Az emberi erőforrások minisztere, Kásler Miklós által benyújtott családvédelmi akciótervhez kapcsolt törvényjavaslatából előző cikkünkben a közvetlenül családvédőnek szánt intézkedések közül szemezgettünk. A salátahegy számos más területet érint, a javaslatok közül egész sor kapcsolódik a munka világához:
- emelkedhet a megváltozott munkaképességűek után igényelhető bértámogatás,
- 30 éves korig járna a fiatalok foglalkoztatásához kedvezmény,
- nem rúghatnák ki a dolgozót, ha nem hajlandó magasabb óraszámban dolgozni, továbbá
- büntetnék azokat, akik színlelt szerződéssel foglalkoztatnak,
- borsos bírságot kaphatnak a feketén foglalkoztatók, és helyszíni bírságot is kiszabhatna a munkavédelmi hatóság.
Bértámogatás, felmondás, végkielégítés
Két ponton is kedvezhet a munkáltatóknak, hogy változtatnának az igénybe vehető bértámogatások rendszerén. Jelenleg a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásakor a munkabér és járulékai után legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatást lehet kapni egy évig – ezt emelnék fel 75 százalékra. A jelenlegi szabályozás a 25 év alatti korcsoport számára tette lehetővé kedvezőbb foglalkoztatási szabályok megállapítását, ezt emelnék 30 évre, összhangban a felsőfokú pályakezdő korhatárral.
A Munka Törvénykönyve módosításával a dolgozónak
Egy összellenzéki törvényjavaslat ennél markánsabban zárná ki a hasonló helyzeteket: hatályon kívül helyeztetnék a rabszolgatörvényt.
A végkielégítéseknél szigorítás lenne, hogy a szociális és gyermekvédelmi intézmények fenntartóváltásakor egyértelműen tilos lenne végkielégítést fizetni továbbfoglalkoztatás esetén. Eddig is ez volt a szabály, de az indoklás szerint sokan visszaéltek vele úgy, hogy a dolgozó nemet mondott a továbbfoglalkoztatásra, megkapta a végkielégítést, aztán rögtön vissza is vették. Aki a jövőben így jutna végkielégítéshez, annak vissza kell majd fizetnie az összeget, illetve annak időarányos részét, a végkielégítés hónapjai és az újabb jogviszony létesítéséig eltelt idő függvényében.
Legalább a minimálbér négyszerese lehet a büntetés
Gazdaságfehérítés jeligére, illetve a jogszerű foglalkoztatás előmozdítására bevezetnék, hogy ha a munkáltató nem a szerződésben foglalt összegben és határidőre fizette ki a munkabért, illetve ha színlelt szerződéssel foglalkoztat, a munkaügyi hatóság (egy-két kivétellel) köteles lesz bírságot kiszabni. Szintén kötelező bírság jár majd az engedély nélküli munkaerő-kölcsönzésre.
A kötelező bírság ezek szerint azokat a cégeket is érintheti, amelyek munkaviszony helyett katázásba kényszerítik a dolgozóikat:
Húsz fő alatti cégeknél feleennyi lesz a büntetés. Ha nem állapítható meg, mennyi volt a kifizetett összeg, akkor is a minimálbér kétszerese, illetve négyszerese a bírság. Felezni úgy is lehet majd, ha a munkaügyi hatóság által kitűzött határidőre eleget tesz a munkáltató a bejelentési kötelezettségnek. Visszaeső fekete foglalkoztatóknál viszont duplázódna a bírság.
A bejelentés nélküli foglalkoztatással kapcsolatos szankciókat a 2020. január 31. után tartott ellenőrzéseknél alkalmaznák, hogy a vállalkozások addigra tisztában lehessenek azzal, mit kockáztatnának.
Ezen kívül duplájára emelkedne a munkavédelmi bírság összege, így 100 ezer forint és 20 millió forint közötti összegben lehetne majd kiszabni. Újdonság lesz még, hogy amennyiben a munkavédelmi hatóság szabálysértés miatt közigazgatási bírságot szab ki magánszemélyekre, akkor helyszíni bírságot is alkalmazhat. Abban nem lenne változás, hogy a közigazgatási bírság maximum 500 ezer forint lehet. Ettől azt várják, hogy egyszerűbb és hatékonyabb lesz az eljárás.
Kiemelt kép: Bielik István /24.hu
