Maga a Közbeszerzési Hatóság elnöke, Rigó Csaba Balázs szállított muníciót az Európai Bizottságnak ahhoz, hogy – ha akarja – néhány milliárd forintra elmeszelje Magyarországot. Egy konkrét projekttel kapcsolatos hatósági állásfoglalás jutott brüsszeli kezekbe, és a 24.hu információja szerint az elvi jellegű jogértelmezés alapján
A keretmegállapodások második részéről van szó, az állásfoglalás szerint ebben felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót (a szakzsargonban: faksz) nem kötelező alkalmazni. Ez azt jelentené például, hogy a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. (NEFPI) megatendere, az összesen 420 milliárd forint értékű víziközmű-beruházásokhoz kapcsolódó, 5 milliárd forintos közbeszerzési tanácsadói tender tulajdonképpen felesleges volt. És a többi, százmilliárdos nagyságrendű keretmegállapodás esetében, a vasúti vagy az energetikai korszerűsítési beruházásoknál ugyanez a helyzet.
A hatóság elnöke a 24.hu kérdésére így vezette le a jogértelmezését:
sajátos beszerzési módszerek közé tartozik a keretmegállapodás. Ennek első részében a központi beszerző szervezet valamilyen fajtájú közbeszerzési eljárást folytat le, melynek eredményeképpen keretmegállapodást köt egy vagy több ajánlattevővel. A második rész, ahol a központi beszerző szervezet, vagy az önállóan igényt bejelentő intézmény kér ajánlatot és köt szerződést, már nem tekinthető közbeszerzési eljárásnak. Tekintettel arra, hogy a keretmegállapodás második része nem közbeszerzési eljárás, ajánlatkérőnek nem áll fenn a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó bevonására irányuló kötelezettsége.
Azt azonban nem világította meg,
Az egyszerű jogalkalmazó azt gondolná, hogy a közpénzek takarékos, hatékony és átlátható elköltésére kitalált közbeszerzés minden elemének szakmai kontroll alá kell tartoznia. Beleértve a keretmegállapodások második szakaszát, a versenyújranyitást, amikor az első körben kiválasztott nyertesek mérkőznek a konkrét beruházás elnyeréséért.
Ha elfogadjuk, hogy nem kell tanácsadó, akkor viszont hová tegyük a NEFPI 5 milliárd forintos tanácsadói szerződését, amely a versenyújranyitások lebonyolítására szól a víziközmű-beruházásoknál? A fakszok igénybe vétele felesleges, sőt tulajdonképpen nem felel meg a törvény betűjének? Kérte-e a Közbeszerzési Hatóság, hogy erre tekintettel a NEFPI vonja vissza a tanácsadó tenderét? – firtattuk a Rigó Csabának írt kérdéseinkben. Ugyan nem kötelező, de
megteheti, tehát az ajánlatkérő nem jár el jogsértő módon, ha a keretmegállapodás második részeként a verseny újranyitása során felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót vesz igénybe
– válaszolta az elnök, hozzátéve: a hatóságnak nincs hatásköre arra, hogy az ajánlatkérők tendereinek visszavonását kérje. Magyarán ha nem is közbeszerzés, nem szabálytalan, ha úgy teszünk, mintha az lenne, és közpénzmilliárdokat költünk a tanácsadásra.
Már a hatósági állásfoglalás nélkül is csehül állt egyébként a magyarországi tanácsadói szerződések dolga. A brüsszeli auditorok nyári vizsgálatuk után felvetették, hogy az 5 milliárdos
A már említett 420 milliárd forintos víziközmű-beruházás (a legnagyobb hazai közbeszerzés) esetében a díjazás a beruházás 0,73-0,98 százalékának felel meg, miközben sztenderdizált feladatot kell elvégezni, lényegében az első körben, azaz a hatszor 70 milliárd forintos közbeszerzésen alkalmazott algoritmusnak megfelelően. Összehasonlításképpen: a NEFPI saját közbeszerzési tanácsadója, a Provital Zrt. összesen alig 54,5 millió forintért bonyolította le a 420 milliárdos csomag hat építési és három tanácsadó tenderét. Ez pedig a teljes, 439 milliárdos projektérték 0,007 százaléka.
Az auditorok végül százszázalékos korrekciót javasoltak, vagyis azt, hogy
A 24.hu információja szerint a magyar fél nem bocsátkozott látványos vitába, a magyar költségvetésből fizeti a tanácsadást. Kérdésünket a NEFPI azzal hárította el, hogy folyamatban lévő auditvizsgálatról nem jogosult adatokat szolgáltatni.
(Kiemelt kép: Balogh Zoltán/MTI)