Az egykor a dél-amerikai térség leggazdagabb államai közé számító Venezuela az összeomlás szélén áll, és aki csak teheti, menekül onnan.
Venezuela rendelkezik a világ legnagyobb olajtartalékával, ezért soha nem is akartak igazán mást termelni vagy gyártani. Egyszerűsítve: az olajat exportálják, a befolyt összegből pedig minden terméket importálnak, amire szükségük van. Exportbevételeik 95 százalékát az olaj fedezi, de amikor az olajár 2014-ben bezuhant, hirtelen devizahiánnyal néztek szembe. Az importárukhoz egyre nehezebben tudtak hozzájutni, aminek következtében a vállalatok felemelték az árakat, az infláció óriási mértékben emelkedett és az év végére elérheti az egymillió százalékot is.
Venezuelában napjainkban ötből négy ember szegénységben áll. A vásárlók órákig állnak sorba a boltokban, hogy élelemhez jussanak, de sokszor üres kézzel távoznak. Sok beteg a gyógyszerhiányba hal bele.
Az árak 26 nap alatt a duplájára emelkedtek, egy csésze kávé már két és fél millió bolivarba került, sokaknak pedig már arra sem telik, hogy alapvető háztartási cikkeket vásároljanak. A múlt héten öt nullát vágtak le a helyi pénznem végéről.
A venezuelai humanitárius krízis Latin-Amerika történetének egyik legnagyobb népvándorlását okozta. 2014 óta több mint 2.3 millióan hagyták el hazájukat, ami az ország népességének hét százaléka.
Özönlenek Spanyolországba
Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa a héten arról tájékoztatott, hogy a venezuelai menekültválság krízisponthoz érkezett, és legalább olyan súlyos, mint a Földközi-tengeren történő események.
A menekültek legtöbbször Kolumbia felé indulnak, csak tavaly 600 ezren költöztek át a szomszédos országba. Innen sokan továbbállnak, és a Dél-Amerika keleti partvidékén található Ecuadorban, Peruban vagy Chilében kezdenek új életet. Szintén jelentős számú, 300 ezer venezuelai keresett menedéket az Egyesült Államokban, Brazíliába pedig további 35 ezer ember érkezett.
Az UNHCR adatai szerint 2017-ben több mint 200 ezer venezuelai emigrált Spanyolországba. Ennek történelmi okai is vannak, ugyanis közülük sokan spanyol szülők leszármazottai, akik az 1950-es, 1960-as években mentek Venezuelába, amely akkoriban még a lehetőségek földjének számított. A bevándorlók 61,3 százaléka már spanyol állampolgárságot is kapott a felmenői miatt.
A helyzet idén annyiban változott, hogy már nemcsak azok próbálnak eljutni Európába, akiknek az örökletes kapcsolataik ezt lehetővé teszik és legálisan költözhetnek.
A tizedik nemzet a menekültek származási helyének rangsorában
Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal hónapról hónapra frissülő statisztikáiból az derül ki, hogy 2018 májusában már több venezuelai nyújtott be menedékkérelmet az Európai Unióban, mint iraki vagy nigériai állampolgár. Csak az utóbbi három hónapban több mint 7500 venezuelai menekültet regisztráltak.
A hivatal legutóbbi összegzésében arról írt, az elmúlt két évben olyan mértékben emelkedett a venezuelai bevándorlók száma az EU-ban, hogy a menekültek származási országát tekintve a tizedik leggyakoribb nemzetnek számítanak.
Alább egy diagramon szedtük össze, hogyan alakult a szír, afgán, iraki, nigériai és venezuelai menedékkérők aránya az utóbbi bő két évben.
A tendencia szerint a közel-keleti bevándorlók száma már aligha fog drasztikusan emelkedni a következő időszakban, ellentétben a venezuelaiakkal, akik hónapról hónapra egyre többen kopogtatnak Európa ajtaján.
Ami az éves összevetést illeti, 2014 és 2017 között 325-ről 11 980-ra nőtt a venezuelai menedékkérelmek száma, ami 3500 százalékos növekedés.
Szétosztanák őket is
A történéseket nem nézi csukott szemmel az unió sem, az Európai Parlament július elején vitázott a témáról. Több politikus sürgette a tagállamokat, hogy fogadjanak be venezuelai menekülteket. Beatriz Becerra spanyol EP-képviselő azzal érvelt, hogy országa volt az egyetlen az EU-ban, ahol 2017-ben nőtt a leadott menedékkérelmek száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Felszólította az európai országokat, hogy a menedékjogon túl biztosítsanak tartózkodási engedélyt is a venezuelaiaknak, és vessenek be minden tőlük telhetőt, hogy megfelelő életkörülmények közt élhessenek a kontinensen belül.
Arra, hogy a tagállamok között szétosszák a menekültek, az esély egyenlő a nullával, ugyanis az európai országok és kormányfők – élükön Orbán Viktorral – hallani sem akar az ötletről.
Kiemelt kép: AFP PHOTO / Luis ROBAYO