Gazdaság

A Hollik-féle módosítás több sebből vérzik

A KDNP-s politikus egy osztrák modell mintájára szabatta át a szakképzési törvényt egy általa kezdeményezett módosítással, csakhogy a minisztérium narratívája, illetve az ausztriai gyakorlattal való összevetés válaszok helyett inkább további kérdéseket vet fel.
Korábban a témában:

Osztrák mintára, az iparkamarák és a vállalatok kezdeményezésére fejleszti tovább a kormány a szakképzést Magyarországon

– derült ki a kabinet kommunikációjából még márciusban, az ausztriai modellt követő átalakítás legvitatottabb intézkedésére mégis egészen novemberig kellett várni, a javaslat – amit azóta az Országgyűlés el is fogadott – pedig a KDNP-s Hollik István nevéhez kötődik.

Noha a kereszténydemokrata politikushoz korábban nem túl sok oktatáspolitikai törvénymódosító javaslat kapcsolódott, a november eleji beadvány elég komoly hatással lehet a szakképzési törvény mindennapi alkalmazására.

Hollik javaslata alapján úgy tűnik, a kormányzat érzékelte ugyan, hány lemorzsolódó gyereket jelent a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16 évre történő leszállítása, a problémát mégsem a logikusnak tűnő korhatáremeléssel kívánja megoldani, hanem egy komoly felháborodást kiváltó lépéssel.

Hollik István. Fotó: Soós Lajos / MTI

Hiába röppent fel a hír az utóbbi években több alkalommal is a tankötelezettségi korhatár 17 éves korra emeléséről (legutóbb idén februárban), a mostani törvénymódosítás értelmében nem emelnék a tankötelezettségi korhatárt, hiszen az Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár korábbi nyilatkozata szerint „nem lényeges”.

A módosítás így a szülők és a munkáltatók felelősségére koncentrál, és azt mondja ki, hogy „a jövőben a szülőnek vagy a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének kötelezettsége lenne a tankötelezettség teljesítését követően is a gyermek továbbtaníttatása legalább egy részszakma megszerzéséig”.

Ez a felelősség a munkáltatók számára azt jelenti, hogy megszüntethetővé válna a „fiatal foglalkoztatására irányuló jogviszony”, ha az akadályozza a tanulást.

A Hollik által szignózott parlamenti módosító javaslatban az szerepelt, hogy

ha a kiskorú tanuló törvényes képviselője e kötelezettségének nem tesz eleget, a gyermekére vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanulóra tekintettel járó valamennyi támogatás nyújtása a részszakma megszerzéséig szünetel.

Ez már csak azért is ellentmondásos, mert az Innovációs és Technológiai Minisztérium múlt heti közleményében úgy fogalmazott, hogy „a családoktól az új szabály tehát önmagában semmiféle támogatást nem vesz el, hiszen azok most sem járnak, ha a 16 éves kort betöltő fiatal megszakítja a tanulmányait, és munkába áll”.

Mindezek fényében nem egészen világos, hogyha a tankötelezettségi korhatárt betöltő fiatalok után már nem jár semmilyen támogatás, hiszen a családi pótlék is csak annak végéig kapható, akkor milyen módon ösztönzi pontosan a szülőket az intézkedés.

Azonban, ahogy Szél Bernadett független országgyűlési képviselő a minap egy Facebook-posztjában jelezte: a 16 és 18 év közti gyermekek egy csoportja után akkor is jár támogatás, ha nem tanulnak tovább: ők a középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, siket-vak, tankötelezettségüket fejlesztő-nevelő oktatás keretében teljesített, vagy önálló életvitelre képtelen fiatalkorúak.

A minta

Ausztriában van egy modell, amelyet most egy az egyben átvettünk, és ami azt bizonyítja, hogy a szülői felelősség törvénybe iktatása plusz egy olyan ösztönző, egy olyan biztosíték, ami hozzásegít minket ahhoz, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyást megszüntessük – állította Hollik a múlt heti kormányinfón, de azért az interneten fellelhető adatok alapján gyorsan kiderül: az osztrák modell nem épp úgy néz ki, mint a magyar változat.

Ausztriában 2016-ban vezették be a hivatkozott jogszabályt, ami ugyan nem változtatott az addig érvényben lévő tankötelezettségi korhatáron – ami egyébként az osztrákoknál 15 év –, hanem arra hivatott, hogy a szülők biztosítsák a 15 és 18 év közötti gyerekek képzését.

