meghosszabbításának tervezése kérdőjelessé vált, ahogy az 1-es villamos pályafelújítása is (erre 375 millió forint szerepel a tervekben).

A közlekedésfejlesztési feladatok tartalékkerete is zár alá került javarészt: 7,8 milliárd forintot fagyasztottak be innen. 8,9 milliárdot pedig abból a keretből zároltak, ami a fővárosi önrész lett volna a kormánnyal közös fejlesztésekben. Emellett a költségvetés általános tartalékát is befagyasztották (ez 9,3 milliárd forint), ahogy a víziközmű-fejlesztés tartalékkeretét is.

Ünneplésre, sportra, kultúrára is jóval kevesebb juthat

A lista alapján – a teljesség igénye nélkül –:

• 142 millió forintot zároltak az ünnepekre, rendezvényekre szánt keretből,
• 562 milliót a kultúra- és sporttámogatási keretből,
• a színházi céltartalék 609 milliója mellett a 132 milliós színházi keretet is zárolták,
• csakúgy mint a civil pályázatok 150 milliós keretét
• és a bűnmegelőzési céltartalék 115 millió forintját.

Nem támogatást, elvonást kap a nyakába Budapest

A sorolt fejlesztések esetleges elmaradása nem írható kizárólag a kormány és a főváros csatájának a számlájára. Sőt, a 60 milliárd forint körüli összeg kiesése egészében a koronavírus-járvánnyal magyarázható, és azt még bele sem számoltuk, hogy Budapest összesen 4,5 milliárd forintot költött a járvány elleni védekezésre. Ami viszont ennek a csatározásnak a számlájára írható, hogy Budapest nettó befizetőjévé válik az államnak már az idén is. Bár igaz az is, amit a kormány mond, hogy a központi költségvetésből több pénzt kap Budapest, de az elvonás mértéke még jobban nő.

Ha a fővárosnak juttatott összes kormányzati támogatást, normatívát számba vesszük, akkor 2019-ben 21 milliárd forint járt Budapestnek. A 12 milliárddal megemelt szolidaritási hozzájárulás következtében befizetnie viszont 22 milliárdot kell. Jövőre még nagyobb lesz a különbség: a teljes támogatás (a BKK és a BKV dotációját beszámítva) 29 milliárd lesz, a még tovább emelt szolidaritási hozzájárulás miatt viszont Karácsonyék számításai szerint a fővárosnak 32-36 milliárdot kell befizetnie az államkasszába.

A főváros az általunk ismert adatok szerint jobb anyagi helyzetben van, mint az ország nagy része

– mondta erre a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a kormányinfón.

Kiss Ambrus szerint azonban amíg a kormánynak széles lehetőségei vannak a költségvetési egyensúly megteremtésére, addig az önkormányzatoknak szűk a mozgásterük.

Fenntarthatatlan pálya

1. Ugyan a fővárosban termelik meg a nemzeti össztermék 40 százalékát, ebből kevés pénz marad Budapesten. A helyi GDP 1,5 százalékával gazdálkodik a főváros mindössze.
2. 2012-ben elvették a fővárostól a kórházak üzemeltetését, 2013-ban pedig más feladatokat is. Ezzel a bevételi oldal is csökkent – nem jár támogatás e feladatokra –, de természetesen a kiadási is. 2017 óta a főváros éves költségvetését rendre úgy fogadják el, hogy százmilliárd forintos lyuk van a főváros bevételei és kiadásai között.
3. Ezt a lyukat a fővárosi vagyon felélésével és hitelekkel tömték be. A vagyonelemek nagy része értékesíthetetlen – mint a közutak – , és a cégek is veszteséget termelnek. Aranytartalékként szolgál a főváros értékpapír-állománya, amihez már a Tarlós-időszakban is többször hozzá kellett nyúlni, és a jelenlegi nehéz helyzetben sem lenne meglepő, ha Karácsonyék ezt tennék a válság átvészelése érdekében.
4. 2015 és 2019 között 113 milliárd forint hitelt vett fel a város. Ennek a törlesztőrészletei nem fojtják meg Budapestet: éves szinten 6 milliárd forintot tesznek ki. Az Európai Fejlesztési Bankkal 2017-ben kötött hitelkonstrukció pedig még mindig él, 99 milliárdos keretéből 59 milliárd megmaradt. Karácsonyék e mellé még nem vettek fel más hitelt, igaz, eleve csak akkor tehetnék, ha a kormány jóváhagyja.

Egyértelmű, hogy ez fenntarthatatlan pálya, és erre rakódik még rá a korábbinál súlyosabb elvonás, az, hogy a kormány nettó befizetővé tenné Budapestet.

Nonszensz, hogy arról kell beszélnünk, csődbe mehet-e Budapest. Vajon egy külföldi cégnek mennyire vonzó egy csődközelbe kerülő város?

– tette fel a költői kérdést Kiss Ambrus.

Márpedig az akár évekig elhúzódó nehéz gazdasági helyzetben minden befektetésre szüksége lehet nemcsak Budapestnek, hanem Magyarországnak is. Főleg úgy, hogy a fővárosban megtermelt GDP 98,5 százaléka az állam kasszájába kerül.

Kiemelt kép: Karácsony Gergely sajtótájékoztatót tart a Városháza udvarán. Fotó: Mohos Márton /24.hu