Gazdaság
Financial background of Hungarian money - forints currency

Nagyon fog fájni a kataemelés a legkisebb vállalkozóknak

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2018. 07. 15. 07:00

Korábban a témában:

A kisadózók tételes adójáról (kata)

A  katát 2013-ban vezették be, azóta havi 50 ezer forint főállásban az adó, ami jelenleg mindössze 94 400 forintos ellátási alapot jelent. Vagyis kevesebbet, mint a minimálbér (138 ezer forint). De lehet fizetni 75 ezer forintot is, magasabb (jelenleg 158 400 forintos) ellátási alapért. Az ellátási alap például a betegállománynál, nyugdíjnál, álláskeresési járadéknál, anyasági ellátásoknál kerül képbe. A katázók adója kivált minden más központi adót. (Ezen felül csak az iparűzési adóval kell számolni.) Az ellátási alap csak azért emelkedett az évek során, mert a szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentésével párhuzamosan emelték.

A kisadózók tételes adója (kata) évek óta változatlan, és közben egyre jobban elértéktelenedik az ellátási alap, ami például a nyugdíjnál jelenthet gondot. Éppen ezért – mint írtuk –, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) változtatna a rendszeren.

A kamara négyféle forgatókönyvet vázolt fel:

  • a katabefizetési kötelezettség emelése, azaz adóemelés,
  • a befizetés szinten tartása,
  • évente a minimálbérhez igazított adófizetés,
  • az adó és ezzel párhuzamosan a 12 millió forintos bevételi összeghatár emelése.

Jelenleg felmérik, hogy a vállalkozók melyik változtatást fogadnák el inkább, és annyi biztos, hogy jövőre még nem változnak a kata szabályai, legfeljebb 2020-ra.

Öt év munka csak négy évnek számít

A kisadózás már indulásakor is kevesebb ellátási alapot biztosított a minimálbérnél, de a következő ábrán jól látszik, hogy a változatlanul hagyott adó és a közben folyamatosan emelkedő minimálbér eredőjeként hogyan nőtt a szakadék az ellátási alapnál. Azt is megnéztük, mennyivel kellett volna nőnie a katázók adójának, ha kezdettől követte volna a minimálbér-emelkedés ütemét:

A kata bevezetése után egyre népszerűbb adózási nem lett, kapóra jött azoknak a mikro- és kisvállalkozásoknak, akik szerény bevételekből kell, hogy megéljenek és adózzanak. Jelenleg már több mint 250 ezren lehetnek a katázók. A katázás adója azonban nem követi a minimálbéremelést, emiatt egyre alacsonyabb ellátási alapot biztosít, évről évre jobban leszakadva a minimálbér ellátási alapjától – mondta megkeresésünkre Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke, Németh László. Erre felhívták tagjaik figyelmét is, javasolva, hogy aki teheti, fizesse a magasabb, a 75 ezer forintos adót.

Aki csak a havi 50 ezer forintot fizeti, annak a nyugdíjösszeg kiszámításánál figyelembe vett szolgálati időnél például 5 év munka 4 évnek számít csak. És ez a különbség egyre nőhet, ha semmi nem változik – érzékeltette a problémát Németh László.

Igazat kell adnom Parragh Lászlónak abban, hogy változtatni kellene az adón. Hiszen nap mint nap jönnek be panaszkodni a nyugdíjasaink, hogy milyen alacsony az ellátásuk.

És ők még jellemzően minimálbérre voltak bejelentve, nem az annál jóval alacsonyabb nyugdíjat jelentő katára. Mi lesz akkor a többiekkel? Hiszen a katázók zöme tagjaik közül is az 50 ezer forintos adót választotta.

Parragh Lászlóval egyeztettek a kérdésről, és Németh László akkor is azt mondta, széles körű tájékoztatás kell hogy megelőzze az adóemelést. Ő azt támogatná, hogy

  • a minimálbér változásával együtt változzon a kataadó, és
  • továbbra is legyen lehetőség egy ennél magasabb adó megfizetésére is,
  • emeljék meg a 12 millió forintos árbevételi határt, illetve
  • az áfamentesség jelenlegi 8 millió forintos határát szintén.