Ez egy elég széles skálán értelmezendő, hiszen ugyanúgy beletartozik az iskolai részvétel, a gyakornokság vagy más képzési lehetőség, bármilyen ösztöndíj vagy állami foglalkoztató általi képzés.

Azok a szülők, akik ennek nem tesznek eleget, száz és ezer euró közötti bírsággal sújthatók, noha a tényleges pénzbírságok kiszabása csak két évvel a törvény bevezetése után, 2018 júliusában kezdődött meg.

A köztes időszakban az illetékes minisztérium és a kompetens szervezetek azon dolgoztak, hogy kiépítsék a megfelelő intézményrendszert, és további képzési lehetőségeket biztosítsanak a fiatalok számára.

Állami iskola Ausztriában. Fotó: Hans Punz / APA-PictureDesk / AFP

Ausztriában egyébként relatíve alacsony a korai iskolaelhagyók száma, hiszen amíg 2015-ben az EU-s átlag e tekintetben 11 százalékot jelentett, addig az osztrákoknál ez a szám 7,3 százalék volt a 18-24 évesek körében. Csakhogy még ezen alacsony arány következtében is évente körülbelül ötezer fiatal hagyja el az oktatási rendszert valamilyen képesítés megszerzése nélkül.

Hazánk és Ausztria között pedig nemcsak az a különbség, hogy nálunk az uniós átlagnál is magasabb volt a korai iskolaelhagyók száma 2015-ben (11,6 százalék), hanem a modell bevezetésének hatóköre is: amíg az osztrákoknál a teljes oktatási rendszerre érvényes az intézkedés, addig nálunk csak a szakképzési törvény kiegészítésére szolgál.

A Pedagógusok Szakszervezete végtelenül cinikusnak és felháborítónak tartja ezt a módosító javaslatot, az érdekképviselet szerint megbotránkoztató, hogy az állam nem hajlandó megoldani a feladatát, helyette a szülők és a munkáltatók nyakába akarja varrni ezt a felelősséget.

Áthárított felelősség

Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke a 24.hu-nak elmondta, a módosítás már csak azért is értelmetlen, mert azt a szakképzési törvényhez nyújtották be, így azonnal felmerül a kérdés, mi történik azokkal a fiatalokkal, akik nem a szakképzésben tanulnak, de 16 éves korukban kiesnek a rendszerből.

Több kérdést vet fel ez a módosító javaslat, mint amennyire választ ad

– véli Gosztonyi, hangsúlyozva, hogy noha a minisztériumi narratíva szerint ezzel az intézkedéssel a szülőket hivatottak ösztönözni, a szakszervezet szerint a motivációnak inkább anyagi és erkölcsi segítséggel, mintsem büntetéssel kellene történnie.

A PSZ alelnöke úgy véli, a tankötelezettségi korhatár 18 évre való visszaállítása lenne a legegyszerűbb módja annak, hogy minél több gyermek részese legyen a közoktatásnak, erről egyébként korábban történtek biztató egyeztetések a Szakképzési Innovációs Tanács ülésén, végül azonban minden maradt a régiben.

Szabó Zsuzsa elnök, valamint Gosztonyi Gábor és Totyik Tamás alelnökök, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) új vezetői bemutatkozó sajtótájékoztatójukon a szakszervezet székházában 2018 júliusában. Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Pedig ahogy Gosztonyi Gábor is jelezte, még az is elégséges változtatás lehetne, ha a korhatár 16 év maradna, viszont kitételként szerepelne mellette, hogy „vagy az első részszakképesítés megszerzéséig”. Csakhogy akkor ezt nem a szakképzési törvényben kellene szabályozni, hanem a köznevelési törvényben, miközben jelenleg látványosan ketté akarják választani a két területet, ami ellen egyébként tiltakozik a PSZ.

Azzal kapcsolatban, hogy Hollik István érvelése szerint az intézkedés egy osztrák modellen alapul, Gosztonyi azt mondta, a problémát az okozza, hogy

mindig valamilyen külföldi modell egyes elemeit akarják átvenni, miközben ezeket rendszerben kell nézni, mivel az osztrák és a magyar oktatási rendszer közt alapvető különbségek vannak.

A PSZ alelnöke szerint az ösztöndíj bevezetésével sokkal hatékonyabban lehetne a szakképzésben tartani a diákokat, illetve leszögezte, cinikusnak tartják, hogy egy állami feladatot a szülőkre és a munkáltatókra akarnak rátolni.

Kerestük a témával kapcsolatban az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Amint megérkezik, frissítjük cikkünket.

Kiemelt kép:Alain Le Bot / Photononstop / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.