Gazdaság
A customer holds forint currency notes at an OTP Bank Plc automated teller machine (ATM) in this arranged photograph in Budapest, Hungary, on Saturday, Jan. 7, 2012. Hungary raised its target amount in a sale of bills, paying the highest yield since June 2009 as Prime Minister Viktor Orban's Cabinet worked to restart talks on an international bailout. Photographer: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images

Majdnem 90 ezer forinttal keresett kevesebbet egy átlagos magyar, mint amennyit a KSH jelentett

A KSH átlagkereseti adatok nem találkoznak a szakszervezeti tagok valóságérzetével, ezért úgy döntött a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz), hogy utánanéz az adatoknak. Hogy a valóságérzet és a KSH statisztika közti szakadéknak az lehet az oka, hogy utóbbiban nincsenek benne az 5 fő alatti vállalkozások adatai. Ezt kérték ki a szakszervezeti szakértők s NAV-tól, és feltételezésük beigazolódott – valóban jóval alacsonyabb az átlagkereset, mint amiről havonta tájékoztatást kapunk.

Az adatokból az látszik, hogy

  • jelentős lehet a szürke foglalkoztatás,
  • minden ötödik dolgozó mögött valószínűleg nem áll munkajogi védelem,
  • a legjobban kereső felső tíz százalék annyit keres, mint a dolgozók fele, a szerényebb keresetűek,
  • a bérek középértéke több mint 70 ezer forinttal kevesebb, mint az átlagbér.

Közel sem 345 900 forint a bruttó átlagkereset

Bár a szociális partnerek a bértárgyalások előkészítéséhez térítésmentesen meg kellene kapják  a részletes kereseti adatokat, ez egy ideje nehezen megy, és tavaly már egyáltalán nem is kaptak ilyet, csak következtetéseiről számolt be a Pénzügyminisztérium. Ezért is döntött úgy a MASzSz, hogy megvásárolja a NAV-tól a 2019 februári munkáltatói bevallások alapján képződött kereseti adatokat, mondta el Kordás László elnök. Az adatokból a Policy Agenda készített statisztikát.

A KSH 2019 februárra bruttó 345 900 forintos átlagkeresetet közölt a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra, nemzetgazdasági szinten. Ez az adat már szintén a NAV-os bevallások alapján képződött, mert 2019 óta ebből dolgozik a KSH. A hivatal egyébként korábban már beígérte az 5 fő alatti foglalkoztatók adatainak számba vételét is, de az eredmény közléséig még nem jutott el. A MASzSz által kikért 2019 februári NAV szja-bevallási adatokban viszont benne vannak az 5 fő alatti foglalkoztatók is. Ez alapján az derült ki, hogy februárban bruttó 331 197 forint volt a teljes munkaidős munkaviszonyosok bruttó átlagbére, vagyis több mint 14 ezer forinttal kevesebb, mint amennyit a KSH közölt.

Ha belevették a részmunkaidősöket is, akkor viszont már csak bruttó 298 229 forintra jött ki a munkaviszonyosoknál. Elvégeztek egy arányosítási számítást is, amelyben a részmunkaidősök keresetét átkonvertálták teljes munkaidőssé, így pedig 315 569 forint volt a bruttó átlag.

A munkaviszonyosok negyede nem teljes munkaidős

A foglalkoztatottak létszáma az átlagbérhez hasonlóan eltér. Míg a KSH 4,5 millió foglalkoztatottról közöl adatokat, a NAV bevallási adatai alapján csak 3 790 ezer munkaviszonyos jövedelem után adtak be bevallást, és ebből 2 890 ezer volt a teljes munkaidős munkaviszony. Azért nem írunk főt, mert akinek több jogviszonya is van, az is benne van ebben a számban. Vagyis a bevallások alapján még valamennyivel kevesebb lehetett a munkaviszonyos foglalkoztatottak száma.

Ezek a számok azért is érdekesek, mert a KSH adatai szerint mindössze 4,8 százalék vallotta magát részmunkaidősnek, a NAV adatai alapján viszont februárban a munkaviszonyosok mindössze 76 százaléka volt teljes munkaidős, 9 százalék részmunkaidős, és 15 százalék ugyan teljes munkaidős, de nem dolgozott egész hónapban idén februárban. A részmunkaidősök csaknem fele heti 20 órára volt bejelentve, mintegy negyedük pedig 30 órára.

A Policy Agenda elemzője, az adatokat ismertető Kiss Ambrus ezzel kapcsolatban azt mondta, feltételezhető, hogy a részmunkaidősök között jelentős számban vannak, akik valójában teljes munkaidőben dolgoznak, de csak részmunkaidőre jelentik be őket, a többi pénzt pedig zsebbe kaphatják.

A felső 10 százalék keres annyit, mint a dolgozók fele

A NAV bevallási adatai alapján számoltak mediánjövedelmet is, ami a keresetek középértékét mutatja meg (ez az az érték, aminél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet). A teljes munkaidős munkaviszonyosoknál a mediánbér bruttó 258 400 forint lett, ami a NAV adatai alapján számolt átlagkereset mindössze 78 százaléka.A mediánbér 87 500 forinttal kevesebb, mint a KSH februári átlagkereset-adata volt.

