Gazdaság

Jó nagy kasza volt a minisztériumokban, kivéve Rogán propagandagépezetét

Korábban a témában:

A kormány dokumentumgyűjtőjébe váratlanul felkerült az összes minisztérium beszámolója arról, hogy 2018 óta negyedévenként hány ember dolgozik náluk, milyen beosztásban, és mennyit fizetnek nekik különböző jogcímeken, szúrta ki a G7.

A közzétett kimutatásokból kiderül, hogy nem a levegőbe beszélt tavaly a kormány, valóban kirúgtak – vagy áttettek máshova – egy csomó embert a minisztériumokból. Az összesen 15 százalékos leépítés a tavalyi utolsó negyedév és az idei első negyedév között történt. Kivétel a Rogán Antal vezette kormányzati PR-ral foglalkozó Miniszterelnöki Kabinetiroda, ahol a létszám továbbra is csak duzzad.

A legtöbb embernek szám szerint a Pénzügyminisztériumból (PM), a Miniszterelnökségről (ME) és az Emberi Erőforrások Minisztériumából (EMMI) kellett más munka után néznie, arányaiban viszont a honvédelmi, az igazságügyi és az agrárminisztérium létszámát csökkentették a leginkább. Miközben azonban a többi minisztériumot áldozatokra kényszerítették, addig a propaganda-osztály, tehát a Miniszterelnöki Kabinetiroda létszáma negyven százalékkal, 110 fővel nőtt 2018 elejéhez képest.

A leépítésk révén összesen 852 millió forintot költöttek végkielégítésekre.

A szakportál azt is megállapítja, hogy a súlyos létszámcsökkentések után valójában még mindig többen dolgoznak a minisztériumokban, mint 2016-ban. A megmaradt minisztériumi dolgozók pedig nem járnak olyan rosszul, hiszen jó sok bónuszt kapnak az alapbérükön felül.

Mennyit kerestek?

Az idei év elején a nem vezető beosztású dolgozók száma összesen 16,3 százalékkal, a vezetőké pedig 9,3 százalékkal csökkent. Ez azt is jelenti, hogy a vezető beosztásúak aránya kis mértékben növekedett, most egy vezetőre 6,3 beosztott jut az egy évvel korábbi 6,7 után. A minisztériumokban az első negyedévben 1708 vezető és 8223 beosztott (kormánytisztviselő és munkavállaló) dolgozott.

Az ő fizetésükben óriási eltérések vannak, főleg ahhoz képest, hogy elvileg mindet a köztisztviselői bértábla határozza meg – igaz, ettől felsőbb utasításra el lehet térni. Az EMMI-nél például a nem vezető beosztásban lévő dolgozók havi bruttó alapbére mindössze 216 ezer forint volt az első negyedévben, miközben az ITM-ben több, mint kétszer ennyi. De legalább nőttek mindenhol az alapbérek, két kivétellel: a Pénzügyminisztériumban és az Igazságügyi Minisztériumban (IM) nem látják a kétszámjegyű béremelkedéseket.

A minisztériumi vezetők fizetéseinél is kettészakadt a mezőny, a Miniszterelnökség, illetve a külügy (KKM), az igazságügyi és az innovációs minisztérium vezetői a bónuszokkal jóval többet visznek haza, mint a többiek.

Korábban beszámoltunk róla, hogy még a szakszervezet sem kapott információt a közszférás leépítésről szóló titkos kormányhatározatról:

Titkos kormányhatározattal építik le a közszolgákat
Nem elég, hogy egyre kevesebben vannak, meg is csapolják az ügyintézők bérét, ha nem tartják a határidőt.

Kiemelt kép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Hollik István kormányszóvivő érkezik a Kormányinfó sajtótájékoztatóra a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2019. április 4-én. MTI/Illyés Tibor

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.