A KSH legfrissebb jelentése szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 364 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 374 700 forint volt. A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 242 300 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 249 800 forint volt.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 11,2 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset 11,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az év eleje óta
2019. január–májusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 358 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 368 900 forint volt. A nettó átlagkereset a kedvezmények nélkül 238 300 forint, a kedvezményeket is figyelembe véve 245 700 forint volt.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyformán 10,6 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset pedig 10,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A férfiak átlagban majdnem bruttó 70 ezer forinttal kerestek többet
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (666 100 forint), a – közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló – humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabb (235 200 forint). Külön kitért rá a KSH, hogy közfoglalkoztatottak nélkül a humán-egészségügyi, szociális ellátás ágban a bruttó átlagkereset értéke ennél jóval magasabb, 302 000 forint volt.
ami a férfiak esetében 11,4, a nők esetében pedig 9,5%-os növekedést jelent egy év alatt.
A bruttó átlagkereset a 25 év alattiak körében 273 800 forint, a 25–54 évesek esetében 373 400 forint, míg az 54 év felettieknél 349 600 forint volt. Az átlagkereset növekedése az egyes korcsoportokban rendre 16,8%, 10,8%, illetve 10,2% volt az előző évhez képest.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 332 000 forintra becsülhető, amely 10,1 százalékkal nőtt egy év alatt. A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,5százalékos növekedése mellett a reálkereset 6,9százalékkal emelkedett.
Az építőiparban az átlagnál jobban nőttek a bérek
Az MTI tudósításában szerepelt az is, hogy az iparban és az építőiparban az átlagosnál magasabb 12,1, illetve 12,7 százalékos volt az átlagkeresetek éves emelkedése májusban, amivel 387 ezer forintra, illetve 273 ezer forintra nőttek a bruttó átlagbérek. Ennél is magasabb, 13, illetve 14 százalékos volt a béremelkedés a kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint a pénzügyek és a biztosítás területén, ezzel 338 ezer forintra és 644 ezer forintra nőttek a keresetek. A közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás terén 15,4 százalékkal 436 ezer forintra nőttek a keresetek, az egészségügyben 349 ezer forint volt az átlagkereset, az oktatásban 333 ezer forint, 4,9 százalékkal és 3,5 százalékkal több a tavaly májusinál.
A közfoglalkoztatottak száma 102 ezer volt májusban, 35 ezerrel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. a közfoglalkoztatottak egyébként havi bruttó 82 ezer forintot kaptak átlagban. A vállalkozásoknál 106 ezerrel (2,8 százalékkal) többen álltak alkalmazásban, a költségvetési szektorban 12 ezerrel csökkent a létszám egy év alatt.
PM: 84 százalékos bérnövekedés 2010 óta
A Pénzügyminisztérium közleményében azt hangsúlyozta ki, hogy kimagasló mértékben, több mint 84 százalékkal emelkedtek a nettó bérek 2010 óta a családi adókedvezményt is figyelembe véve Magyarországon. A foglalkoztatással párhuzamosan így a bérek is érdemben emelkednek hazánkban, ami a magyar családok anyagi helyzetét nagyban javítja – jelentették ki.
Úgy tűnik, a KSH továbbra is csak az öt fő feletti cégekről közöl kereseti statisztikát, a kisebb cégek alacsonyabb keresetei így nem húzzák le az átlagot. Pedig árnyalná a képet, ha a statisztika számításba venné a legkisebb cégek béreit is:
Elemzők: a munkaerőhiány mellett a közszféra bérei is segítették a májusi keresetnövekedést
Az általános munkaerőhiány mellett a költségvetési szektorban újra felgyorsult béremelésekkel magyarázták az MTI-nek nyilatkozó elemzők, hogy a KSH reggel kiadott adatai szerint májusban ismét kétszámjegyű volt a keresetek emelkedése.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek eljuttatott kommentárjában alapvetően a közszférában újrainduló bérrendezéssel magyarázta az előző hónaphoz képest a gyorsuló bérkiáramlást, miután az áprilisi 3,6-ről 10,7 százalékra ugrott meg a költségvetési szféra átlagbér-növekedése májusban. Eközben a versenyszféra bérnövekedése továbbra is stabilan 10 százalék felett alakul, egymás után ez a tizennegyedik hónap, amikor kétszámjegyű az ütem. Továbbra is átlag feletti a bérnövekedés az energiaszektorban, a feldolgozóiparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban is, de mindenképpen kiemelendő a közigazgatás területe, ahol 15,4 százalékkal nőttek a bérek az egy évvel ezelőtti szinthez képest.
Előre tekintve az ING Bank elemzői arra számítanak, hogy átlagosan 10 százalék körül maradhat a bérnövekedés üteme a magyar gazdaságban. A legfontosabb kérdés ugyanakkor az, hogy mekkora részét költi majd el a lakosság ennek a többletjövedelemnek, hallva a híreket egy közelgő válságról és látva a kedvező megtakarítási lehetőségeket az állampapírpiacon.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint elsősorban a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására nőttek a várakozásokat meghaladva a bérek májusban. Számításai szerint 2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 50,4 százalékkal nőttek. A 2013-tól 2019 végéig terjedő ötéves periódus alatt 52 százalékot nőnek a reálbérek az idei tendenciákat is figyelembe véve. Erre az évre 10 százalékot meghaladó bruttó bérnövekedést vár a vezető elemző, a reálbér növekedés pedig 6,5 százalék felett lehet, de a kockázatok felfele mutatnak – tette hozzá.
A kifeszített munkaerőpiac és a rekord alacsony munkanélküliség miatt a bérnövekedés dinamikája a következő időszakban is hasonlóan intenzív marad. A munkaerőért zajló összeurópai versenyben a hazai béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra mutatott rá, hogy májusban a bérek emelkedése meghaladta a minimálbéremelés mértékét, így a növekedés inkább a magas munkaerő-keresletre vezethető vissza. Most is elsősorban a versenyszférában dolgozók bérnövekedése járult hozzá az emelkedéshez, de a közigazgatásban dolgozók keresete is átlagosan kétszámjegyű mértékben nőtt. A közszférában ugyanakkor továbbra is látszik a béremelések folytatásának szükségessége. A versenyszféra egyes ágazataiban a béremelkedés egyenletes volt, csak néhány ágazatban volt a növekedés mértéke csekélyebb.
Tekintettel a munkaerőhiány fennmaradására, az év egészére az átlagbérek 10 százalék feletti emelkedésére számít az elemző, amely a fogyasztáson keresztül elősegítheti a GDP 4 és 5 százalék közötti éves növekedését.