A 78 százalék amúgy kis javulást jelent a legutoljára közölt 2014-es adathoz képest, amikor 76 százalék volt a medián és az átlagbér aránya. Viszont a V4-ek közül sehol nincs 80 százalék alatt az arány, ami azt jelenti, hogy a régióban nálunk a legnagyobb a béregyenlőtlenség.

Megnézték az összes munkaviszonyból származó bérjövedelmek megoszlását is, amiből a februári NAV-bevallások alapján az derült ki, hogy az összes munkajövedelmet nézve a legjobban kereső 10 százalék kap annyit, mint az alsó 56 százalék együttvéve. Ha viszont csak a teljes munkaidősöket nézték, akkor a felső tized annyi jövedelemhez jutott, mint az alsó 50 százalék összesen.

635 ezer munkaviszonyos kapja a legkisebb bért

A NAV-os adatok alapján a bejelentett teljes munkaidős munkaviszonyosok közül csaknem 635 ezren kapták a legkisebb bért, ebből 260,6 ezren voltak minimálbérre bejelentve, 374 ezren pedig bérminimumra. A minimálbér idén bruttó 149 ezer forint, nettóban 99 085 forintot jelent, a bérminimum bruttó 195 ezer forint, ami nettóban 129 675 forint a dolgozónak.

Azt is megnézték, hol jellemző leginkább a legkisebb bér – FEOR besorolás alapján 19 olyan munkakör van, ahol 30 százalék feletti azok aránya, akiket minimálbérre vagy bérminimumra jelentettek be. Leginkább a sport- és szabadidős foglalkozásoknál jellemző ez (72 százalékban), a személyi szolgáltatásoknál (65) és az alkotó- és előadóművészi foglalkozásoknál (57), amelynek adózási oka is lehet, mivel a TEHO nagyon kedvező.

Az építőiparban (46) és vendéglátásban (43) továbbra is magas a legkisebb béren lévők aránya (43), de a humánegészségügyben (33), a takarítóknál (33) és a kereskedelemben is (31).

Sokat mondó, hogy a legkisebb bérre bejelentett munkaviszonyosok 57 százaléka volt csak teljes munkaidőre bejelentve, a többiek részmunkaidősök voltak. Kérdés, hogy ők valóban csak részmunkaidőben dolgoztak-e, vagy csak a bejelentésük szólt részmunkaidőre, valójába szürkén foglalkoztatták-e őket. Kiss Ambrus szerint jó részüknél ez lehet a helyzet.

700 ezer dolgozóról nincs szja-bevallási adat

A KSH 4,5 millió foglalkoztatottról számolt be, ehhez képest meglepő, hogy a NAV-nál csak 3790 ezer munkaviszonyos bérjövedelem volt a bevallások alapján februárban. Amiben ugye benne lehetnek azok is, duplán, akiknek két munkaviszonyuk van (mondjuk két négyórás, például az egészségügyben az orvosasszisztenseknél). A NAV adatvédelmi okokból nem közölte, hogy a 3,8 millió munkaviszonyos pontosan hány embert jelent, de a tényleges munkavállaló valamennyivel kevesebb lehetett.

Tehát bő 700 ezer emberről, aki elvileg hetente legalább egy óra kereső tevékenységet végzett (a KSH lekérdezés szerint) nincsenek a NAV-nál kereseti bevallási adatok. Azt nem mondhatjuk, hogy ők mind fekete foglalkoztatottak lennének, de egészen biztosan vannak köztük ilyenek is. Az szja-bevallásban nem jelennek meg a katások (legutóbb 211 főállású és 100 ezer mellékállásúról volt adat), a megbízásos jogviszonyosok és a szezonális munkások sem. Hogy az ő jövedelmük mennyi lehet, és merre mozdítaná el az átlagot, arra nincs becslés.

A 2 890 ezer teljes munkaidős dolgozó munkajogilag védett státusban van. Az 570 ezer részmunkaidős közül már csak azok mondhatják el ezt magukról, akik valóban részmunkaidősök, nem szürke foglalkoztatottak. A maradék bő 700 ezer ember mögött, akikről nincsenek bevallási adatok, nem jellemző a munkajogi védelem. Becslés szerint nagyjából összesen minden ötödik dolgozóra lehet igaz, hogy nincs mögötte munkajogi védelem.

Kiemelt kép: Stiller Ákos/Bloomberg/ Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Image: 73424114, Heller Ńgnes filozůfus NŠdas Pťter Ūrů 70. szŁletťsnapjŠn a Sanoma budapesti kŲzpontjŠban, Place: Budapest, Hungary, License: Rights managed, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com

Kornis Mihály: Szeretlek, Heller Ági

A pénteken elhunyt, világszerte elismert filozófus kilencvenedik születésnapjára írt szöveggel emlékezünk Heller Ágnesre. Az író szerint a nagy magyar gondolkodó megvehetetlen és megalázhatatlan volt. 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Image: 73907887, BarnŠk LŠszlů szŪnťsz ťs Horgas ŃdŠm koreogrŠfus., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.