A fiatalok nem gondolnak még a nyugdíjra, most akarnak bevételt

A 2013-as bevezetés óta nem változott a katázók tételes adója – ha beépítjük a minimálbér követését, akkor Németh László szerint 75 ezer forint körüli adó lenne indokolt 2020-ra. Úgy gondolja, hogy ez bele kellene hogy férjen a vállalkozóknak, és nyilván ehhez, akárcsak a béremelésekhez, emelniük kell majd a szolgáltatásuk díjait. Kérdés, lesz-e az áremelés után is fizetőképes kereslet.

Mindig féltjük a vállalkozóinkat, mert sok vidéki településen nehéz kitermelni a béreket, az adókat, hogy talpon maradjanak. Biztos, hogy sokan nem tudják majd kitermelni a megemelt adót

– tette hozzá.

És gondoljunk bele, ha ők nem fognak szolgáltatásokat nyújtani a kistelepüléseken, ha megszűnnek az ellátások, akkor mi lesz? Számos olyan településen van már most is, amelyen nincs például bolt, csak 5-10 kilométerre. És ha nem elérhető semmi, az előbb-utóbb az érintett falvak elnéptelenedéséhez vezet. Komplex tehát a kérdés.

Lehet, hogy az alapellátásban részt vevő vállalkozásoknak pluszkedvezményt kellene biztosítani az adózásban – erről folynak az egyeztetések.

Az IPOSZ-nál azt látják, hogy

  • a fiatal katázók ellenzik az adóemelést – ők még nem gondolnak a nyugdíjukra, csak arra, hogy minél több maradjon meg a bevételből adózás után. De
  • a középkorosztály, és az idősebbek sem tudják, hogyan fogják kitermelni az emelést, így ők is elutasítók.
  • Csak azok érzik veszélyben az ellátásukat, akiknek 1-2 évük van a nyugdíjig – ők támogatnák az adóemelést.

Persze hasonló volt a helyzet akkor is, amikor még minimálbérre voltak bejelentve.

Németh László arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a katát, hanem a kivát is követővé kellene tenni. Vagyis ha csökken a szocho, akkor csökkenteni kellene a kivázók adóját. Tavaly csökkent a kivázás adója, de az idei adótörvény-tervezetben ilyesmi nem szerepel.

Budapest, 2013. február 3.
Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke interjút ad az MTI munkatársának 2013. január 30-án.
MTI Fotó: Földi Imre
Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnöke
Fotó: MTI/Földi Imre

Nem kell piszkálni, állandóság kell

Ruszin Zsolt adószakértő szerint viszont nincs szükség az adó emelésére. A kata erénye pont az lehet, hogy olcsó, kiszámítható, átlátható. És még nem telt el annyi idő, hogy az emberek elhiggyék, hosszú távon és biztosan elérhető lesz ez a kedvező adózású vállalkozási lehetőség. Ha most emelnek, akkor sokan ki fognak belőle hátrálni, és inkább nem fognak adózni. Pedig a cél az lenne, hogy mindenki adózzon valamennyit, tette hozzá. Ugyanígy fölöslegesnek érzi az árbevételi határ emelését is.

Kétségtelen, hogy alacsony az ellátási alap, de ha valaki akar, most is tud magasabb adót fizetni, így magasabb ellátási alapot biztosítani magának – tette hozzá. Legfeljebb azt lehetne megfontolni szerinte, hogy a veszélyeztetettebb csoportoknál, például gyermekvállalás előtt álló nőknél, vagy nyugdíj előtt állóknál legyen magasabb az adó, hogy az ellátási alap is emelkedjen.

Az adószakértő alapvetően úgy gondolja, hogy Magyarországnak egy állandó, alacsony kulcsú, kedvezménymentes adórendszerre van szüksége.

  • Állandó, mert elegünk van az örökös változtatásokból.
  • Alacsony kulcsú, mert ez kell a versenyképességhez.
  • Kedvezménymentes, mert a magyar ügyeskedés alapja az adórendszer.

Kiemelt kép: Thinkstock

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Budapest, 2018. november 5.
Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. november 5-én.
MTI/Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.